Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-355

355. országos filés febrnár 23. 1881. 20ä 5 krajczáros számlabélyeg. Odáig menni, hogy 10 frtig ne legyen semmi számlabélyeg, egy okból nem szeretnék és ez az, hogyha azt akarjuk, hogy ugy kereskedő- mint vevő-közönségünk hozzászokjék ahhoz, hogy bélyegtelen számlákat ne fogadjon el, ezt csak ugy lehet keresztül vinni, ha a bélyegkötelezettség minden számlára nézve kimondatik. Ha kibúvó hagyatik, akkor azon általános visszaélés, a mely ma létezik, továbbra is fennmarad. Ezen okból arra kérem a t. házat, méltóztassék a következő módosítást elfogadni: „A 6-ik §. ötödik sorában „tiz forintnál nem nagyobb" szavak helyett tétessenek „50 írtnál nem nagyobb". Baross Gábor jegyző' {olvassa a módosítványi). Dárday Sándor előadó: A Horváth Lajos képviselő ur által beterjesztett módosítvány a pénzügyi bizottságban is tárgyaltatott azon szempontból, hogy miután az első fokú bélyegilletéket leszállítottuk oly mértékre, mint az a Lajthántúli tartományokban van, a számlákra nézve is ugyanazon intézkedések és rendelkezések vétessenek fel. A pénzügyi bizottság ezen indítványt nem fogadta el, mert a váltóknál azt tapasztalta, hogy miután a váltóknál nagyobb a bélyeg, nagyrészt a váltók Ausztriában telepíttetnek, miáltal a magyar kincstár megrövidíttetik. A számláknál az a veszély nem forog fenn, hogy valaki e miatt máshová keltezze a számlát, a mi annál valószínűtlenebb, mert csak egy vagy több krajczárról van szó. Én a pénzügyi bizottság nevében hozzájárulok azon módosításhoz, hogy szállittassék le a bélyegilleték az ötven frtig terjedő követelésekre nézve egy krajczárra, azonban ahhoz nem járulhatok hozzá, hogy tiz frtig a számlák bélyegtelenek legyenek. Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, következik a szavazás. Két módosítván}

7 adatott be. A pénzügyminister ur módosítása szerint „tiz írtnál nem nagyobb" szavak helyett „ötven írtnál nem nagyobb" szavak teendők. Horváth Lajos képviselő ur módosítványa tovább megy, a mennyiben módosítványában még azt is kívánja, hogy a tiz frtnáí nem nagyobb összegről szóló nyugták díjmentesek legyenek. E szerint az eredeti szöveghez a pénzügyminister ur szövege áll közelebb. Az első kérdés tehát az lesz, elfogadja-e a ház a szakaszt a bizottság szövegezése szerint: igen vagy nem? Ha nem fogadtatik el, a pénzügyminister ur módosítványa felett kell szavaznunk. Ha ez sem fogadtatik el, Horváth Lajos módosítványa kerül szavazás alá. Ha az eredeti szöveg elfogadtatik, mind a két módosítás elesik. Ha a pénzügyminister ur módosítása fogadtatik el; elesik Horváth képviselő ur módosítványa. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 6-ik §-t az eredeti szöveg szerint elfogadni? {Nem!) Ennélfogva nem fogadtatik el. Méltóztatik-e elfogadni a pénzügyminister ur módosítványát? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a pénzügyminister ur módosítását és igy Horváth Lajos képviselő ur módosítása elesik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 7-ik %-t). Funták Sándor előadó: T. ház! Az igazságügyi bizottság e szakasz kihagyását kéri. E szakasznak az a czélja, t. ház, hogy az a hivatalos szemle és kutatás, mely az 1877 : XV. t.-czikkben megvan engedve a tisztviselőkre, hatóságokra, elöljáróságokra, sőt a kir. közjegyzőkre is, hogy ezen szemlei rendszabály kiterjeszthető az üzletekre átalában és az irodákra. T. ház! Habár már az általános vitában is megtámadtatott a jogügyi bizottság azon kivánata, illetőleg kérelme, hogy ezen szakasz kihagyassék, mégis kénytelen vagyok a bizottság ezen indítványát a t. háznak elfogadásra ajáulani. Mert ha a kutatás, az úgynevezett hivatalos szemle kiterjesztetik az irodákra, ez által a jogügyi bizottság a házjog biztonságát is megsértve látja. Akármikép magyaráztassék, t. ház, az e szemlénél követendőkímélet, annyi kétségtelen, hogy nemcsak a ház biztonsága, hanem esetleg maga az üzleti forgalom is megsérülhet. A ház biztonsága megsértetik az által, hogy minden irodába, üzleti helyiségbe behatolhat a pénzügyőr s ez által a közvetlenül a lakás mellett levő üzletben, magának a háznak nyugalmát sérti, felzavarja, compromittálja s az üzletben magában a forgalmat akadályozhatja. Nem mondom, hogy ez minden esetben történik; vannak oly esetek, midőn oly nagymérvű visszaélés nyomára jönnek, hogy rendőri tekintetben a kutatás megengedhető. De általában a lakosságnak egy egész osztályát, sőt több osztályát ily kutatás veszélyének kitenni, azt hiszem, igen fontos érdeknek kellene fennforogni, hogy ez megengedhető legyen. Igaz, t. ház, némelyek azt mondják, hisz Magyarországban már a dohány, szeszgyár és ilynemű dolgok miatt nyitva kell lenni mindazon ember házának, ki ezen üzletekkel foglalkozik. De ez nagy különbség. Ott egy bizonyos helyiségre szorítkozik a kutatás és ott idegen dolgok nem derülnek ki. De méltóztassék felvenni, az ügyvédi irodák szemle alá vétele által, — melyekről olyan könnyedén vetik oda, hogy miért ne lehetne azokat kutatás alá venni —- nem az ügyvéd személye sértetik meg, nem a renomméja szenved csorbát, de azon ügyek kutatása által, melyek az irodában vannak elhelyezve, tömérdek magánember legbennsőbb magánérdekei napvilágra hurczoltatnak, compromittáltatnak. Ezért kell a forgalomnak és a belső viszony kapcsát megőrizni 26*