Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-354
192 354. •rszágos ülés február 22. 1881 bizonyos dolgokban, bir a közlekedési- és honvédelmi minister és bir — nem végrehajtási joggal, mert nincs végrehajtani valója, — de bir hatálylyal a miuisterelnök; hanem a közös kormánynak tagjai ott végrehajtási joggal nem birnak, nem lehet tehát a 68-ki törvény értelmében a központi kormányt bizni meg a végrehajtással." Az elsőre nézve, a mely szintén fontos, de nem oly fontos, mint ez, t. i., hogy nem lehet a központi kormányt megbízni a 68-ki törvény értelmében, én csak ezen törvénynek két szakaszát vagyok bátor a t. minister ur figyelmébe hozni. A 43. §. azt mondja: „Mindazon ügyekre, melyek közösen intéztetnek el, a végrehajtó hatalmat Horvát-Szlavón és Dalmátországokban a Budapesten székelő központi kormány gyakorolja." A 45 §. pedig igy szól: „A központi kormány Horvát-Szlavón- és Dalmátországok területén, ez országok külön kormányával egyetértőleg igyekszik eljárni stb ; intézkedései a horvátszlavón és dalmát országos kormány és törvényhatóságok részéről szükségkép előmozdítandók, sőt, a mennyiben a központi kormánynak saját közegei nem volnának, általuk közvetlenül végre is hajtandók." így tehát ugy hiszem, sokkal helyesebb az, a mit én mondtam és a 68-ki törvénynek megfelelő a központi kormány megbizatása. Hanem fontosabb ennél a miuisterelnök ur azon nyilatkozata, hogy az általa megnevezett ministerekeu kivül ott nem bírnának végrehajtási joggal pl. a belügyminister, az igazságügyminister s a vallás- s közoktatásügyi minister. Hát engedje meg a t. minister elnök ur, hadd legyek én ez egyszer ministeriálisabb magánál a ministerelnök urnái és kijelentsem, hogy igenis mindazon törvényekben, a melyek itten közösen hozatnak Magyarország és HorvátSzlavonország képviselőivel, a mennyiben azon törvényekben akár a belügyminister, akár az igazságügyminister, akár pedig a vallás- és közoktatásügyi minister intézkedése kívántatik : ezen ministerek is végrehajtási joggal birnak és pedig, mint a 45. §. megmondja, ott nem levő közegei helyett az ottani közegek kötelesek intézkedéseiket végrehajtani. Igen szeretem, hogy a t. képviselőházban jelen van most a ministerelnök ur és jelen vannak mások is, a kik integetnek, hogy nincs ugy. Hát erről a törvény rendelkezik. Én nem kívánom azt most eldöntés tárgyául tenni, hanem mivel a t. ministerelnök ur felemlítette, kötelességem észrevételemet most ez alkalommal, a midőn lehet, megtenni. Hogy az 1868. évi XXX. t. ez. 10-ik §-a meghozatott, az nagyon helyes, mert az felemlít Öt esetet, a melyek itt a közös országgyűlésen törvény által intéztetnek el. Azon Öt esetben fenntartatik Horvát Szlavonországok részére az 8 országos kormányuknak végrehajtási joga. De épen az, hogy Öt esetben fenntartatik, mutatja, hogy minden más esetben az, a mi itt a közös országgyűlésben intéztetik el, a melyen nemcsak magyarországi, hanem horvát-szlavón képviselők is szavaznak, ha azokban igazságügyi, vagy belügyi, avagy vallás- és közoktatási intézkedések követeltetnek, azok ott végrehajtó hatalommal birnak. És tessék figyelemmel végig nézni az 1868. évi XXX. t. czikket és pedig annak 6-ik §-ától kezdve 10-ik §-áig, tessék megfigyelni azokat, hogy mik azok, a mik itten közösen tárgyaltatnak. Körülbelül 22 eset van felsorolva. Én azokat nem hozom fel. Később egy párt felemlítek. Csak tisztába kívántam hozni és kötelességem volt kijelenteni, hogy ezen törvény értelmében igenis a központi kormány tagjai, tehát az igazságügyi, a belügyi s a vallás- és közoktatási ministerek is minden azon törvénybe foglalt intézkedéseket, kivéve a 10-ik §-ban kivett rendelkezéseket, a melyek hozatalához hozzájárulnak a horvát-szlavón képviselő urak is és a melyekre nézve a ministereknek van végrehajtási joguk, az országos kormány és a törvényhatóságok is kötelesek teljesíteni. Egy pár esetet fel is említek. (Halljuk!) Legyen szabad felemlítenem, hogy az igazságügymiuisternek ezen törvény szerint van végrehajtási joga. Én pl. nem hiszem, hogy a váltójogot nem az igazságügyministerre bíznák. Ha ez igy van, pedig igy van, az igazságügyminister rendelkezése kiterjed az egész országra és igy Horvát-Szlavonországokra is. Ha nincs ott hivatalnoka, végrehajtatja az ottani hivatalnokok által. Ott van pl. ismét a 9-ik §-ban az írói és művészi tulajdonjog. Én azt hiszem, hogy az e tekintetbeni intézkedést nem fogják a pénzügyministerre bizni, hanem az a vallás- és közoktatásügyi ministernek a dolga. Az 1868. évi XXX. t. czikknek 6. §-ától kezdve annak 10dk §-áig körülbelül 22 tárgyban, meghagyja e törvény, hogy ezekben önöknek ; mint ministereknek nemcsak joguk van, hanem kötelességük is Horvát- és Szlavonországokban a végrehajtást eszközölni és ha nincs ottan közegök, végrehajtatni az ottani közegek által. Ezek voltak azok, a miket bátor voltam felemlíteni a ministerelnök urnak, mint mondottam, február 18-ikán tett, mindenesetre igen fontos kijelentésére nézve; és ezeket megtévén, most már ezen szakaszra nézve a t. előadó úrral természetesen nem vitatkozom. Jól tudom, hogy az 1868: XXX. t. ez.