Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-356
230 356. országos ülés február 24. 1881. 18. §-a azon esetre, ha a fél a tárgyalásnál jeien nem volt, módot ad, hogy ezen bélyegilletéket később róhassa le és ugy intézkedik, hogy az ilyen birói aetus után hozott határozat kihirdetése alkalmáral legyen jogosítva a bélyegilletéket leróhatni. Minthogy pedig a rendes peres eljárásban kivételesen, a sommás eljárásban pedig sokszor megtörténhetik, hogy a tanú kihallgatására vonatkozólag a birói határozat nem hirdettetik ki, hanem kézbesittetik a félnek, ezen 18. §. pedig nem intézkedik ezen kézbesítési esetre, minélfogva ezen §. első bekezdésének utolsó sorában ezen szó után „alkalmával" következő szavak felvételét ajánlom: „vagy ha az kézbesittetik, annak kézbesítése után három nap alatt". Kérem ezen módosítványom elfogadását. Antal Gyula jegyző (olvassa a rnódosíívdnyt). Dárday Sándor előadó: T. ház! Részemről a pénzügyi bizottság nevében hozzájárulok a módosítványhoz. Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a volt 19. most 18. §-t a bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. Most kérdem méltóztatik-e elfogadni a Krajcsik Ferencz képviselő ur által ajánlott közbeszurást? (Elfogadjuk!) Ez is elfofogadtatott s ennélfogva azon szavak be fognak illesztetni a szakaszba. Antal Gyula jegyző (olvassa a 19. %-t.) Funták Sándor, az igazságügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Ezen szakaszt jelen szövegezésében az igazságügyi bizottság elfogadásra nem ajánlja. (Halljuk!) A bélyegrövidítések ismétlődés esetében kihágásnak jeleztetnek; hogy mi a bélyegrövidítések ismétlése tulaj donképen, az közelebbről nem határoztatik meg. (Halljuk! Halljuk!) Hogy mi az ismétlés tulaj donképen, vájjon egyszerre elkövetett több bélyegrövidítés-e, vájjon egymás után elkövetett bélyegrövidítés, vagy pedig a birság lefizetése után mintegy visszaesőleg elkövetett ismétlés, mindezt a törvényjavaslat nem szabja meg közelebbről. Tehát, miután igy az ismétlésnek és ez által kihágásnak a fogalma közelebbről meg nem határoztatott és azon felül a büntetés tekintetében sem egészen szabatos ezen szakasz, minthogy, nyilván a büntetés kirovására nézve az 1876 : 65. §-ra hivatkozik, holott abban nyolczszoros büntetés van kimérve, a pénzügyi bizottság pedig itt saját törvényjavaslatában már 50-szeres bírságot fogadott el az egyszerű bélyegrövidítés esetében; ebből azon anomália következnék, hogy a kihágásnak minősített bélyegrövidítésre sokkal kisebb büntetés szabatik ki, mint az egyszerű bélyegrövidítés esetére. Ilyen ellenkezések elkerülése végett az igazságügyi bizottság a szakaszt jelen szerkezetében el nem fogadhatván, kéri a t. házat, hogy méltóztassék azt összeegyeztetés végett a 8. §-al és átalakítás végett visszautasítani a pénzügyi bizottsához. (Helyeslés balfelöl.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. képviselőház! Amint az igazságügyi bizottságnak az előadó ur által imént előadott nézetéből észrevenni méltóztatik, a t. igazságügyi bizottságnak nem a szakasz érdeme, hanem inkább annak kifejezése ellen van észrevétele és az általa felemlített kételyek eloszlatása végett csak tüzetesebb szövegezés ezéljából kívánja azt a pénzügyi bizottsághoz vissautasítani. Midőn ezen szakaszt az igazságügyi bizottság tárgyalta, e bizottságnak legtöbb felszólalt tagja nem tett az ellen kifogást, sőt hajlandónak nyilatkoztak hozzájárulni ahhoz, hogy egy bizonyos sanctió létesíttessék arra nézve, ha ily kihágások elkövettetnének. Azonkívül, t. képviselőház, az igazságügyi bizottságban felmerült az a kérdés, hogy vaunak egyének, a kik által az ilyen bélyegrövidítések más jóhiszemű adófizető polgárok hátrányára, szántszándékosan, üzletszerűleg kezeltetnek és midőn az illetőknél a birság lefizetésére kerül a sor, az ő rajtuk, fizetés képtelenségüknél fogva meg nem vehető. Ezen visszaélés megakadályozására tehát nincs más mód, mintha ezen birság behajthatlansága esetében a szándékos jövedéki kihágás ellen fogságbüntetés szabatik ki. Maga a t. igazságügyi bizottság ezen módozathoz hozzájárul. A kérdés már most csak az, hogy a t. képviselőház méltóztatik-e elfogadni az igazságügyi bizottság véleményének azon részét, hogy ezen szakasz ujabban a pénzügyi bizottsághoz utasittassék, vagy pedig méltóztatik azt egyáltalában elfogadni, minthogy az igazságügyi bizottság e két nézethez már elvben hozzá is járult, a pénzügyi bizottság is foglalkozott már e kérdéssel és véleményét ki is fejezte róla. Méltóztatnak ennek daczára kívánni, hogy e szakasz ujabb szövegezés végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák, vagy pedig méltóztatik az imént általam jelzett elvek alapján hozott szakaszt elfogadni, melynek lényege az, hogy egy bizonyos birságmegállapittatván és szabályoztatván azon eset, midőn szántszándékos jövidéki kihágás követtetik el, kimondatik egyszersmind az is, bogy a birság behajthatlansága esetén az illetőt fogságbüntetés terheli. Ajánlom a szakaszt a t. képviselőháznak azonnali elfogadásra s esetleg, ha a szakasz a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnék, kérem hogy módosítványomat is oda méltóztassék utasítani. (Helyeslés.)