Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-320

50 320. országos ülés deczember 15. 1880. azt, boesássa meg a t. képviselő ur, tökéletesen constatálni lehet. Egyébiránt, t. képviselőház, én arra az esetre, a mit a képviselő ur felemlíteni méltóztatott és azokra, a mikre czélozott, refleetálni nem fogok; a dolog nem ide való. A mennyiben eonstatálbatók azon szerinte való visszaélések, én meg vagyok róla győződve, hogy azokat kellő büntetés fogja sújtani. Biztosít engem erről a magyar kormány álláspontja és biztosít legalább a mai vezetéssel megbízott hadügyminister eljárása, a ki valahányszor alkalma volt ez irányban meggyőződésének és nézetének kifejezést adni, azt mindig a teljes elégtétel megadásával meg is tetíe. Én tehát nem osztozom azon aggodalmakban, melyeket a t. képviselő ur felhozott, számba veszem fennálló helyzetünket és viszonyainkat, szemmel tartom a létező törvényeket és ez alapon a benyújtott törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: T ház! Félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett akarok egy pár j szót szólni. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) A t kép- j viselő ur delegátus lévén, természetesen igy job- j bon tudhatja, hogy mik történtek a delegátióban. (Zaj, mozgás és felkiáltások a jobboldalon : A delegátiá határozatait mindenki ismerheti!) Kérem, a- után tessék beszélni; készen vagyok rá. A delegátióban — legalább ahirlapi közlemények azt mondták — titkos capaeitatiókkal is állt elő a hadügyminister ur; hát ezek a titkos indokok győzhették meg a t. képviselő urat, de nekem az ily titkos indokokról tudomásom nem lehet. (Zaj.) Szerintem 14 millió kéretett, évi részletekben, az építés előhala&ásához képest. Én tehát a főösszeget értettem, a t. képviselő ur pedig az évi részletről beszélt. A mi pedig azt illeti, hogy ezen építésekkel esetleg Magyarországot is védjük, azt én sem tagadom. Hangsúlyoztam, hogy majd kifcjtendem elveimet e kérdésekre nézve akkor, a mikor a védtörvény tárgyalása lesz napire-nden és kifejtendem azokat, a miket a stratégia és a haderősítés szempontjából szükségeseknek tartok. Én ezen kérdéssel évek óta foglalkozom, bővebben, mintsem hogy most e helyen arról előadást tarthatnék. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem is lehet!) Csak eonstatálom, hogy a Kárpáton túli vonal erődítésével Magyarország védképessége eléggé kifejtve nincs. Baross Gábor: Személyes kérdésben és szavaimnak félremagyarázott értelme helyreállításának szempontjából kérek szót. Személyes kérdésben annyiban, a mennyiben a t. képviselő ur constatálta, hogy ok nélkül vádoltam őt bizonyos összegek és indokok előadásával. Én ezt nem tettem. Ha a t. képviselő ur előre megjegyezte volna, hogy adatait hírlapi és nem egészen biztos informatiók alapján szerezte, bizonyosan tartózkodtam volna azok czáfolatától. De minthogy ezt nem mondta, azt hiszem, czáfolatom correct volt. Szavaim értelmének helyreállítása szempontjából pedig bátor vagyok megjegyezni, hogy a delegátió elé nem terjesztetett megszavazásra 14 millió összeg, hanem sokkal kisebb összeg, melyben az egész erődítési ezímen kívánt összeg 9.500,000 forinttal szerepel A részleteket illetőleg más helyen bármikor adhatok felvilágosításokat, de itt annak nincs helye. (Helyeslés a jobboldalon!) Orbán Balázs: T. ház! Az előttünk fekvő 3 rövid szakaszból álló s néhány sornyi indokolással beterjesztett törvényjavaslat igen nagy fontossággal bir. Arról van szó, hogy 44,000 mapjyar fiút szolgáltassunk ki a granicsár-tiszteknek, hogy azokból tetszésük szerint neveljenek a haza és szabadság elnyomására kész praetoriauusokat ; kiszolgáltatjuk ellenségeinknek, hogy durva kezekkel tépjék le a haza éltető emlőiről. El akarják hurczoltatni egy egész generáliénak szine-javát. a laktanyák bűzhödt, elerkölestelenítő légkörébe, melyeknek kapuira fel van, miként Dante poklának nyilatára, írva: „Vetkőzzetek le minden emberit, minden hazafiúit, a hol meg kell tagadni a hazát, a családot, az édes anyanyelvet s csak azon zászlót szabad ismerni, a melyhez a nemzetirtásnak háromszáKados gyászemlékei vannak csatolva, {ügy van! a szélső baloldalon.) Más országban is vannak hadseregek, másutt is besorozzák a fiatalságot a hadseregekbe; de oly hadseregbe, a mely a nemzetnek szerves kiegészítő része marad, mely a nemzet testtel egybe van forrva: oly hadseregbe, a mely a haza és szabadsága védelmére van hivatva, a mely a nemzeti zászlóra és alkotmányra van felesketve, oly hadseregbe, a mely a nemzet akaratának van alárendelve. De mi ellenben fiainkat egy oly hadseregbe adjuk, a mely a mi alkotmányunk iránti tiszteletet, a mi zászlónkat nem ismeri; mi fiainkat oly hadseregbe adjuk, a mely a nemzettel ellentétben áll, a mely nem a szabadság védelmére, hanem annak fékezésére van hivatva. Mi fogékony lelkű fiatalaínkat kegyelemre kiszolgáltatjuk az idegeneknek, hogy könnyen idomítható lelkűkből kiirtsanak mindent, mi hazafias, mindent a mi emberies, hogy beléjük csepegtessék a polgári elem és intézmények elleni gyűlöletet, a mely, fájdalom, gyakori és mindig büntetetlen vérengzésekben jelentkezik. Önök úgy beszélnek Magyarországról, mmt önálló államról. Jogilag annak is kellene lennie, mert mig az önök famozus 1867-ki kiegyezése is azt a papiroson fenntartja, de a valóságban önök