Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-341

16 341. országos ülés január 29. 1881. Gábor , Unger Alajos, (Irányi Imre, Varga Károly, Verhovay Gyula, Veszter Imre, Vidliczkay József, Vidovich Ferencz. Távol voltak: gr. Vojkfy János, Vusesics József, Zindl Antal, Zsivkovics János, AntolekOresek Káro'y, Baláz&y Lajos, Balogh Imre, Beniczky Ferencz, Be'nthy Ákos, Boros Bálint, Bartalovics Iván, Doda Traján, Fabritius Károly, Földváry Gábor, Galgóczy Sándor, Gaal Jenő (felvinczi), Gáspár Lajos, Gorove István, Gyurgyevics Vazul, Horváth Boldizsár, Horváth Péter, Istóczy Gy'óz'ó, Justh György, Kaczvinszky Ede, Kautz Gyula, gróf Khuen Károly, Krajcsik János, Kotur Vazul, gr. Lónyay Menyhért, Lipovniczky Sándor, Mayer József, Mezey Ferencz, Miehl Jakab, Miklós Gyula, Ocskay István, hg. Odescalchy Arthur, br. Ozsegovics Lajos, Pap György, Polit Mihály, Popovics István, Ragályi Aladár, b. Révay Gyula, Rubido-Zichy Radosláv, Simon Gyula, Simonyi Ernő, Sram Lipót, Szabovljevics Mihály, Szabó Imre, Szemző Gyula, Ürményi Miksa, Várady Gábor. Elnök : A szavazás eredménye a következő : 444 igazolt képviselő közül elnök nem szavazott; igennel szavazott 207, nemmel 185, távol volt 50- És igy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. (Éljenzés jobb felöl.) Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző {olvassa a törvényjavaslat czímít, olvassa az első fejezet czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa az J. §-0Gr. Szapáry Gyula pénzügyniinister: Miután a törvényjavaslat 1. §-ában foglalt határidőn a törvény életbe már nem léphet, ennél fogva azt indítványozom, hogy az életbeléptetés ideje ápril hó 1-jére tétessék. Elnök : Méltóztatik-e a t ház az 1. §-t a pénzügyminister ur módosítása szerint elfogadni ? (Igen ! Nem!) Méltóztassanak azok, a kik elfogadják, felállaui. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Baross Gábor jegyző: (olvassa az 1—1. §§-#, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 8. §-t). Lukács Béla: Bátor vagyok ezen szakaszhoz egy stylaris módosítást beterjeszteni; azt hiszem, hogy az illető szó, toll- vagy taláu nyomdahibából maradt ki. Nevezetesen a harmadik kikezdés ekként hangzik: „Az igy behozott ezikkek az adóvonalon belül fogyasztott, illetőleg súlya után járó adóösszeg" . Ezen szó „fogyasztott" után kimaradt a szó „mennyisége". Ugyanazon kikezdés ?

második sorában „beszámolás" helyett „leszámolás"-t kérek tétetni. (Helyeslés.) Azt hiszem, ez is csak tollhibából történt. Hegedűs Sándor előadó: Részemről elfogadom mind a két stylaris módosítást. Baross Gábor jegyző (olvassa a Lukács Béla által beadott módosítást). Elnök: Méltóztatik az eredeti szöveget elfogadni ? (Nem!) Méltóztatik tehát ezen § t Lukács Béla képviselő ur módosításával elfogadni. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa a 9., 10., 11., 12., 13. %%-a.t, melyek változatlanul elfogadtatnak. Olvassa a III. fejezet czímét). Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Én azt hiszem, hogy az egyöntetűség kedvéért a felváltva előforduló „felfolyamódás" és „felebbezes" helyett mindenütt, tehát e fejezet ezímében is „felebbezes" volna teendő. (Helyeslés.) Elnök: Ha a t. ház elfogadja az előadó ur módosítását, mindenütt „felfolyamodás" helyett „felebbezes" fog tétetni és e szerint fog kijavíttatni ezen fejezet czíme is. (Helyeslés) Baross Gábor jegyző (olvassa a!4—íő.§§-at, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak, olvassa a 16. %-t). Elnök: A 16.§. elfogädtatik, azon megjegyzéssel, hogy azon szó helyett: „felfolyamodás", elfogadtatván a „fellebbezés", itt is ezen szó alkalmazandó. Baross Gábor jegyző (olvassa a 11—28. %-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 29. %-t). Elnök: Megjegyzem, hogy az utolsó sorban ezen szó helyett: „felfolyamodás", itt is „fellebbezés" teendő. Lukács Béla: T. ház! Én tulaj donkép&n nem ezen 29. §-hoz kívánok szólam\ hanem ez után egy új §-t óhajtok betoldani. És itt engedelmet kérek, hogy ha egy tárgyra felhivom á t. ház figyelmét, mert igen fontos kérdésről van szó. (Halljuk!) A javaslat értelmében itt elfogadott megadóztatási mód szerint tudjuk azt, hogy most tulaj donképen ezen törvénynek határozmányai alá az ország lakosságának igen jelentékeny része fog tartozni, a mennyiben ki van terjesztve ezen adórendszer nemcsak a kereskedőre, üzletemberre és iparosra, hanem az egyes magánháztartás is abba belevonatott. Én tehát ki akarom egészíteni e törvényjavaslatot azon intézkedéssel, a melyhez hasonló már más törvényekben is foglaltatik s a mely mégis az eshetőleges zaklatások elé bizonyos korlátokat von. Óhajtom, hogy kiegészittessék e törvényjavaslat oly értelemben, hogy az ország lakossága utóvégre in infinitum ne legyen kitéve azon kellemetlenségeknek, vizsgálatoknak, eshetőlegbirságoknak, melyek ezen törvényjavaslatból folynak. És nem valami különöst, nem olyat kívánok, a mi eddigi tör-