Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-354

190 354. országos ülés február 22. 1881. ben utolsó büntetésük kiállása óta két év még el nem telt: két hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők". Elnök: Méltóztatik elfogadni? {Elfogadjuk!) E szerint a 24. §. az előadó ur által javasolt szerkezetben fogadtatik el. Horváth Gyula jegyző (olvassa a 25—27. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a, 28. %-t). Lichtenstein József: T. ház! Az előadó ur, midőn átalánosságban az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta, már maga kijelentette, hogy a kézi zálog-kölesönügyet a kereskedelmi törvény csak általánosságban szabályozza. A kézi zálog-kölcsönügynek részletes intézkedéseit az életnek hagyta fenn a törvény, vagy pedig helyhatósági szabályzat megalkotásában reményiette azok elintézését. Azok a pontok, melyeket eddig a t. ház elfogadott, az itt tapasztalt mulasztást fogják helyrepótolni és a kézi zálogüzlet kezelésére vonatkoznak; a.zért azok elfogadásához részemről is egész összeségökben hozzájárultam. A következő 28 dik paragraphus azonban, a mely most tárgyaltatik, az már tovább megy ezen kezelési rendszabályokon és ezen paragraphus értelmében a kormánynak adatik meg azon jog, hogy rendeleti utón szabályozza azt is, vájjon a törvényhatóságok vagy községek által fenntartott zálogintézetek, vagy részvénytársaságok és szövetkezetek zálogintézetei mennyiben esnek a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat intézkedései alá? tíátor vagyok figyelmeztetni azon körülményre, hogy nálunk a főváros pénzintézetei némely része, vidéken pedig minden takarékpénztár vagy hitelszövetkezet hasonlóképen foglalkozik kézi zálog-kölcsönnel, még pedig tetemes mértékben. Én ezen §. szövegezése és a t. minister ur indokolása szerint azon feltevésben vagyok, hogy a t. kormány ezen §-al magának azon jogot indikálja, hogy a mennyiben a kereskedelmi törvény, szemben a részvénytársulattal nem szabályozza eléggé a kézi zálogüzletet, a kormány magának tartotta fenn rendeleti utón ezeknek is kézi zálogüzlet ágába szabályozó rendeleteket kibocsátani. Én t. ház, elfogadom azon álláspontot is, hogy legyen a rész vény társulatra nézve, mely kézi zálogüzletet is folytat, külön intézkedés: elfogadom, ha az mondatnék ki — azon álláspontot ÍH, hogy azoknak zálogüzletére hasonlóképen döntő legyen a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényes intézkedés; sőt beismerem, hogy ezen tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak igen sok intézkedései szükségesek és jók azon részvénytársulatokra is, melyek kézi zálogkölcsönnel foglalkoznak, elismerem, hogy azok számára az elfogadott paragraphusok bizonyos ótalmat nyújtanak a törrényben, elismerem másfelől azt is, hogy a közönség jogait is megóvják, a részvénytársulat zálog-kölcsönüzletével szemben, de azt nem fogadhatnám el, hogy ezen kérdés tisztázása nélkül mondassék ki, mikép részvénytársulattal szemben a t. kormány, a mennyiben szükségesnek látja, teszi meg az intézkedéseket rendeleti utón; ezt helyesnek nem tartom, vagy legalább is bizonyos tekintetben homályosnak hiszem. * Annálfogva, t. ház, a nélkül, hogy ez alkalommal positiv javaslatot tennék, arra vagyok bátor kérni a t. házat, méltóztassék ezen §-t a közgazdasági bizottsághoz visszautasítani újabb átdolgozás végett, tekintettel azon szempontokra, melyek a részvénytársulatokra vonatkozólag a kézi zálog-kölcsönügyletekre nézve figyelembe veendők lesznek. Ajánlom az erre czélzó módosításomat a t. háznak elfogadásra. Horváth Gyula jegyző (olvassa a módosítást) : „A 28. §. adassék vissza a közgazdasági bizottságnak újabb átdolgozás végett." Hegedűs Sándor előadó: T. ház ! Ezen kérdés, melyet most a képviselő ur felvetett, a közigazgatási bizottságban tüzetesen megvitattatott. Csaknem ily értelemben szólalt fel ottan egyik bizottsági tag s egyszersmind indítványt is tett e tekintetben, azonban midőn a bizottság tüzetesen belebocsátkozott a kérdésbe, azon meggyőződésre jutott, hogy sokkal czélszerübb teljesen az eredeti" szöveget, mely általános fölhatalmazást tartalmaz, a törvény keretén belül, megtartani, mint e tekintetben különös intézkedéseket tenni; mert annyiféle eset fordul elő — vannak községi zálogházak, kölesönegyletek, nagyobb bankok, részvénytársulatok, szóval annyi külömböző társulat, szövetkezet, egylet űz és tízhet zálog-kölcsönügyletet, hogy e tekintetben tüzetesen intézkedni, hogy mely §. alkalmazandó erre vagy arra, melyik alul adatik kivétel, egyáltalában alig lehetséges. Másfelől meg a közgazdasági bizottságot azon szempont is vezérelte ezen általános felhatalmazás megadásánál, hogy a törvény maga eléggé szűk korlátokat szab a kormánynak. De a dolog természetében is fekszik, mert méltóztassanak tekintetbe venni, hogy miről lehet szó, pl. vegyük a garantiákat. E tekintetben itt van az erkölcsi qualificatió. Igen természetes dolog, hogy egy szövetkezet, vagy hitelintézettel szemben nem állhat elő a kereskedelmi minister, hogy előéletökct bizonyítsák be. E tekintetben hát kivételt kellene tenni. Egy külön anyagi garantia a cautió. Igen természetes, hogy Budapest városában most legközelebbről közraktárak akarnak építeni, a mire nézve a kereskedelmi törvény azt mondja, hogy 500,000 frt cautió teendő le, Pestvárosától ilyen garantia