Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-321
72 321. országos ülés deczember 16. 1880. de a kézműipart, szervezett hitel, szakképzettség nélkül kitenni az évtizedek óta gondosan ápolt osztrák gyár- és műipar versenyének, ez nem szabad verseny volt, hanem feláldozása a gyengébbnek. Az eredmény ismeretes; majdnem minden kereskedelmi kamara jelentésébea részletes adatok foglaltatnak az ipartörvény kártékony hatásáról s azon valóságos rohamos pusztulásról, mely a kézműiparosok sorában észlelhető. Körülbelül 8 év óta ismétlődnek e panaszok s a törvényhozás eddig összetett kézzel nézi az iparosok e siralmas helyzetét, pedig ha van ország, melyre nézve legalább a létező ipar fenntartása életkérdés: ugy ez bizonyára Magyarország; más országban ha elbukik a kézműiparos, helyét a gyár és tömegtermelés foglalja el, nálunk ellenben minden iparos elbukásával a hazai termelésben ür támad, melyet az osztrák gyár- és műipar foglal el, mely idegen tőlüuk, nem járul semmivel az ország felvirágzásához s csak kiszívja azon csekély tőkét, melyet a hazai nyerstermelés produeálni képes. Jól tudom azt, hogy nem állnak mindazon eszközök rendelkezésünkre, melyekkel más országok hanyatló iparukat felsegíteni szokták, de meg vagyok győződve, hogy czélszerű törvényhozási intézkedések által igenis lehető lesz a baj terjedését meggátolni s helyes szervezet, a szakképzést előmozdító kényszerreudszabályok alkalmazása által versenyképesebbé tenni a hazai kézműipart. A kereskedelmi és iparügyi minister ur kezében vannak mindazon adatok, a melyek szükségesek arra, hogy az ipartörvény revisiójának kérdésében a miuister ur határozott positiv javaslatot terjeszthessen a t. ház elé. Kezében vannak a kereskedelmi és iparkamarák évi jelentései, a különböző iparos társulatok felterjesztései, az országos iparegyesületnek és az általános iparegyletnek emlékirata, végre a szeptember első felében tartott szaktanáeskozmány jegyzőkönyve. Nem tudom, mire van még szüksége a t. minister urnak, hogy e kérdésben határozott véleményt formáljon magának. De én ugy vagyok meggyőződve, hogy a hanyatló és roskadozó kézműipar méltán követelheti a minister űrtől tanulmányainak gyorsítását, az országgyűlés és az ország megkövetelheti, hogy a minister ur ezen kérdéssel szemben határozott állást foglaljon el. {Helyeslés a balon.) Csak ma olvastuk a hírlapokban, hogy a^ minister ur nem elégszik meg az eddig folytatott tanulmányokkal és a helyett, hogy törvényjavaslatot készítene, ismét elméleti alapon nyugvó szakszerű tanácskozmányt szándékozik összehívni, mely tanácskozmánynak, méltóztassanak elhinni, semmi gyakorlati becse nem lehet. (Ugy van! a baloldalon.) Én azt tartom, hogy nem az a hivatása a ministernek, hogy eszmék iránt tájékozást szerezzen magának enquéte-ek utján, hanem az, hogy maga adjon irányt és a kérdésekkel szemben határozott állást elfoglalva, készítse el javaslatát és ezután az abban lefektetett részletes intézkedések iránt hallgassa meg a nézeteket arra nézve, hogy azoknak mily hatása lesz a gyakorlati életben. Attól tartok, hogy, ha a kereskedelmi és iparügyi minister ur folytatja eddigi eljárását, az országgyűlés ismét fel fog oszlani, a nélkül, hogy a társadalmilag oly fontos kézműiparra nézve a legcsekélyebb intézkedés is történt volna. És ha Németország, melynek törvényét mi oly híven átültettük, most már Ötödször készül revideálni : a legcsekélyebb, a mit elvárhatnak azon férfiak, kik az ország gazdasági érdekeiért fáradoznak, kik társadalmi szempontból igen becses alkatrészét képezik a városi elemnek, hogy az országgyűlés nyolcz év után az ő sorsukkal foglalkozzék. Én e czélból és gyorsítandó a t. minister ur eljárását, mindenesetre pedig azért, hogy még a holnapi utolsó érdemleges ülésben e kérdésben nyilatkozhassak, a következő interpellátiót intézem hozzá: (Olvassa.) „Interpellátió az ipar- és kereskedelmi minister úrhoz: Minthogy az ipartörvénynek kártékony hatása a hazai kézműiparra ugy az élet tapasztalatai, mint a kereskedelmi és iparkaraarákban foglalt hiteles adatok által, minden kétséget kizáró módon igazolva van; minthogy a hazai iparosok, az ipartörvény czélszerű revisiójától várják súlyos helyzetük legalább részbeni javítását; minthogy a t. minister ur már főbb izben Ígéretet tett, hogy az ipartörvény módosításáról szóló javaslatait a képviselőház elébe terjesztendi; kérdem a t. minister úrtól: szándékozik-e a t. minister ur az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot még oly időben beterjeszteni, hogy a jelen országgyűlés tartama alatt tárgyalható és törvényerőre emelhető legyen." Ajánlom ez interpellátiómat a t. minister ur figyelmébe. (Élénk helyeslés balfelöl) Elnök: Az interpellátió közöltetni fog a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister úrral. T. ház! Szalay Imre t. képviselő ur a f. hó 13-án tartott ülésben egy felhívást intézett hozzám, melyben figyelmeztetett arra, hogy a háznak azon határozatát, mely szerint a vadászatés fegyveradó leszállítása tárgyában egy törvényjavaslat lett volna még ez év folytán beterjesz-