Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-320
50 320. országos ülés deczember 15. 1880. feleletet. (Helyeslés.) Tehát kérem, méltóztassék azt így kijelenteni. (Helyeslés.) Elnök: Tehát kijelentem, hogy apénzügyminister ur válasza ily értelemben vétetik tudomásul. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ha a napirend ki van merítve, akkor kérem a t. báza*, méltóztassék megengedni, hogy az ő Felsége által legkegyelmesebben szentesített törvényezikkeket, az állandó országház építéséről és az 1881. évi államköltségvetésről kihirdetés végett átnyújthassam, hogy az holnap azután a törvényhozás másik házához is kihirdetés végett áttétethessék. (Helyeslés) Baross Gábor és Beöthy Algernon jegyzők (felváltva olvassák a szentesített törvényczikkeket) Elnök: T, ház! Az imént felolvasott törvényczikkek a legfelsőbb szentesítéssel ellátva és ekként kihirdetve lévén, hasonló kihirdetés czéljából a méltóságos főrendiházhoz át fog küldetni. Következnek az interpellátiók. Ugron Ákos: T. ház: A költségvetés általános tárgyalásánál szándékomban volt a t. pénzügyminister úrhoz kérdést intézni az iránt, hogy a Székelyföld lakóinak az 1868 : XVI. t. ez. 12. §-a 2-ik bekezdésében biztosított azon kedvezményt , hogy egy alsó-asztriai akónál nem nagyobb üstökkel 2 frt lefizetése mellett szeszt égethetnek, — miután az rendeletileg 1878-ban megszüntettetett — többszöri ígérete után már törvényhozásilag mikor fogja biztosítatni ? Hogy nem szólaltam fel annak oka a t. pénzügyminister urnak azon Ígérete volt, hogy az adófelemési javaslatokon kívül gondoskodni fog oly javaslatokról is, melyek által a nép anyagi ereje és adózó képessége is emeltetni fog. T. ház! Jelen alkalommal, minthogy ezen kérdésben ezen oldalról többször és többen felszólaltunk, a tárgy a t. ház előtt hosszasan és részletesen megvitattatott, nem lehet czélom a t. ház türelmét hosszabban igénybe venni. Hogy a kérdéssel mégis tüzetesebben fogok foglalkozni, oka annak egyrészt a tárgy fontossága és sürgőssége, másrészt pedig az, hogy a t. pénzügyminister urnak legyen elegendő ideje megteendő interpellátiómra válaszolni. Mindenekelőtt, szükségesnek tartom nagyon röviden az e tárgyban történteket a t. ház emlékében föleleveníteni. (Halljuk!) T. ház! E tárgyban többen ez oldalról felszólaltunk 1879. márczius 8-án. A pénzügyminister ur akkori válaszában kilátásba helyezte az encméte összehívását és igérte annak folytán a baj orvoslását és ez ügyben az intézkedést. Másodízben felszólaltunk szintén ezen oldalról Kézdi-Szentlélek kérvényének tárgyalása alkalmával 1879. november 8-án. Akkor a t. ház azon szerencsében részesített, hogy módosítványomat, melyet a kérvényi bizottság véleményével szemben beterjesztettem, elfogadta, a melyben a pénzügyminister ur utasíttatott, hogy a már megtett indítványra vonatkozólag véleményes jelentését még azon évben, tehát 1879-ben adja be. A t. pénzügyminister ur akkor szives volt megígérni, hogy a szakértők véleményéi nemsokára be fogja kérni és az ügy sürgősségéről és fontosságáról meg lévén győződve, igyekezni fog ez ügyben minélelőbb intézkedni. Harmadízben felszólaltam í 880. évi márczius 8-án a költségvetés tárgyalása alkalmával. Akkor a t. pénzügyminister ur nemcsak azt mondta, hogy belátja a dolog sürgősségét és fontosságát, de akkor már hozzácsatolta, hogy a vám és kereskedelmi szerződés folytán a lajthántúli ministerium nélkül e tárgyban intézkedni nem tud. Már akkor feltűnt a t. pénzügyminister ur válasza, mert két alkalommal azt mondta, hogy a dolog sürgős és fontos, a harmadik alkalommal pedig azt mondta, hogy a lajtkántúliaknak is van beleszólásuk, tehát azok nélkül nem lehet intézkedni. T. ház! Ezekből kitűnik, hogy a t. pénzügyminister ur a képviselőház határozatát nem respectálta. Nem respectálta pedig azért, mert már két éve múlt el annak, hogy e tekintetben felszólaltam és egy éve múlt el azóta, mikor a ház a t. pénzügyminister urat e tekintetben a szükséges intézkedés megtételére utasította, mégis e perczig semmi sem történt. T. ház! Ugy látszik, hogy a t. kormánynak nem lehet érdeke, nem lehet czélja a székely nép érdekében ezen kedvezményt, melyet az 1868. évi XVIII. t. czikk biztosított, életbe léptetni, (ügy van! a haloldalon.) Az adókat emelni arra van elég képessége a kormánynak, de az adóképesség emelésére és a teher birhatására, az erő fokozására nincsen szándéka a t. kormánynak. (Igaz ! a baloldalon.) Az ezen kedvezménytől való megfosztatása folytán, a székely nép anyagi ereje jelentékenyen megesökkent, állattenyésztése nagyon alászállott, ugy hogy maholnap az állatok a Székelyföldön felére fognak leszállani. (Igaz! a baloldalon.) Ha a t. kormány felfogná ezen ügynek fontosságát, ha átérezné különösen pedig azt, hogy politikailag és nemzetiségi szempontokból mennyire fontos és nevezetes a székely népnek az ország délkeletén az érdekét támogatni és tudná annak politikailag fontosságát, e tárgyban már régen intézkedett volna. Sőt azon alkalommal, midőn t. pénzügyér ur az államjószágoknak nagy mértékben eladását itt a házban indítványozta, már akkor kilátásba kellett volna helyeznie, hogy ezen nép érdekében
