Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-358

254 858. országos ülés február 26. 1881. éri állami költségvetésben mutatkozó hiány fedezéséről szóló törvényjavaslatot igen, vagy nem? (Igen! Nem!) A kik elfogadják méltóztassanak felállam. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Antal gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, az 1. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa a 2. %-t). Hegedűs Sándor előadó: A 2. §-ban a pénzügyi bizottság a szöveg világosabb értelme czéljából egy módosítást indítványoz. Nem egészen világosan tűnik ki, t. i. a szakaszból, hogy a pénzügyministernek adandó felhatalmazás 15 millió forintnyi effectiv összegnek beszerzésére terjed. E czélból a szakasz harmadik sorából e szavakat: „15 millió frtot" kihagyatni és a 4-ik sorba a „szerezzen be" szó elé tétetni kérem. Elnök: T. ház! A pénzügyi bizottság módosítványa az, hogy a 3. sorból a „ 15 millió frtot" szavak kihagyassanak és a 4. sorba a „szerezzen be" szó elé szúrassanak. Kérdem tehát, elfogadja-e a ház az eredeti szerkezetet ? (Nem!) Ügy hiszem, kijelenthetem, hogy az eredeti szerkezet nem fogadtatik el és igy kijelenthetem azt is, hogy elfogadtatott az előadó ur javaslata. A mennyiben pedig még egy idézés is van betöltetlenül e szakaszban, ez akkor fog betöltetni, midőn a nevezett törvény számát megkapja. Antal Gyula jegyző {(olvassa a 3. %-t, mely változatlanul elfogadtatik). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, végleges megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tú'zetik ki. Következik a pénzügyi bizottságnak 627. sz. jelentése és törvényjavaslat az 1880. évi VIII. t. ez. 1. §-ának módosításáról. Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy a jelentés felolvastassák. (Nem!) Tehát a jelentés felolvasottnak tekintetvén, az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti az előadót. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Az 1880. évi VIII. t. ez. 1. §-a azt rendeli, hogy az aranyban törlesztendő államadósságok törlesztési összege 6 százalékos aranyjáradékkal szereztessék be. A pénzügyminister ur, tekintve a pénzpiacz jelenlegi helyzetét és különös tekintettel az aranyban kamatozó összegnek terhes voltára, azt indítványozza a jelen törvényjavaslatban, hogy a nevezett szakasz ezen intézkedése megváltoztassék, még pedig két irányban : először elvileg általában, tehát nemcsak egy évre véli kötelezőleg kimondatni azt, hogy a törlesztési összeg nem 6 százalékos aranyjáradékba, hanem vagy 6 kamatlábnál nem nagyobb kamatú aranyjáradék-kötvényekben , vagy 5 százalékos papirjáradékban szereztessék meg. Ez természetesen actuálitással nem bir, a mennyiben csak azt határozza meg, hogy az aranyjáradék kötelessége alul féloldalik a kormány, illetőleg a törvényhozás azon szándékát fejezi ki, hogy az államadósságok törlesztésére szükséges összeg ne aranyjáradékban szereztessék be. Ellenben a törvényjavaslatnak második intézkedését, a múlt évi és f. évi törlesztési összegnek aranyjáradékvaló beszerzését illetőleg, a pénzügyminister ur azt indítványozza, hogy ezen összeg 5 százalékos járadékban szereztessék be. Ezen indítvány, a mely a tényleges helyzetnek szükségkép megfelel, indokolva van nemcsak azon tekintet által, melyet a másik törvényjavaslatnál előhoztam, hogy t. i. a valutaviszonyok szempontjából kerülni kell az aranyban kötendő állandóságok szaporítását, hanem indokolva van azon körülmény által is, hogy a jelenlegi árjegyzék tanúsága is, a cursusviszonyok is indikálják 5 százalékos papirjáradékban való beszerzését ezen aranyban törlesztendő összegnek, a mennyiben kedvezőbb nemcsak névleges, hanem effectiv kamatláb mellett is lehet a szükséges összeget beszerezni s egyszersmind a conversió is kisebb összeggel eszközölhető, t. i. a sokkal magasabb, sokkal terhelőbb valutájú államadóssággal szemben, egy sokkal kissebb kamatlábú államadósság útján; ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Szólásra nem lévén senkisem fölírva, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1880. évi VIII. t. ez. 1. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja a törvényjavaslatot. Antal Gyula jegyző (olvassa a czímet, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. %-t). Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Az 1. §. 1. sorában tévedésből Járulék" helyett „járadék" szó csúszott be, nemkülönben a harmadik sor végére is. Kérem, méltóztassék elfogadni, hogy ez kijavittassék. (Helyeslés.) Elnök: Nem levén észrevétel, a „járadék" szó helyett az első és harmadik sorban „járulék" tétetik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 2. %~t). Hegedűs Sándor előadó: A 2. §. első sorából e szót: „egyszersmind", mint feleslegest a pénzügyi bizottság kihagyandónak tartja; kérem, méltóztassék a kihagyást helybenhagyni. (Helyeslés.) Elnök: Nem lévén észrevétel, ugy hiszem kimondhatom, hogy a 2. §. első sorából az „egyszers mind" szó, mint felesleges, kiliagyatik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 3. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: E szerint a törvényjavaslat rész| léteiben is végig tárgyaltatván, annak végleges