Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-356
336. országos ülés február 24 1881. 225 kedése ellenében szintén bélyegmentes; más felfolyamodások eseteiben, pl. a pénzügyministeriumhoz utolsó fokban való felfolyamodás esetében ötven frtig 15 kr., ötven frton túl 30 krnyi bélyegilletékek vannak. Tegyük fel, hogy az egyik fél elmulasztotta felbélyegezni, illetőleg nem kellőleg bélyegezte fel azon folyamodványát, a melyben pl. valamely helytelenül megállapított adója miatt a pénzügyministeriumhoz folyamodik. Mit fog most a pénzügyminister ur csinálni? Ezen szakasz értelmében visszautasítja azt az illető kérvényt. De ha visszautasítja, akkor meg az illető fél elesett a fellebbezési jogtól, a mennyiben elmulasztotta a terminust, mert neki kötelessége a fellebbezést 15 nap — illetőleg az illetményeknél harmincz nap alatt, az illető felsőbb eljáró hatósághoz benyújtani. Itt ezen szakasz értelmében a magánérdekek oly nagy sérelme következhetik be, a mely aztán magának a ministeriumnak, maguknak az eljáró hatóságoknak fogja a legnagyobb kellemetlenségeket okozni, mert az illetők azután hivatkozhatnak ezen szakasz utolsó pontjára, mely azt mondja, hogy „ezen rendelkezés alá nem esnek az oly beadványok, a melyeknek sürgős elintézése, a magánérdek pótolhatatlan károsítása nélkül, fel nem függeszthető. Az a kérdés már most, hogy pl. az adóügyekben való ezen felszólamlásokat az illető eljáró hatóság olyanoknak tekinti-e, a melyek a magánélet pótolhatatlan károsítása nélkül okvetlenül elintézendők, vagy pedig visszautasítja az illetőnek, mely esetben ezen visszautasítás ideje alatt a rendes felszólamlási eljárás ideje lejárt és ő elesett azon jogorvoslatoktól, a melyeket neki a törvény nyújt. Ilyen esetek felmerülhetnek a közigazgatás többi ágaiban is, pl. különösen a birtokrendezés terén. Én bátor vagyok ezekre a nehézségekre hivatkozni és a magam részéről is arra kérni a t. házat, hogy tekintve épen azt a sok kellemetlenséget, azt a sok sérelmet, a melynek ezen §. elfogadása esetében az illetők magánérdeke ki van téve, ezen §-t ne méltóztassék elfogadni. Egyébiránt, ha a t. ház mégis elfogadná, akkor én bátor vagyok a figyelmet arra felhívni, hogy azon esetekre, a melyekre hivatkoztam és nevezetesen arra vonatkozólag, mindenesetre kell provisiót tenni, hogy ezen visszautasítás a fellebbezési időnek joghatályát tulajdonkép fel ne függeszsze, hogy az illető azért, mert nem bélyegzett, vagy nem helyesen bélyegzett beadványnyal visszautas!ttatott, a törvényben előirt rendes jogorvoslatoktól ezért el ne essék. {Helyeslés baloldalon) Szilágyi Dezső: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Sokkal lényegesebb ez a szakasz (Halljuk!) KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81, XVII. KÖTET. és sokkal fontosabb az a jogosítvány, a mely itt az eddig fennálló szabályok ellenére a kincstár által igénybe vétetik, hogysem ezen ily könnyedén, igy minden vitatás nélkül keresztül eshessünk. Az első, a mire nézve azt hiszem, a pénzUgyminister ur tévedésben van, az, hogy ez a szakasz a feleknek, ez a szakasz az állampolgárok érdekében van. A lehető legcsodálatosabb felfogása az állampolgárok érdekének az, hogy a hatósági elintézés alá vitt ügy, a hatóság elé vitt kérelem ne nyerjen elintézést, hogy ha a bélyeg alkalmazásában hiba történt. Ez már magában véve furcsa felfogása az állampolgárok érdekének. De midőn a t. pénzügy minister ur azt állítja, hogy a fennálló pénzügyi szabályokkal szemben ez javítás, bátor vagyok a t. háznak a fennálló pénzügyi szabályokat felolvasni, nem ugy, a mint a t. pénzügy minister ur felemlítette, de egész szövegükben és a különbséget a jelen határozat és azok köztt világosan JQ fogom fejteni. A pénzügyi szabályok 242. §_ a az t mondja, „hogy ha bélyegköteles beadvány nyujtatik be hatóságok hoz és hivatalokhoz", minthogy jelenleg közigazgatási hatóságokról van szó, tehát ezekhez akkor, — „ha szabályszerű bélyeggel nincsenek ellátva, a beadvány elintéztetik, a hatósági eljárás nem akad meg, hanem egyszerűen leleteztetik a beadvány és a pénzügyi eljárás folytattatik. Kivételesen azt mondja e szakasz, hogy a hatóságoknak szabadságukban áll a bélyegtelen beadványt azon esetben, ha annak felvételét a közérdek nem kívánja, vagy a magán fél érdeke nem veszélyeztetik, tárgyalás alá nem venni, vagy ha a fél jelen lenne, azt neki egyszerűen visszaadni." A szabály tehát az, hogy a hatóságnak minden beadványt el kell intézni s akár van bélyegezve, akár nem a beadvány, el kell járnia. Kivételesen és saját felelősségére felfüggesztheti az elintézést, de csak azon esetben, ha nincs bélyeg a beadványon s ha ő saját felelősségéré ugy találja, hogy felfüggeszthető az elintézés a közérdek veszélyeztetése, vagy a magán fél érdekének kára nélkül. Tehát szabály, a rendes elintézés. Kivétel, a hivatalnoknak saját felelősségére való ily esetekbeni felfüggesztés. A t. pénzügyminister ur javaslata megfordítja, a dolgot; szabályivá teszi azt, hogy ha nemcsak egyáltalában bélyeg nincsen rajta, hanem ha nincs azon szabályszerű bélyeg, tehát csak a bélyeg alkalmazásában van tévedés, akkor felfüggf'sztetik az eljárás, ily esetben nem szabad eljárni és csak kivételesen járhat el akkor, ha ugy itéli meg, hogy sürgős elintézése azon ügynek a közérdek veszélyeztetése, vagy a magánfél érdekeinek pótolhatatlan kára nélkül, nem halasztható el. Méltóztatnak tehát látni, hogy homlokegyenest megfordítva van a dolog, (ügy van! a baloldalon.) 29