Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-320
320. országos ülés űeczember 15- 1880. 57 meg fogja ragadni az első alkalmat, hogy ezen munkás nép ne keletre távozzon, telepedjen le és vándoroljon ki Romániába, hanem itt az országban a terjedelmes állami jószágokon telepíttessék le. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, mert ha ezen tárgy érdekében huzamosabban akarnék szólani, kénytelen lennék a t. ház figyelmét még tovább is igénybe venni. Kijelentem azonban azt, hogy valameddig a kormány a székely népnek ezen jogos kívánságát nem teljesíti, minden alkalmat és minden eszközt meg fogunk ragadni mi, az ezen oldalon ülő képviselők, hogy ezen kívánság teljesíttessék és a kormánynak csak oly intézkedésében fogunk megnyugodni, mely az 1868: XVI. t. ez. 12. §. második bekezdésének megfelel. Minden ezzel ellenkező intézkedést csak ideiglenesnek fogunk tekinteni és olyannak, mely a nép félrevezetésére és szemfényvesztésére czéloztatik. Legyen szabad felolvasnom interpellátiómat, melyet kérek a t. pénzügyminister úrral közöltetni. (Olvassa.) „Interpellátió a pénzügyminister úrhoz. 1. Mivel indokolja a t. pénzügyminister ur, hogy a Székelyföld lakóit még ma is jogosan megillető kis üsttel való szeszégetés tárgyában a képviselőház 1879. évi november 8-iki ülésében indítványomra hozott határozatának, — melyben a pénzügyminister ur az e tárgyban beadott indítványra véleményes jelentésének még a múlt évbeni beadására utasíttatott — ez ideig eleget nem tett? 2. Szändékozik-e a t. pénzügyminister ur állítólag az 1862. évi XXIV. t. ez. 112. §. alapított 43,226—878. sérelmes rendeletét, —mely által a Székely-föld lakói az 1868. XXVI. t.cz. 12. §-a második bekezdésében biztosított kedvezményektől megfosztattak, — mielőbb érvényen kívül helyezni ? 3. Szándékozik-e a t. pénzügyminister uraz 1868. XVI. t. ez. 12. §-a második bekezdésében a Székelyföld lakóinak biztosított azon kedvezményt, — hogy egy ausztriai akónál nem nagyobb üstökkel 2 frt befizetése mellett liszttartalmu anyagokból szeszt főzhettek — jövőre törvényhozásilag biztosítani? 4. Mikor fogja a t. pénzügyminister ur a már említettekre vonatkozólag érdemleges javaslatát tárgyalás végett a képviselőház elé terjeszteni? Elnök: Az interpellátió ki fog adatni a pénzügyminister urnak. Madarász József: Kérdés a közlekedési minister úrhoz (olvassa): Az állami gépgyár anyagszertárának rovancsolását és az újdon igazgató - tanácsnak ebbeli jelentését minister ur a ház irodájába letévén; — KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XVI. KÖTET. azok folytán tisztelettel a következőket kérdem minister úrtól. 1-ször. A rovanesoló bízottság azt jelenti, hogy a gépgyár leltári számadása németül vezettetvén, azt felterjeszthetőnek nem találta. Az igazgató-tanács kiküldött tagjai azért, mert az igazgató annak magyar nyelven vezetését kilátásba helyezte s mivel a magyar számvitel sok időt és költséget kívánna, ajánlották a számadás német nyelven vezetésének tudomásul vételét. Az igazgató-tanács beismeri, hogy a gépgyár leltári számadásai német nyelven vezettetnek, de az előbbi indokokból csatlakozott kiküldöttei ajánlatához. Mivel azonban ahhoz, hogy ezentúl a leltári számadások magyar nyelven vezettessenek, semmi egyéb nem szükséges, mint az, hogy a törvénynek azon rendelete, hogy „az állam hivatalos nyelve a magyar" szigorúan végrehajtassék : Kérdem a minister urat, hajlandó-e megrendelni az igazgató-tanácsnak és az állami gépgyár igazgatójának, hogy 1881. évtől, tehát a bekövetkező évtől kezdve, a magyar állam gépgyárának leltári számadásai, magyar nyelven vezettessenek ? 2-szor. A rovanesoló bizottság azt jelenti, hogy a hátulsó udvarban, vagyis a negyedik helyen levő anyagszerek kezelésével megbízott ideiglenes hivatalnok teljesen megbizhatlsn egyén; — a reá bízott anyagokat sok esetben okmány nélkül adja ki — s az esetleg felderített anyaghiányokat az illető művezetővel utólag elismerteti, ki ezt legtöbb esetben készséggel teljesíti : ajánlja tehát, hogy szaporittassék a szertári személyzet egy felvigyázóval és alkalmaztassák a külső hátulsó udvarszertárhoz erélyes és megbízható egyén. Az igazgató-tanács támaszkodván a gyár igazgatóságának azon nyilatkozatára, hogy mindeddig nem fordult elő az az eset, hogy az anyagoknak helyiségökből való elvitele meg is kisértetett volna, kijelenti, hogy a rovanesoló bizottság vádolt, a nélkül, hogy a vádakat bizonyítékokkal indokolná, a baj orvoslására nézve tehát csatlakozván kiküldöttei véleményéhez ajánlja, hogy a gyárigazgatónak új szertárhivatalnok alkalmazása tekintetében szabad kéz engedtessék. Mivel azonban valószínű az, hogy a rovacsoló bizottság mindazokat, a miket e tekintetben előadott, az illető kezelőnek és a művezetőknek meghallgatása következtében terjesztette elő; s mivel hiányok állapíttatván meg, a gyárigazgatóságának nyilatkozata a valósággal ellenkezik: 8
