Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-357

357. országos ülés február 25. 1881. 241 tehát a szokott eljárás. Az előadó ur kérte, hogy I az osztályok mellőzésével köz etlenül a házban j tárgyaltassék, a ház elhatározta és igy az eljárás a házszabályoknak tökéletesen megfelel. Ha már a házszabályakról szólunk, meg kell jegyeznem azt is, hogy a képviselő ur a házszabályokat abban a tekintetben sem idézte helyesen, mintha a ház rendes bizottságaiban mindenki tehetne indítványt és szólhatna a képviselő urak közül. Ez sem áll. A rendes bizottságok elnökeihez adhat írásban indítványt minden képviselő, a melyet azonban nem a beadó képviselő, hanem az elnök terjeszt elő. Oly esetekben, midőn valamely indítványt a ház utasít a bizottsághoz, joga vau a képviselőnek a bizottságban megjelenni, szólani, de szavazati joga nincs. A házszabályokra vonatkozó minden idézése tehát — bocsássa meg a képviselő ur — tökéletesen téves. Ha van különbség a bizottságok köztt, bár a ház nem tett közttük különbséget, mert ugyanazon eljárást követte, talán van akkor, midőn regnieolaris, tehát egy másik országgyűlés bizottságával együtt működő bizottságról van szó. Ezzel szemben még a kivételes eljárást is lehetett volna indokolni, de netn azon irányban, a melyet a képviselő ur felemlített. De utóvégre is midőn constatálom, hogy ugyanazon eljárás követtetett, mely a bizottsági jelentéseknél rendesen követtetik és hogy az eljárás a házszabályoknak teljesen megfelelő, azt hiszem, hogy nincs miért e kérdéssel tovább foglalkozni. Arra nézve sem kívánok szólani, hogy miért volt helyes ezen eljárást követni, ezen javaslatot most terjeszteni elő és most tárgyalni, mert erre nézve az indokokat már előzetesen elmondotta az előadó nr; én csakis ismételhetném azokat, a melyeket ez irányban felhozott és a melyek a képviselő ur által egyátalában nem lettek megczáfolva. A képviselő ur nem fogadja el a törvényjavaslatot és első sorban azt kérdi, hogy mi a határőrvidékre nézve a közvélemény ? Hát én azt gondolom, hogy a közvélemény sem lehet más, mint a mit az 1868-diki törvény mond. Ezen törvényjavaslat sem akar mást, mint a mit az 1868-diki törvény és a mit maga a képviselő ur is mond, t. i. hogy az legyen polgárosított bekebelezés mind azokra nézve, a miket már a 1868-diki törvény is mondott: közigazgatási, törvénykezési és törvényhozási szempontból. Itt tehát az 1868-diki törvény a közvélemény, a oselylyel a törvényjavaslatnak rendelkezései találkoznak. Ez irányban tehát a képviselő urnak egyátalában nincs és egyáltalában nem is lehet oka az aggodalomra. Azt mondja a képviselő ur, hogy a közvélemény nem az, a mit az 1868-diki törvény mond. Megjegyzem, hogy ezen kérdésre nézve KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XVII. KÖTET. saját szavai szerint, ugyanaz, csakhogy eljárásunkban egy egyezményi törvénynyel szemben egyoldalulag, irányadó más, mint azon törvény, nem lehet, mig azon törvény, az abban meghatározott módon megváltoztatva nincsen. Hogy ezen javaslat nemcsak közigazgatási egyesítést kivan, azt indokolja maga az, hogy az egész provisio, a mely történik, akkorra történik, midőn a törvényhozási egyesítés már tényleg végre van hajtva, midőn a határőrvidék képviselői ott jelen vannak a horvát-szlavón országgyűlésen. A „közigazgatás" szóval pedig, — én legalább ugy tudom — hogy általánosságban szoktunk élni. megkülönböztetőleg a „törvénykezéstől" és a „törvényhozástól", értvén alatta a kormányzatnak egyéb ágazatait is, nemcsak a szorosan vett közigazgatást. De különben is törvénykezésileg az egyesítés eddig, az ez előtti törvények szerint is már tovább van vive, mint a mennyire közigazgatásilag, mert hiszen az eddigi törvények értelmében is a törvénykezés legfőbb fóruma már ma egyesítve van. Tehát még azon szempontból is, mint a mely legbátrabb van, a szűkebb értelemben vett közigazgatás lehetne hiba nélkül jobban előtérbe helyezve. Ez is tehát az el nem fogadás indokául föl nem hozható. A t. képviselő ur kérdést intézett hozzám, miként szándékoltatik az egyesítés végrehajtasd, milyen lesz a közigazgatás, autonóm lesz-e, vagy közös és hogy a határőrvidék mikép fog választani, szabadon-e, vagy nem szabadon ? mert mindezektől függenek az ő véleményének, nem ugyan ez alkalomra, de akkorra megállapításai, midőn hajlandó volna a dolog lényegét venni fontolóra. Hát t. ház, midőn a határozati javaslatot a regnieolaris bizottság kiküldetésére nézve benyújtottam, akkor kétfelől hozzám intézett kérdésre, egyenesen, határozottan megmondtam, hogy az eljárás ugyanaz lesz, a mi a határőrvidéki bekebelezéseknél a múltban volt. Most is ezt felelhetem és ezt kell felelnem; ezt tartottam akkor, ezt tartom ma az egyedüli helyes és correct eljárásnak. Hogy milyen lesz a közigazgatás, autonom-e vagy közös, azt kérdezni, engedjen meg a képviselő ur, ismét nagyon felesleges. Mert ha egyszer a határőrvidék Horvát - Szlavonországgal egyesittetik az 1868-iki törvényben kimondott elv alapján, igen természetes, olyan lesz, mint Horvát-Szlavonországokban, azaz az 1868-iki törvényekben kijelölt autonóm ügyekben autonóm közigazgatás lesz, a többi ügyekben pedig, melyek Horvát-Szlavonországban is, a közös kormány tagjai által végeztetnek, lesz közös. Gondolom, a dolog természetében van, hogy a közigazgatás ennél más, egyáltalán nem is lehet. Ami azt illeti, hogy a választások milyenek lesznek, hát 31