Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-354

354. országos ülés február 22. 1881. Í91 nem követelhető, mert a hatóság összes vagyona nyújtja a biztosítékot. Tehát községekkel szem­ben egészeu más eljárás követendő. Ott vannak a szövetkezetek, a segélyegyletek, melyek nem nyereségre folytatják az üzletet, hanem saját tagjaiknak jó voltára, az üzleti nyereményt a tagok élvezik. Igen természetes, hogy ezekkel szemben egészen más eljárást kell követni ugy a eautió, mint a többi biztosítékok tekintetében, mint a hitelintézetek, vagy a külön erre utalt részvény­társulatokkal szemben, mert az utóbbiaknál a eautió sokkal magasabb lehet. Ilyen a könyv­vezetés kérdése; világos, hogy egy egészen önálló zálogüzletnél egészen másként vezetendök a könyvek, ugy a zálogtárgyak évidentiában tartása, valamint az árverés alá kerülendő tár­gyakat illetőleg; de nyilvános számadásra köte­lezett társulattal szembeti ettől el lehet tekinteni, mert az ugy is könyvet vezet minden dologról. Ezek tehát a dolog természetéből folyó okok, melyeket speeificálni, melyeket esetről esetre elősorolni alig lehetséges, másfelől a törvény azon kerete, mely itt megállapitiatni fog, ön­kénynek, túlhajtásnak, igazságtalanságnak alig enged tért. Ezek voltak azon okok, mely a közgazda­sági bizottságot arra birták, hogy a 28. §-t azon szövegezésben, melyben előttünk fekszik, ajánlja elfogadásra. {Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A 28. §-ra nézve a Lichtenstein képviselő ur azon módosítványt adta be, mely szerint azon §. újabb szövegezés végett a bizott­sághoz risszautasittatni kéri. Az első kérdés az lesz, hogy a szakasz visszautasittassék-e, igen vagy nem? Ha ez nem fogadtatik el, akkor teszem föl a kérdést: elío­gadja-e a ház a szakaszt? Kérdem tehát, mél­tóztatik-e a t. ház a visszautasítási indítványt elfogadni? és kérem azokat, a kik ezt elfogad­ják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el és igy azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 28. §. elfogadtatott. Horváth Gyula jegyző {olvassa a 29. és SO. %%-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 31. §-í). Ráth Károly: T. ház! Itt hiányzik azon szokásos szakasz, hogy a törvény mikor lép életbe, pedig itt annál inkább szükséges, hogy az életbeléptetés határideje megállapittassék, miután igen súlyos, de egyszersmind igen szükséges kötelességek foglaltatnak itt a fennálló ilyen intézetekre nézve, hogy ezen törvény értelmében üzletöket átalakítsák, mire nézve már volt sze­rencsém észrevételeimet megtenni. Én tehát min­den indokolás nélkül indítványozom, hogy veté­sek fel a 31. §, elébe egy új szakasz, hogy ezen törvény f. évi ápril 1-én lép életbe. A mennyiben a t. minister ur valamely más, de mindenesetre fis megállapított határidőt nem óhajtana, ajánlom ezen indítványt. Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a módo­sítványt. Horváth Gyula jegyző {olvassa). Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Nincs szükség ezen végrehajtási clausulára, egyszerűen azért, mert a törvény a rendes időben, t. i. 15 nappal meghozatala után lép életbe. Erre nézve pedig, mint méltóztatnak tudni, intézkedik egy régibb törvényünk, a mely a törvények kildrdetéséről szól; és épen azért, mert itt nincs felvéve ezen clausula, természetes dolog, hogy az általános szabály alá esik. Abban igaza van a t. képviselő urnak, hogy újabb időben divatba jött, hogy a törvénybe az életbeléptetési határ­idő is be szokott vétetni. Azonban ott, a hol a rendes eljárástól eltérés nem törtéidk, ez feles­leges, mert akkor mire való volna a törvények kihirdetéséről szóló törvényczikk, a melynek hatálya ma is fennáll. Igenis helye van, mikor ezen határidőn túl akarjuk az életbeléptetést, mikor nehézségek, hosszadalmas utasítások, sza­bályok kidolgozása és más ilyen intézkedések megtétele szükséges. Azonban itt ilyen körülmé­nyek nem forognak fenn s azt hiszem, annál jobb, minél hamarább lép életbe e törvény, ne huzzuk-halasszuk az életbeléptetési időt, a tör­vény életbelép 15 nap alatt a kihirdetés után és végrehaj tátik. Ajánlom a szöveg változatlan elfo­gadását. {Helyeslés jobb felöl.) Madarász József: T. ház! A 31. §-ra, illetőleg a törvény végrehajtására van észre­vételem. Én igen jól ismerem az 1868 : XXX. t. ez. 10. §-át, azért értem a rendelkezést, hogy mind­azon ügyekre nézve, melyek a 10. §-ban meg­jelöltetnek és ez öt tárgy, a végrehajtás Horvát­Szlavonországokat illeti. Azonban megengedi a t ház, hogy midőn itt a végrehajtást illető szakasznál felszólalok, a t. ministereluök urnak február 18-án tett indít­ványomra vonatkozó észrevételéhez néhány meg­jegyzést tegyek; mert azon kijelentés, a mit a t. ministereluök ur tett, igen fontos, megjegyzés nélkül nem maradhat. Én február 18-án a végrehajtásra nézve azt kértem, hogy bizassék azon törvény végrehajtása a központi kormányra. A t. ministereluök ur e tekintetben következőleg nyilatkozott: „Az a formula, melyet Madarász József képviselő elő­terjesztett, az már, engedelmet kérek, nem felelne meg a 68-ki törvénynek." Ez az egyik része felszólalásomnak, de ez kevésbbé fontos, noha szintén fontos; fontosabb azután és igen fontos mivel a t. ministerelnök ur indokolta ezen kijelentését, t. i.: „Miért? mert a 68-ki törvény szerint Horvátországban végrehajtási joggal igenis bir a pénzügyminister, bir a kereskedelmi minister

Next

/
Thumbnails
Contents