Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-356

220 356- országos tlés február 24. 1881. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) kit hiszem, hogy ezt minden állampolgár megkövetelheti és ez egyáltalában nem fogja csökkenteni a bélyeg­jövedelmet, sőt inkább elérjük azon czélt, melyet a 10. §. által akartunk elérni, hogy az állam a bélyeget nem később, hanem hamarább fogja kapni. Ez ellen csak egy argumentum lenne, de azt hiszem, nincs senki e házban, a ki azt alkalmazni akarná, t. i. az állam kapzsisága, mely nem elégszik meg a bélyeggel, hanem a büntetésül kirovandó összeget is kivánja. Ajánlom módosítványomat a t. ház figyel­mébe. [Elénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Fel fog olvastatni először Madarász József képviselő ur módosítványa, azután pedig Füzesséry Géza képviselő ur módosítványa. Horváth Gyula jegyző (olvassa Madarász József indítványát). Molnár Aladár jegyző' (olvassa Füzesséry Géza módosítványát). „Peres beadványoknál s általában minden hatóságnál benyújtott beadványoknál, az észlelt bélyeghiány büntetése csak akkor alkalmazható, ha a benyújtó 24 óra alatt nem pótolja a bélye­get". (Helyeslés a szélsőbalon.) Horváth Lajos: Én a t. pénzügyminister ur módosítványát elvben elfogadom, de a szer­kezetre nézve aggályaim vannak, különösen a felelősség mérvére és sorsára vonatkozólag, t. i., hogy ki térjen a felelősség, az okmáuy kiállító­ját-e, vagy az okmány beadóját. E tekintetben sza­batosan kellene intézkedni. Azt hiszem, hogy e tekin­tetben véleményadásra,a ház szakbizottságaiközött, az igazságügyi bizottság van első sorban hivatva. Kérem tehát az indítványt az igazságügyi bi­zottsághoz utasítani (Helyeslés a baloldalon.) Teleszky István: T. ház! Én részemről a pénzügyminister ur által előterjesztett módo­sítványt ugy elvben, mint szövegében elfogadom s nem érthetek egyet Horváth Lajos t. barátom­mal, hogy e tekintetben bővebb contemplátióra volna szükség. Azt, hogy kik felelősek egye­temlegesen a bélyegilletékért, a fennálló szabá­lyok eléggé tüzetesen meghatározzák; ha a két­szeres leletnél tudjuk, hogy ki felelős a bir­ságért, akkor ép ugy tudjuk azt a négyszeresnél is. A pénzügyminister ur módosítványával sem­mi egyéb különbség nem czéloztatik, mint egy­szerűen az, hogy a bélyegbüntetés, mely eddig kétszeres összegben volt megállapítva, egy föl­emelt összegben állapittassék meg. Midőn a 19-ik § az igazságügyi bizott­ságban tárgyaltatott, annak eredeti szövege, mely bizonyos okiratoknak figyelembe vételét a he­lyeknek és a bélyegbüntetésnek előzetes lerová­sától tette függővé, ezt az igazságügyi bizottság, mondhatom, egyhangúlag nem helyeselte, mert azt mondta, hogy ez az igazságszolgáltatás me­netét lankasztaná és oly részletes szabályozást és mintegy a perrendtartásnak tüzetes revisióját igényelné, hogy ezt az igazságszolgáltatás érde­keinek szempontjából és annak hátráltatása nél­kül, egyáltalán el nem fogadhatjuk. De ugyan­akkor hangsúlyozta az igazságügyi bizottság azt, hogy igenis az e részben tapasztalt visszaélések ellenében megfelelő és helyes eszköznek azt te­kintené, hogyha a kétségtelenül sokszor előfor­duló bélyegcsonkítások az által igyekeztetnének mellőztetni, hogy a büntetés felemeltessék. íme itt van e tekintetben a concret indítvány, mely nézetem szerint semmi további megfontolást nem igényel, mert ismétlem, a felelősségre vonatko­zólag nem változtat semmit, a felelősség fenn­áll ugy ezen fokozott birságnál, mint előbb a nem fokozottnál: s ennélfogva nem tartom szük­ségesnek sem az egyik, sem a másik bizottság meghallgatását, hanem részemről elfogadom a pénzügyminister ur által beterjesztett módosít­ványt. (Helyeslés a jobboldalon.) Füzesséry t. barátom indítványát nem fo­gadhatom el. Nem fogadhatom el azért, mert ahhoz ismét egy egész külön apparátus kellene, hogy mindenki, a ki bélyegtelen beadványt ad be, figyelmeztessék, hogy itt bélyegcsonkítás fo­rog fenn. Méltóztatnak tudni, hogy az ily beadványok nagy része postán megy. Taláa előbb végzés­ben figyelmeztessék az illetőt, hogy itt ennyi és ennyi béiyegcsonkítás forog fenn? De külön­ben is a 10-ik §. csak a peres ügyekben való beadványokról szól, a nem peres ügyekben való beadványokról egy későbbi szakasz intézkedik s mondhatnám, hogy a törvénynek a peres be­adványokra vonatkozó rendelkezése meglehetősen szabatos, inkább vannak a bélyegtörvénynek egyéb tekintetben hiányai. A hosszas gyakorlat és a rendszerinti ügyvédi képviselet biztosítja a feleket, hogy tudják, hogy a peres beadvány minő bélyeggel látandó el; s méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a gyakorlat bizonyítja, hogy a bélyeg le nem rovása a peres bead­ványoknál, nem arra vezethető vissza, hogy nem tudják az illetők, hogy mennyi bélyeg szüksé­ges; hanem visszavezethető arra, hogy nem akar­ják a kellő bélyeggel ellátni. Füzesséry t. barátom indítványát tehát nem fogadom el, de elfogadom a bizottsághoz való visszautalás nélkül, a pénzügyminister ur módo­sítványát. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra senkisem lévén feljegyezve s az előadó ur sem kivan szólási jogával élni, következik a szavazás. Első kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a 10-ik §-t a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? A második kérdés a pénzügyminister ur által beadott új szerkezetre fog vonatkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents