Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-354

354. országos ülés február 22. 1881. Í91 nem követelhető, mert a hatóság összes vagyona nyújtja a biztosítékot. Tehát községekkel szemben egészeu más eljárás követendő. Ott vannak a szövetkezetek, a segélyegyletek, melyek nem nyereségre folytatják az üzletet, hanem saját tagjaiknak jó voltára, az üzleti nyereményt a tagok élvezik. Igen természetes, hogy ezekkel szemben egészen más eljárást kell követni ugy a eautió, mint a többi biztosítékok tekintetében, mint a hitelintézetek, vagy a külön erre utalt részvénytársulatokkal szemben, mert az utóbbiaknál a eautió sokkal magasabb lehet. Ilyen a könyvvezetés kérdése; világos, hogy egy egészen önálló zálogüzletnél egészen másként vezetendök a könyvek, ugy a zálogtárgyak évidentiában tartása, valamint az árverés alá kerülendő tárgyakat illetőleg; de nyilvános számadásra kötelezett társulattal szembeti ettől el lehet tekinteni, mert az ugy is könyvet vezet minden dologról. Ezek tehát a dolog természetéből folyó okok, melyeket speeificálni, melyeket esetről esetre elősorolni alig lehetséges, másfelől a törvény azon kerete, mely itt megállapitiatni fog, önkénynek, túlhajtásnak, igazságtalanságnak alig enged tért. Ezek voltak azon okok, mely a közgazdasági bizottságot arra birták, hogy a 28. §-t azon szövegezésben, melyben előttünk fekszik, ajánlja elfogadásra. {Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A 28. §-ra nézve a Lichtenstein képviselő ur azon módosítványt adta be, mely szerint azon §. újabb szövegezés végett a bizottsághoz risszautasittatni kéri. Az első kérdés az lesz, hogy a szakasz visszautasittassék-e, igen vagy nem? Ha ez nem fogadtatik el, akkor teszem föl a kérdést: elíogadja-e a ház a szakaszt? Kérdem tehát, méltóztatik-e a t. ház a visszautasítási indítványt elfogadni? és kérem azokat, a kik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el és igy azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 28. §. elfogadtatott. Horváth Gyula jegyző {olvassa a 29. és SO. %%-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 31. §-í). Ráth Károly: T. ház! Itt hiányzik azon szokásos szakasz, hogy a törvény mikor lép életbe, pedig itt annál inkább szükséges, hogy az életbeléptetés határideje megállapittassék, miután igen súlyos, de egyszersmind igen szükséges kötelességek foglaltatnak itt a fennálló ilyen intézetekre nézve, hogy ezen törvény értelmében üzletöket átalakítsák, mire nézve már volt szerencsém észrevételeimet megtenni. Én tehát minden indokolás nélkül indítványozom, hogy vetések fel a 31. §, elébe egy új szakasz, hogy ezen törvény f. évi ápril 1-én lép életbe. A mennyiben a t. minister ur valamely más, de mindenesetre fis megállapított határidőt nem óhajtana, ajánlom ezen indítványt. Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a módosítványt. Horváth Gyula jegyző {olvassa). Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Nincs szükség ezen végrehajtási clausulára, egyszerűen azért, mert a törvény a rendes időben, t. i. 15 nappal meghozatala után lép életbe. Erre nézve pedig, mint méltóztatnak tudni, intézkedik egy régibb törvényünk, a mely a törvények kildrdetéséről szól; és épen azért, mert itt nincs felvéve ezen clausula, természetes dolog, hogy az általános szabály alá esik. Abban igaza van a t. képviselő urnak, hogy újabb időben divatba jött, hogy a törvénybe az életbeléptetési határidő is be szokott vétetni. Azonban ott, a hol a rendes eljárástól eltérés nem törtéidk, ez felesleges, mert akkor mire való volna a törvények kihirdetéséről szóló törvényczikk, a melynek hatálya ma is fennáll. Igenis helye van, mikor ezen határidőn túl akarjuk az életbeléptetést, mikor nehézségek, hosszadalmas utasítások, szabályok kidolgozása és más ilyen intézkedések megtétele szükséges. Azonban itt ilyen körülmények nem forognak fenn s azt hiszem, annál jobb, minél hamarább lép életbe e törvény, ne huzzuk-halasszuk az életbeléptetési időt, a törvény életbelép 15 nap alatt a kihirdetés után és végrehaj tátik. Ajánlom a szöveg változatlan elfogadását. {Helyeslés jobb felöl.) Madarász József: T. ház! A 31. §-ra, illetőleg a törvény végrehajtására van észrevételem. Én igen jól ismerem az 1868 : XXX. t. ez. 10. §-át, azért értem a rendelkezést, hogy mindazon ügyekre nézve, melyek a 10. §-ban megjelöltetnek és ez öt tárgy, a végrehajtás HorvátSzlavonországokat illeti. Azonban megengedi a t ház, hogy midőn itt a végrehajtást illető szakasznál felszólalok, a t. ministereluök urnak február 18-án tett indítványomra vonatkozó észrevételéhez néhány megjegyzést tegyek; mert azon kijelentés, a mit a t. ministereluök ur tett, igen fontos, megjegyzés nélkül nem maradhat. Én február 18-án a végrehajtásra nézve azt kértem, hogy bizassék azon törvény végrehajtása a központi kormányra. A t. ministereluök ur e tekintetben következőleg nyilatkozott: „Az a formula, melyet Madarász József képviselő előterjesztett, az már, engedelmet kérek, nem felelne meg a 68-ki törvénynek." Ez az egyik része felszólalásomnak, de ez kevésbbé fontos, noha szintén fontos; fontosabb azután és igen fontos mivel a t. ministerelnök ur indokolta ezen kijelentését, t. i.: „Miért? mert a 68-ki törvény szerint Horvátországban végrehajtási joggal igenis bir a pénzügyminister, bir a kereskedelmi minister