Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-356

356. országos ülés február 24. 1881. 231 Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a javaslott szakaszt. Baross Gábor jegyző (olvassa): „Az ügyvédek és kir. közjegyzők, valamint ezek helyettesei, ha — daczára annak, hogy a pénzügyi közegeknek hozzájuk intézett végzéseiből (határozataiból, fizetési meghagyásaiból), vagy külön Írásbeli figyelmeztetéseiből a szabályszerűen járó bélyeg iránt alapos meggyőződést szerezhetnek — egy évi időközben ismételve hason fajú bélyegrövidítést követnek el: jövedéki büntető eljárás utján a megrövidített bélyeg 10-szeres összegével büntetendők, mely be nem hajthatás esetére, az 1876: évi IV. törv. czikk 19. és 29. §§-ainak rendelkezéséhez képest, fogságbüntetésre változtatható." (Felkiáltások: Utasittassék a pénzügyi bizottsághoz!) Dárday Sándor előadó: T. ház! Miután már úgyis méltóztatott egy szakaszt a pénzügyi bizottsághoz visszautasítani: arra kérném a t. házat, méltóztassék ezt is a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Gr. Szapáry Gyula pénzügyinmister: T. ház! A mint már felemlíteni szerencsém volt, kérem most is a t. házat, hogy a mennyiben nem volna hajlandó ezen szakaszt most rögtön elfogadni, méltóztassék azt a pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A régi 20-ik, most 19-ik §-ra nézve az igazságügyi bizottság azon javaslatot tette, hogy az a pénzügyi bizottsághoz utasittassék uj szövegezés végett. A t. pénzügyminister ur továbbá beadott egy uj paragraphust, mely a 20-ik §-al együtt szintén a pénzügyi bizottsághoz lenne utasítandó, (helyeslés.) Az első kérdés tehát az, kivánja-e a t. ház ezen 20-ik §-t a pénzügyi bizottsághoz visszautasítani, igen vagy nem ? Ha ez visszautasittatik, akkor a pénzügyminister ur uj paragraphusa is oda fog utasíttatni. (Helyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatik-e a t. ház az igazságügyi bizottság által szövegezett ujabb paragraphust a pénzügyi bizottsághoz visszautasítani, mely esetben a t. pénzügyminister ur uj szakasza is oda utasittatik? (Felkiáltások : A pénzügyi bizottsághoz utasittassék!) Azt hiszem, hogy a t. ház a tárgyalás alatt levő paragraphust visszautasítani kívánja és így a t. pénzügyminister ur uj szakasza is oda utasittatik. (Helyeslés.) Következik a 21-ik régi §. Antal Gyula jegyző (olvassa). Elnök: A 21-ik régi §. elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 22-ík %-t). Dárday Sándor előadó: T. ház! Ezen 22-ik §-ra nézve csak egy styláris megjegyzésem lenne, a mennyiben annak utolsó bekezdésében idézett ,1878. évi LV. t. ez." helyett „1868. évi LV.t. ez." teendő. Elnök: A 22-ik régi §-ra nézve az előadó ur azon javítást hozza javaslatba, hogy az idézett törvény ne 1878. évi legyen, hanem 1868. évire igazittassék ki. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy ez iránt kétség nem forog fenn, tehát a szakasz igy fog kiigazittatni. Kérdem tehát a t. házat, hogy ezen kiigazítással elfogadja-e a javaslóit szöveget, igen vagy nem? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Azt hiszem, hogy a t. ház elfogadja. (Helyeslés.) Antal Gyula jegyző (olvassa a 23-ik %-t). Dárday Sándor előadó: A második bekezdésben egy sajtóhiba kiigazítását kérem, t. i. e helyett „névruházást" teendő: „névváltoztatást." Lichtenstein József: T. ház! Ott, a hol én lakom, Miskolczon, alakult egy egylet, melynek czélja erkölcsi utón oda hatni, hogy a nem magyar nevek magyarosítása minél szélesebb körben megtörténjék. Ezen egylet a t. házhoz kérvényt intézett, melyek a bélyegtörvényjavaslat 26. §-ának, a mely szerint az erre vonatkozó folyamodványok 50 kros bélyeggel látandók el, kihagyását kéri. A kérvényi bizottság a kérvényeknek kiosztott 48. sorjegyzéke szerint azt javasolja, hogy e kérvény tétessék le a ház irodájába, hogy a bélyegtörvényjavaslat illető szakaszának tárgyalása alkalmával arra esetleg reflektálni lehessen. Bátor vagyok tehát kérni a t. házat, hogy az említett kérvényben foglalt kérelmet, mely oda terjed, hogy a névmagyarosítást kérő beadványok bélyegmeutesek legyenek, méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a bal- és a szélső balon.) Mert ha csakugyan van annak nemzeti czélja, hogy a névmagyarosítások minél szélesebb körben történjenek, azt hiszem, szükséges ezt azzal is előmozdítani, hogy az mindennemű bélyegilletéktől ment legyen. Nincs itt szó valami nagy összegről, mindössze talán néhány száz forintról van szó, a mit a kincstár ez esetben évenkint veszítene, de a minél sokkal fontosabb érdek maga a névmagyarosítás ügye. Kérem erre vonatkozó indítvány ómnak elfogadását, a mely következőleg szól: „A 23. §. egész első bekezdése hagyassák ki és tétessék helyette a következő: A névváltoztatást kérő beadványok bélyegmentesek." (Élénk helyeslés a bal- és szélső' baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Nem a dolog fináncziális eredménye miatt, hanem azért, hogy ne méltóztassék, mind több és új kivételeket tenni a bélyegtörvényben, arra kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék a beadott indítványt elfogadni. Ugyanazon indokból, mely arra vezetett, hogy a számlabélyegeknél nem járultam hozzá, hogy a 10 frton alóli számlák bélyegmeutesek legyenek, t. i. hogy kijátszásoknak ne legyen tér engedve, kérem a