Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-321
321. orsüágog ülés deezembcr 36. 1SS0. 71 detett, inkább akadály volt arra nézve, hogy a törvényhatóságok maguk megtegyék azt, a mit meg kellett volna tenniök. Madarász József (közbeszól): Elmondhatjuk: uram, szabadíts meg a gonosztól. (Derültség.) Törs Kálmán: így állván a dolgok, én azon reményben vagyok, hogy ezen gátak, a mi a főkérdés, addig, a mig^ a veszély fenyegetni fog, el fognak készülni. Én tehát azon reményben, hogy a t. minister ur ezek erélyes elkészítésére nézve erélyes rendszabályhoz fog nyúlni, megnyugszom a minister ur válaszában. (Helyeslés ) Ordódy Pál, közmunka- és közlekedési minister: T. ház! Engedje meg, hogy csak egy pár szót szóljak az előttem szólott képviselő ur előadására és pedig a végből, hogy beszédjének némely részére felvilágosítást adjak. (Halljuk!) Vonatkozik az különösen a mindszent-apáti védgátra, a melyre vonatkozólag azt méltóztatott mondani, hogy mulasztás történt a ministerium részéről. Törs Kálmán (közbeszól): Nem mulasztás, csak késedelem. Ordódy Pál, közmunka és közlekedési minister: Én t. ház, adatokat leszek bátor felhozni. A hozzájárulás szeptember 28-án történt és a mindszent-apáti községeknek feliratát arra nézve, hogy hozzájárulnak-e vagy nem, csak november utolsó napjaiban kaptam. A tekintetben tehát nem lehetett előbb intézkednem. A másik kérdésre, a kökény-mindszentire nézve legyen szabad azt megjegyeznem, bogy én még a nyár folytán meghagytam az illető folyammérnöki hivatalnak, hogy vizsgálja meg tüzeteseu a kökény-mindszenti gátakat. A folyammérnöki hivatal szeptemberben adta be a jelentést, hogy azok roszak. Azonnal meghagytam az illető kormánybiztosnak, hogy tartson közgyűlést és a társulattal szavaztassa meg a költségeket, mert utoljára a költségek megszavazása a társulatot illeti. A közgyűlés megtartatott október közepén, de akkor feloszlattatott; azután ismét novemberre tűzte ki a kormánybiztos a közgyűlést, úgy, hogy én nem várhatván be a dolgot, még a közgyűlés megtartása előtt elrendeltem a közigazgatási végrehajtást. Kérem ismételten a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Törs Kálmán : Szavaim értelmének helyre igazítása czéljáhól kívánok pár szót szólani. Talán tévedtem a kifejezésben, midőn mulasztást említettem, holott, talán késedelmet kellett volna mondanom. Én épen azt kívántam felhozni, hogy nem tarthatom helyesnek, hogy akkor, midőn ilyen imminens veszély fenyeget, egy különben mellékes kérdést tesznek első sorba és annak eldöntésétől függesztetik fel a főkérdés. Nevezetesen uem tartottam helyesnek, hogy a hozzájárulási arány felett hosszas tárgyalások tartattak, holott el lehetett volna rendelni az építést és a hozzájárulási arány utólag lett volna megállapítható, de igy „Roma deliberante Saguntum perit." Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a minister ur válaszát? (Tudomásul veszszük!) A válasz tudomásul vétetik. Méltóztatott a t. ház megállapodni abban, hogy a legközelebbi ülések csak bizonyos esetekben tartassanak, de egy ülés még okvetlenül iesz tartandó, t. i. holnap. Minthogy azonban az interpellátiós-könyvben egy interpellátió vau bejegyezve és szombaton már valószínűleg nem fog ülés tartatni, talán méltóztatik a t. ház megengedni, hogy az interpellátió most előterjesztessék. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző: Az interpellátióskönyvben a következő bejegyzés foglaltatik (olvassa): Deczember 16-án, Chorin Ferencz, az ipartörvény módosítása tárgyában, a földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi ministerhez. Chorin Ferencz: T. ház! Az országos iparosgyülés által a* képviselőházhoz benyújtott emlékirat, felhasználás és szorgos figyelembe vétel végett kiadatott az ipar- kereskedelmi ministei urnak, ki Ígéretet tett, hogy e kérdésben szakszerű tanácskozást tartva, arról jelentést teeud a képviselőháznak. Hírlapokból értesültünk, hogy a t. minister ur a kereskedelmi s iparkamarák küldötteiből álló nagy enquéte-t tartott szeptember hóban, melyek tanácskoznianyai hírlapi közlések utján nyilvánosságra kerültek & azon tényt igazolták, hogy az irányeszmékre nézve, melyek szerint az ipartörvény módosítandó lenne, a szakértők nagy többsége egyetértett, — de még azon csekély számú kamarai küldöttek, kik a többséggel szemben, a kényszertársulás és a qualificatió kérdésben eltérő álláspontot foglaltak el, abban teljesen megegyeztek, hogy az ipartörvény revisiója a magyar ipar érdekében halaszthatatlan szükséges. Az 1872-iki ipartörvény egyik sarkalatos hibája, hogy gazdasági, míveltségi viszonyaink tekintetbe vétele nélkül majdnem gépszerííleg átültette a német ipartörvényt, halomra döntötte a létező iparszervezetet, a nélkül, hogy annak helyébe más iparszervezet életbeléptetéséről gondoskodott volna. A korlátlan iparszabadság elvét fogadták el akkor, midőn úgyszólván még semmi sem történt arra nézve, hogy megteremtessenek azon előzmények, melyek a szabad verseny jótékony hatására szükségesek; mert a szabad verseny elve egyenlő erők köztt helyes.
