Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-356
222 S56 « orarágos ttlós fefcrnár 24 1S8I. ennélfogva az előadó ur módosítványa értelmében kihagy atik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 12-ik szakaszt). Dárday Sándor előadó: E szakasz 2.bekezdésére vonatkozólag irályi módosítványt vagyok bátor benyújtani, melynek értelmében e szavak helyett: „eféle okiratok" a következő szöveg lenne leendő : „a lerovás ezen módjánál ugy a nyugták" stb. a többi marad. Antal Gyula jegyző (olvassa a módosítványt). Vidliczkay József: T. ház! A tárgyalás alatt levő 12. szakasz a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok, nyilvános intézetek s egyesületek szolgálatában álló hivatalnokok és szolgák fizetéseiről szól. A 12. szakaszban foglalt intézkedés új adót vet ki e hivatalnokok és szolgák fizetéseire, t. i. a nyugtaadót. Én e szakaszt, kihagyatni kérem azért, mert az intézkedést nem tartom elfogadhatónak. Első ok, a melynél fogva nem fogadható el az, hogy azon fizetés, a melyről a nyugta kiállittatik, az eddigi törvények szerint már a nélkül is meg van adóztatva, ez tehát nem egyéb, mint újabb adó az adónak ugyanazon tárgyára, t. i. a fizetésre. Nincsen olyan magánhivatalnok és szolga, a ki fizetése után adót ne fizetne; ezen fizetés tehát nem lehet újabb adó tárgya, mert magyaros kifejezés szerint, egy rókáról két bőrt nem lehet lehúzni. Másodszor nem fogadom el ezen § intézkedését azon oknál fogva, mert nem látok analógiát a magán- és az állam-tisztviselő köztt. Igaz, hogy az államtisztviselőkre nézve áll azon szabály, hogy ők a nyugtabélyeggel tartoznak. A mi ezen fennálló rendszabályt illeti, jogosultság tekintetében nem lehet ellene kifogást tenni, mert ha az állam valakit szolgálatába fogad, szolgálatának egyik feltételéül megállapíthatja azt, hogy fizetése után nyugtabélyeget tartozzék adni. Jogosultság tekintetében tehát nem lehet kifogást tenni ez ellen, de nincs analógia az állam- és magán tisztviselők köztt, mert az államtisztviselők nyugdíjt huzuak, ellenben a magántisztviselők nem, tehát a magán-tisztviselők áliása e tekintetben rosszabb az államtisztviselőkénél és megszűnik az ok, mely felhozatik a mellett, hogy fizetésük után még külön nyugta-bélyeget is fizessenek. Egyébiránt, ha mélyebben gondolkodunk e dologról, még egy nemzetgazdasági szempont is merül fel e kérdésnél. Ezen nemzetgazdasági szempont pedig az, hogy ez új adó tulajdonkép in ultima analisi a tökére nehezedik, a tőkét teszi drágábbá. Az élet viszonyai természetesen, ha behozatnék ezen új adó, ugy fejtenék ki a dolgot, hogy a magán társulatolt nem kívánván terhesebbé tenni tisztviselőik, hivatalnokaik és szolgáik állását, mint eddig volt, miután azon magántársulatok többnyire hiteltársulatok, ez adót hozzá fogják számítani a tőke kamatjához s módot keresnek arra, hogy valamikép ez új adót fizettessék meg az adóssal. íme a nemzetgazdasági szempont. Ha mi Magyarországon olyan állapotban volnánk, hogy a tőke olcsó lévén, e kis különbséget meg se érezné, nem szólnék ez ellen, de oly tőkeszegény országban, mint hazánk, bármily csekélységgel drágábbá tenni a tőkét, annyi, mint megnehezíteni a productiót, a termelést. Ennélfogva, minthogy én nem akarom mesterségesen nagyobbá tenni a bajt, melyet Magyarország a nélkül is érez, hogy a tőke ritka és drága, a 12. §-t ez oknál fogva sem fogadhatom el. Ennél fogva bátor vagyok azon indítványt tenni, hogy a 12. §. hagyassék ki, Baross Gábor jegyző (olvassa az indítványt). Dárday Sándor előadó: T. ház! Arra kérem, hogy az indítványt ne méltóztassék elfogadni, mert ez egyik recompensatíóját fogja képezni azon engedményeknek, melyek e törvényjavaslatban foglaltatnak. Méltóztassanak fontolóra venni, hogy itt tulaj donkép nem lehet azt mondani, hogy az adóztatatás új neme foglaltatnék e §-ban, mert a nyugtákra eddig is megkívántatott a bélyeg s csak a kincstár érdekének kijátszása volt lehető, a mennyiben az ily nyugták helyett ivekre adták a fizetést, vagy más módon játszották ki a kincstár érdekeit. Hogy ennek eleje vétessék, azért tartalmazza e §. azt a rendelkezést, hogy az illető társulatok maguk kötelesek a nyugtabélyegeket levonni a tisztviselőktől és azokat évenkint beszolgáltatni. Itt új adónemről nem lehet szó, mert csak a levonás módja faatároztatik meg olyképen, hogy a kincstár érdekei megvédessenek. Elnök: A 12. §-ra vonatkozólag két módosítás adatott be. Az egyik Vidliczkay képviselő uré, a mely szerint e §. kihagyandó. A másik pedig az előadó uré, a mely szerint a második kikezdés ezen szavai helyett: „az eféle okiratok" tétessenek: „a levonás ezen módjánál ugy a nyugták". Az első kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a t. ház a 12. §-t a bizottság szövegezésével tekintet nélkül a második bekezdés kezdő szavaira. Ha nem fogadtatik el, akkor Vidliczkay képviselő ur indítványa fölött kell szavazni. Ha pedig a §. elfogadtatik, abban az esetben Vidliczkay képviselő ur indítványa elesik és szavazás alá az előadó ur módosítása kerül. Méltóztassanak tehát azok, a kik a 12. §-t a bizottság szövegezése szerint fogadják el, tekintet nélkül a második bekezdésre, felállani. (Megtörténik.) A
