Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-354
354. országos ülés febrmár 22 1881. 179 pedig megtekiathetés czéljából a ház irodájába elhelyezni. Elnök: A kérvények 48. sorjegyzéke ki fog nyomatni, a ház t. tagjai köztt szét fog osztatni és a házszabályok értelmében a szombati ülés napirendjére fog kitíízetni; a kérvények pedig a ház irodájában fognak letétetni, hogy azokat ott a képviselő urak megtekinthessék. Következik a napirend : a Belgiummal 1880. január í2-én a közönséges bűntettesek kiadatása tárgyában kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Horváth Gyula jegyző (olvassa). Elnök : Kérdeni a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat végszövegezésében is elfogadtatott és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a mélt. főrendiházhoz át fog küldetni. Következik a Németalfölddel 1880. november 24-én a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződésről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Horváth Gyilla jegyző (olva$sa a törvényjavaslatot) . Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat elfogadtatott és az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a mélt. főrendiházhoz át fog küldetni. Következik a napirend további tárgya: a közgazdasági bizottságnak 618. szám alatti jelentése és törvényjavaslat a kézj zálogkölcsönügyletről. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e kívánni, hogy a bizottság jelentése felolvastassák, vagy méltóztatik azt felolvasottnak venni? (Felolvasottnak vesszük!) Ha felolvasottnak vétetik, akkor az általános tárgyalást megnyitom. Az első szó az előadót illeti. T. ház! Baross Gábor képviselő ur, e bizottság előadója megbetegedvén, helyette az előadói tisztet Hegedűs Sándor képviselő ur volt szives elvállalni. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! A kézi zálogkölesönügyletre vonatkozólag az 1872. ipartörvény nem kielégítőleg intézkedett, a menynyiben az ez ügyben csak általánosságban intézkedvén, részletes szabályokat nem tartalmaz. A törvénynek e hiányát részben az élet, illetőleg a törvényhatóságok lettek volna hivatva pótolni; azonban, mint méltóztatnak tudni, ez nem történt. Némely törvényhatóságnál fordultak ugyan elő intézkedések és vannak igen czélszerü rendszabályok, például Budapesten, azonban ezek igen későn jöttek létre és igen kevés hatálylyal foganatosíttattak. Ennek következtében szükséges volt az ügyet törvényhozásilag szabályozni, hogy az az egész országban egyforma alapelvekre legyen fektetve. Ezen törvényjavaslatnak, mely most tárgyalás alatt van, ez a czélja és több igen lényeges intézkedést tartalmaz, a melyek alapját képezik és a melyeket bátor leszek röviden előadni. Először magának a zálogüzletnek alapítójától, illetőleg vezetőjétől ugy anyagi, mint erkölcsi garantiákat követel: a cautióban egyfelől, másfelől pedig előéletének moralitásában; ez elkerülhetlenül szükséges, hogy az illető felekkel szemben semminemű visszaélés, zsarolás vagy a rajok bízott vagyonnak elpazarlása, illetőleg elsikkasztása elő ne fordulhasson. Továbbá lényeges intézkedése a törvényjavaslatnak az, hogy a kamatlábnak meghatározását esetről esetre a törvényhatóság felterjesztése alapján a ministernek tartja fenn. Ez igen természetes dolog oly üzletnél, a melyre egyfelől az uzsoratörvényt alkalmazni heterogén természeténél fogva nem lehet, másfelől pedig mégis a legnagyobb visszaélések fordulhatnak elő, ha e tekintetben korlátok nem szabatnak; harmadszor szükséges azért, mert ez is, mint minden hitelügy, a pénz- és gazdasági viszonyoktól függ és igen természetes, hogy ezt állandóan megszabni nem lehet. Továbbá egyik lényeges kiegészítő része a törvényjavaslatnak, hogy az egész zálogüzletet iparhatósági ellenőrzés alá teszi, megköveteli a szoros könyvvezetést ugy az elzálogosított, mint a zálogból kiváltott tárgyakra nézve, megköveteli az árverésijei az iparhatóságnak vagy közjegyzőnek ellenőrzését, megköveteli az árverésből befolyt pénz ellenőrzését; illetőleg iparhatóságnak és törvényhatóságnak ellenőrzés végett való átadását; megköveteli végül a zálogtárgyakra nézve azt, hogy olyan dolgok, a melyek zálog tárgyat, mint tulaj donképi vagyonalkatrészek, egyáltalában nem képezhetnek, az alól kivétessenek. Ezek a korlátok azok, a melyek között a törvényjavaslat mozog; mind oly intézkedések, amelyek egyfelől az üzlet szabadságát csak az elkerülhetetlen szükség'mértékében korlátozzák, másfelől mégis kellő biztosítékokat nyújtanak ugy a kormánynak, mint a törvényhozásnak és különösen a nagy közönségnek arra nézve, hogy a visszaélések, melyek mai napság már] napirenden vannak ezen a téren, legnagyobb részben megszüntettessenek, de mindenesetre a legszorosabb korlátok közé szoríttassanak. Ezek oly intézkedések, melyek a legszegényebb osztályok irányában a visszaélésekkel szemben garantiát nyújtanak. Ajánlom 23*
