Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-340
372 340. országos ülés január 28. 1881. Horváth Gyula jegyző' (olvassa a január 27-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: A jegyzőkönyv éljen észrevétel nem tétetvén, az hitelesíttetik. Bemutatom Maros-Tordamegye közönségének föliratát, melyben az 1873. évi cholera-járvány elfojtása végett az állampénztárból előlegezett 1704 forint 27 krajczárnak visszafizetése alól az érdekelt községeknek való fölmentését kéri; Maros-Tordamegye közönségének föliratát, melyben Somogymegyének a magyar államiság eszméje, vagy azt kifejező jelvények megsértőinek a felségsértéshez viszonyított büntetéssel leendő fenyítése iránti fölterjesztését pártolja ; Maros-Tordamegye közönségének föliratát, melyben Liptómegyének a liptó-szent-miklósi piaczi helypénzek fizetési kötelezettsége átalánosítása ellen intézett fölterjesztését pártolja; Marostorda megye közönségének föliratát, melyben Kolozsvár szabad királyi városnak, Bartha Miklós lapszerkesztő ellen elkövetett merényletre vonatkozó fölterjesztését pártolván, a katonai büntető törvény s eljárásnak szabályozását kéri. Mindezen kérvények ki fognak adatni a kérvényi bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Következik a napirend: a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló törvényjavaslat átalános tárgyalásának folytatása. Turgonyi Lajos: T. ház! Miután a nyolcz napi vita alatt pártunk, általában az ellenzék jelesei a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat mellett felhozott érveket rakásra döntötték, különösen pedig Németh Albert t. képviselőtársam tegnapi nagyszabású beszédében; miután még pártunk részéről Helfy t. képviselőtársam, mint határozati javaslat benyújtója, ugy is élni fog zárszó jogával, én engedve a közóhajnak, elállók a szótól és szavazatom indokolásául csak annyit jelentek ki, hogy ezen törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadom el, hanem pártolom a Helfy t. képviselőtársam által benyújtott és általam is aláirt határozati javaslatot. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra többé senki sem lévén feljegyezve, az általános vitát berekesztem. Szó illeti még az előadó urat; a külön vélemény előadóját Lukács Béla urat és Helfy Ignácz urat, a mennyiben az ő határozati javaslatát, a mely tulajdonképen elleninclítvány, kívüle még kilenczen aláirtak. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! A most lezajlott nagy vita sok tekintetben érdekes volt; sok pénzügyi, közgazdasági, sőt társadalmi érdekes kérdéseket vetett fel és vitatott meg. Bármennyi vonzerővel bírjanak rám e kérdések, azok mindenikére kiterjeszkednem e helyről nem lehet, nem szabad; csak azokat fogom az általános kérdések közül érinteni, melyek tárgyammal szorosabb összefüggésben vannak és a törvényjavaslat ellen felhozattak közül csak azon fontosabb érvekkel fogok foglalkozni, melyek annak lényegére és különösen annak egyes fÖbb részié teire, vagy kiviteli módozataira vonatkoznak. Ennek következtében kénytelen vagyok magamtól megtagadni azt, hogy politikai motívumokkal egyátalában foglalkozzam; és igy Helfy t. képviselő ur határozati javaslatának indokolásából elhagyom mindazt, a mi a politikai bizalomra vonatkozik, mert e felett vele e helyről csakugyan nem vitatkozhatom; és határozati javaslatának indokolásából azokat, mik a javaslatra és a pénzügyi kérdésekre vonatkoznak, vitatni s csekély erőmhez képest lehetőleg ezáfolni iparkodom majd ott, hol általában a javaslat ellen felhozottakra fogok reflectálni és igy ezekre hivatkozva, már előre kijelenthetem, hogy határozati javaslatát nem fogadom el. De t. ház, nem tárgyalhatom az 1878-ki kiegyezést sem. Többen a t. képviselő urak közül tüzetes, újabb vitatkozás alá vették azt; Ráth Károly t. képviselő ur annak eredményét még tavalyi beszédéhez képest is tetemesen reducálta, mert tavaly még megengedett négy milliót, ma már csak két milliót kegyes megengedni; látszik, hogy az ember nemcsak első szerelmére, de első impres8Íóira is szívesen visszatér. Ugy Ráth Károly, mint különösen Lichtensíein képviselő, ur, a kiegyezés eredményei és egyes intézkedései mellett különösen annak egyik részére, a fogyasztási adók kérdésének megoldására — elismerem, hogy a tárgygyal szorosabb kapcsolatban — szintén kiterjeszkedtek. De itt ugy ők, mint mindazon képviselőtársaim, a kik e tárgyról ezen szellemben nyilatkoztak, egy nagy tévedésbe estek igénytelen nézetem szerint. Mert midőn azt beszélték, hogy a czukor már meg van adóztatva, elfelejtették azt, hogy termelési adóról van szó. Midőn Lichtenstein t. képviselő ur arról szólott, hogy a múlt költségvetési tárgyalás alkalmával hozott határozatot, én egészen máskép motiváltam, a mennyiben kizártam az adóemelés lehetőségét: egyszerűen abból magyarázható e felfogás, mert én akkor csakugyan a termelési adó emelése ellen beszéltem, nem pedig azon fogyasztási adó ellen, a mely most a törvényjavaslatban contempláltatik. És hogy e téren a rectificatiót folytassam, kénytelen vagyok még csak azt kiemelni, hogy a mennyiben a czukor — mert itt különösen arról van szó — termelési adóval terheltetik, annyiban az okoskodásnak azon része, a mely ki akarja zárni a további adót, csak ugy lenne helyén, ha valóban az összes elfogyasztott czukor ugy Magyarországon, mint a monarchiában