Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-358

358. országos ülés febraár 26. 1881. «55 megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T.ház! Miután méltóztatott elhatározni, hogy a közigazgatási bizottság által benyújtott s a fővárosi rendőrségről szóló törvényjavaslat egy szakasza és a személyzeti költségvetés a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák, a bizottság pedig, mint értesültem, már holnap ülést tartani szándékozik , hogy a határozat a bizottsághoz átküldhető legyen, kérem, méltóztassék beleegyezni, hogy az erre vonatkozó jegyzőkönyvi pont azonnal hitelesíttessék. {Helyeslés.) Másrészről ugy vagyok értesülve, hogy a főrendiház ma ülést tart s miután a végleg megszavazott két törvényjavaslat is átküldendő, kérem a t. házat, méltóztassék beleegyezni abba, hogy a két törvényjavaslat megszavazására vonatkozó pontjai a jegyzőkönyvnek szintén azonnal hitelesíttessenek. [Helyeslés) Baross Gábor jegyző' {olvassa a jegyzőkönyv ide vonatkozó részét). Elnök: Az említett szakaszok tárgyalására a pénzügyi bizottság utasíttatni fog, másrészről az illető törvényjavaslatok át fognak küldetni a főrendiházhoz alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás czéljából. Következik a kérvények 48. sorjegyzékének tárgyalása. Antal Gyula jegyző {olvassa a 48. sorjegyzék 1—5. számait, melyekre nézve a bizottság véleménye elfogadtatván. Olvassa): „Fiume város és kerületben" községek a horvát-szlavou követek számának meghatározásáról szóló törvényjavaslatból a Fiumét illető kifejezés megváltoztatását kérik." Vécsey Tamás: T. .ház! A kérvényi bizottságnak véleménye a következő: „Fiúménak és kerületének, mint a magyar koronához csatolt külön testnek közvetlenül az anyaországhoz való tartozása az 1868 : XXX. t. ez. 66. §-a által visszavonhatatlanul ki van mondva. Ezen kapcsolatnak módosítása a 623. számú jelentés melletti törvényjavaslat által, melyet a ház már elfogadott, nemcsak nem czéloztatik, sőt a Fiúméra vonatkozó törvénynek idézése által ama kapcsolat egyenesen megerősíttetik és igy a feliratban foglalt aggodalom alappal nem bir. A felirat azonban, mint Fiume tántoríthatlan hűségének újabbi nyilatkozata, a képviselőház irattárába helyeztetni rendeltetik." Madarász József: T. ház! Hozzájárulok a kérvényi bizottság e tekintetbeni határozati javaslatához, de azt nem hallgathatom el, hogy a kérvényi bizottság csak az 1868 : XXX. t. cz.-re hivatkozott, mert ugy a t. ház, mint az egész ország tudja azt, hogy Fiume és a magyar tengerpart tényleg az 1797, az 18S7. és az ezután hozott törvények által, mint tisztán Magyarországhoz és a magyar koronához tartozó test tekintetett. Kötelességemnek tartottam részemről a régibb törvényre való hivatkozás érdekében felszólalni. {Helyeslés.) Véesey Tamás előadó: A kérvényi bizottság nem akarta a törvényeket hosszasabban idézni és az utolsónak idézése által rövidítette a dolgot. Részemről örvendek, hogy a ház naplójában ezen felszólalás következtében a régibb törvényekre való hivatkozás is helyet foglal. {Helyeslés.) Elnök: Ellenindítvány nem adatván be, határozatképen kimondom, hogy a felirat, mint Fiume tántoríthatlan hűségének és ragaszkodásának újabbi nyilatkozata, a képviselőház irattárába tétetik. Antal Gyula jegyző {olvassa a sorjegyzék 7—10. száma alatti kérvényeket, a melyekre vonatkozólag a kérvényi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatott.) Elnök: E szerint a 48. sorjegyzékben foglalt kérvények letárgyaltatván, következik a napirend további tárgya, vagyis a vallás- és közoktatásügyi minister válasza Szabovljevics képviselő ur interpellatiójára. Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: Szabovljevícs Mihály képviselő ur, a kikindai egyházközségi ügyekben interpellátiót intézett hozzám, melyre a t. ház engedelmével válaszolni szándékozom. {Halljuk !) Mellőzve indokolását és a tárgyra nem tartozó némely észrevételét, az interpellátió a következő három pontban foglalható össze: „ 1. Mily indoknál fogva intézkedtem én az ottani községi egyházi ügyekben, az illetékes egyházi hatóságok mellőzésével első és utolsó fórumként ? 2. Mikép értelmezem én a felügyeleti jogot a szerb egyház irányában ? 3. Hajlandó vagyok-e az ottani kivételes állapotot megszüntetni és a dolgokat rendes kerékvágásukba visszaterelni ?" A mi az interpellátió első pontját, illetőleg vádját illeti, azt legjobban meg fogja czáfolni és részben földeríteni a tényállás előadása. Méltóztassék megengedni, hogy én azt felolvassam, mert a dolog egy kicsit eomplicáít s ha emlékemből adnám elő, talán elhagynám egy részét és összezavarnám az adatokat. így azonban a t. ház bizonyosan képes lesz magának tiszta fogalmat szerezni a dolog mibenlétéről. {Halljuk. Olvassa.) „Mikor a nagykikiodai g. keleti egyházközség 1874. évi augusztus hó 25-én tartott közgyűlésének — a rendőri közegek közbelépését maga után vonó, — rendellenes és a zavargó elem túlkapásai folytán eredménytelen lefolyásáról hozzám panasz érkezett — s ezzel kezdődik ez ügy itteni tárgyalása — általam, még azon évi szeptember hóban, a panaszbeadvány, a vizsgálat megejtése és illetékes hatáskörben