Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-357
240 357- or&«ág*s ülés febrnár 25. 1881. mind tudnunk kell. És a mi a legfőbb, menynyire lesz a határőrvidéken a választások szabadsága garantirozva, a mely nélkül a határőrvidéknek országgyűlési képviseletet adni nem lehet, — nem lehet a határőrvidéket meghagyni bizonyos pressió alatt, hogy ngy küldje ide a képviselőket, hanem szükséges garantirozni részére a szabadságot. Mindezekre nézve a mínisterelnök úrtól határozott és világos feleletet várok. Mindezekből az következik, legalább én azt következtetem, hogy a dolgoknak ezen stádiumában, a melyben jelenleg áll, a törvényjavaslat időelőtti és épen azért voltam bátor akként fejezni ki nézetemet és szavazatomat, hogy annálfogva, mert időelőtti, nem fogadhatom azt el a részletes tárgyalás alapjául. De, t. ház, van még egy harmadik szempont is, mely engem arra indít, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául el ne fogadjam. Azon intézményben, a melyszerint Horvátország a magyar országgyűlésen képviseltetik, ha helyes jogi és politikai szempontokból indulunk ki, van egy organicus hiba és ezen hiba az előttünk fekvő törvényjavaslat által még tetőztetnék, következményeinek hatása még fokoztatnék. Ezen organicus hiba pedig az, hogy Horvátországnak a magyar országgyűlésen való képviseltetése nem a népképviselet elvén alapszik. Madarász József: Ez már igaz! Vidliczkay József: Különbség van a köztt mind jogi, mind politikai tekintetben: képviseletet adni a magyar országgyűlésen a horvát országgyűlés többségének és képviseletet adni a horvát nemzetnek. Ez nem egy. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Itt a többség hátterében hatalmi érdekek merülnek fel; ha azonban a nemzetnek népképviselet utjáni képviseltetésről van szó, a szabadság érdekei merülnek fel. E törvényjavaslatnak akkénti keresztülvitele, a mint terveztetik, hatalmi érdek, Hovátországnak képviseltetése a népképviselet alapján szabadságérdek, épen a horvát nemzet szabadságának érdeke; ha Horvátország a magyar országgyűlésen képviseltetni kívánja magát,a szónak demokratikus értelemben, nem képviseltethetik másképen, mint népképviselet alapján, — nem képviseltethetik másképen, különösen azon oknál fogva is, mert a magyar képviselőház alkotása és szerkezete ezen alapon nyugszik (Helyeslés a szélső baloldalon) és nem lehet más heterogén elvet elfogadni Horvátország képviseltetésére nézve, mint a mely Magyarországon fennáll. De még egy más körülményre vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, ezen körülmény pedig az, hogy a határőrvidék bekebelezése nem lehet jogezím, a horvát országgyűlési többség számszerinti képviseltetése arányának megnagyobbítására nem lehet jogezím annálfogva, mert hiszen megtörténhetik, hogy azok a határőrvidéki képviselők épen a kisebbséghez fognak tartozni és nem a többséghez. Már most minő jogezím rejlik abban, hogy esetleg a kisebbség, mint ilyen, még növelje a többség befolyását? Megtörténhetik, t. ház, hogy épen a határőrvidéki képviselők nem fognak a többséghez tartozni, miképen alkot tehát jogezímet a horvát országgyűlés abból, hogy mind e mellett még nagyobb mértékben képviseltessék a magyar országgyűlésen ? Mindezeknél fogva, t. ház, bár óhajtom, hogy ezen fennforgó ügyek miud Horvátország, mind Magyarország érdekében akként intéztessenek el, hogy jövőre mindkét nemzet szabadsága biztosítva legyen, maradjon fenn közttünk a béke és barátság, a mint volt századok előtt és századok folytán: mind e mellett is azon okoknál foi>va, a melyeket előterjeszteni bátor voltam, a szőnyegen lévő törvényjavaslatot igy, a mint most előttünk áll, nem fogadhatom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a szélső' baloldalon.) Tisza Kálmán mínisterelnök: T. ház! Kötelességemnek tartom azok közül, a miket a t. képviselő ur elmondott, legalább némelyekre reflectálni. (Halljuk!) Mindenekelőtt nekem is szólanom kell a házszabályokról, melyekre beszéde elején a képviselő ur hivatkozott, midőn a mostani tárgyalást, mint a házszabályoknak meg nem felelőt jelölte meg. Meg kívánom jegyezni, hogy a képviselő ur a házszabályokban, ugy látszik, nem bir tökéletes tájékozottsággal . . . Vidliczkay József (közbeszól): Megleheti Tisza Kálmán mínisterelnök:... mert első sorban azt mondja: igaz, tudja, hogy ha valamely bizottságnál volt valamely javaslat, a házszabályok szerint nem mehet az osztályokhoz, ez azonban nem olyan közönséges bizottság. Erre megjegyzem, hogy a képviselő ur első tévedése abban áll, hogy a mit a bizottságokban tárgyaltak, az mind mehet az osztályokhoz, mert a házszabályok tiszta értelmezése szerint minden egyes esetben, midőn valamely bizottság egy javaslatot bejelent, külön kell indítványozni, hogy az ügy ne menjen az osztályokhoz, hanem közvetlenül a házban tárgyal tassék. Vidliczkay József (közbeszól): Kendszerint! Tisza Kálmán mínisterelnök: Engedelmet kérek, minden egyes esetben. Ez egyik tévedése a képviselő urnak. A másik azon állítása, mintha ezen esetben nem a házszabályok szerinti eljárás követtetett volna. A t. ház 4977. számú végzése azt mondja, (olvassa a jegyzőkönyvet) „midőn az előadó ur beterjesztette a jelentést, a ház mind a jelentés, mind a törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását és annak idején az osztálytárgyalások mellőzésével napirendre tűzését rendeli el." Követtetett