Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-356

220 356- országos tlés február 24. 1881. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) kit hiszem, hogy ezt minden állampolgár megkövetelheti és ez egyáltalában nem fogja csökkenteni a bélyegjövedelmet, sőt inkább elérjük azon czélt, melyet a 10. §. által akartunk elérni, hogy az állam a bélyeget nem később, hanem hamarább fogja kapni. Ez ellen csak egy argumentum lenne, de azt hiszem, nincs senki e házban, a ki azt alkalmazni akarná, t. i. az állam kapzsisága, mely nem elégszik meg a bélyeggel, hanem a büntetésül kirovandó összeget is kivánja. Ajánlom módosítványomat a t. ház figyelmébe. [Elénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Fel fog olvastatni először Madarász József képviselő ur módosítványa, azután pedig Füzesséry Géza képviselő ur módosítványa. Horváth Gyula jegyző (olvassa Madarász József indítványát). Molnár Aladár jegyző' (olvassa Füzesséry Géza módosítványát). „Peres beadványoknál s általában minden hatóságnál benyújtott beadványoknál, az észlelt bélyeghiány büntetése csak akkor alkalmazható, ha a benyújtó 24 óra alatt nem pótolja a bélyeget". (Helyeslés a szélsőbalon.) Horváth Lajos: Én a t. pénzügyminister ur módosítványát elvben elfogadom, de a szerkezetre nézve aggályaim vannak, különösen a felelősség mérvére és sorsára vonatkozólag, t. i., hogy ki térjen a felelősség, az okmáuy kiállítóját-e, vagy az okmány beadóját. E tekintetben szabatosan kellene intézkedni. Azt hiszem, hogy e tekintetben véleményadásra,a ház szakbizottságaiközött, az igazságügyi bizottság van első sorban hivatva. Kérem tehát az indítványt az igazságügyi bizottsághoz utasítani (Helyeslés a baloldalon.) Teleszky István: T. ház! Én részemről a pénzügyminister ur által előterjesztett módosítványt ugy elvben, mint szövegében elfogadom s nem érthetek egyet Horváth Lajos t. barátommal, hogy e tekintetben bővebb contemplátióra volna szükség. Azt, hogy kik felelősek egyetemlegesen a bélyegilletékért, a fennálló szabályok eléggé tüzetesen meghatározzák; ha a kétszeres leletnél tudjuk, hogy ki felelős a birságért, akkor ép ugy tudjuk azt a négyszeresnél is. A pénzügyminister ur módosítványával semmi egyéb különbség nem czéloztatik, mint egyszerűen az, hogy a bélyegbüntetés, mely eddig kétszeres összegben volt megállapítva, egy fölemelt összegben állapittassék meg. Midőn a 19-ik § az igazságügyi bizottságban tárgyaltatott, annak eredeti szövege, mely bizonyos okiratoknak figyelembe vételét a helyeknek és a bélyegbüntetésnek előzetes lerovásától tette függővé, ezt az igazságügyi bizottság, mondhatom, egyhangúlag nem helyeselte, mert azt mondta, hogy ez az igazságszolgáltatás menetét lankasztaná és oly részletes szabályozást és mintegy a perrendtartásnak tüzetes revisióját igényelné, hogy ezt az igazságszolgáltatás érdekeinek szempontjából és annak hátráltatása nélkül, egyáltalán el nem fogadhatjuk. De ugyanakkor hangsúlyozta az igazságügyi bizottság azt, hogy igenis az e részben tapasztalt visszaélések ellenében megfelelő és helyes eszköznek azt tekintené, hogyha a kétségtelenül sokszor előforduló bélyegcsonkítások az által igyekeztetnének mellőztetni, hogy a büntetés felemeltessék. íme itt van e tekintetben a concret indítvány, mely nézetem szerint semmi további megfontolást nem igényel, mert ismétlem, a felelősségre vonatkozólag nem változtat semmit, a felelősség fennáll ugy ezen fokozott birságnál, mint előbb a nem fokozottnál: s ennélfogva nem tartom szükségesnek sem az egyik, sem a másik bizottság meghallgatását, hanem részemről elfogadom a pénzügyminister ur által beterjesztett módosítványt. (Helyeslés a jobboldalon.) Füzesséry t. barátom indítványát nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el azért, mert ahhoz ismét egy egész külön apparátus kellene, hogy mindenki, a ki bélyegtelen beadványt ad be, figyelmeztessék, hogy itt bélyegcsonkítás forog fenn. Méltóztatnak tudni, hogy az ily beadványok nagy része postán megy. Taláa előbb végzésben figyelmeztessék az illetőt, hogy itt ennyi és ennyi béiyegcsonkítás forog fenn? De különben is a 10-ik §. csak a peres ügyekben való beadványokról szól, a nem peres ügyekben való beadványokról egy későbbi szakasz intézkedik s mondhatnám, hogy a törvénynek a peres beadványokra vonatkozó rendelkezése meglehetősen szabatos, inkább vannak a bélyegtörvénynek egyéb tekintetben hiányai. A hosszas gyakorlat és a rendszerinti ügyvédi képviselet biztosítja a feleket, hogy tudják, hogy a peres beadvány minő bélyeggel látandó el; s méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a gyakorlat bizonyítja, hogy a bélyeg le nem rovása a peres beadványoknál, nem arra vezethető vissza, hogy nem tudják az illetők, hogy mennyi bélyeg szükséges; hanem visszavezethető arra, hogy nem akarják a kellő bélyeggel ellátni. Füzesséry t. barátom indítványát tehát nem fogadom el, de elfogadom a bizottsághoz való visszautalás nélkül, a pénzügyminister ur módosítványát. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra senkisem lévén feljegyezve s az előadó ur sem kivan szólási jogával élni, következik a szavazás. Első kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a 10-ik §-t a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? A második kérdés a pénzügyminister ur által beadott új szerkezetre fog vonatkozni.