Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-335

3-I5. országos ülés január *22. 1SS1. 263 eléggé könnyű kedélyem. (Élénk helyeslés jobbfelŐl. Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Hogy pedig azért menjek oda. hogy azon nagy férfiút, a kit a sors vaskeze, de méginkább saját vasjelleme egy helyhez lekötve tart, én az ő mentsvárában fölkeressem, hogy ott neki keserűségeket mondjak; hogy elmondjam neki azt, hogy azoknak beszédei, a kik oda ő hozzá kijárnak, azok mind szavak, szavak és szavak, a mik ugy képviselik a tetteket, mint a délibáb a tengert, (Helyeslés! Ugy van! a jobboldalon) hogy a kik ő hozzá kijárnak, nem azért mennek oda, hogy vigyenek valamit hozzá, hanem mindegyik akar hozni valamit: (Ugy van l Derültség a jobboldalon) ki-ki az ő nagy nevének nymhusából egy darabot, mely saját érdemeit észrevehetőbbekké tegye. Aztán az egyik hoz a hírlapjához reklámot, a másika képviselőválasztáshoz beajánlást, a harmadik üzletéhez boltczímert (Nagy tetszés jobbfelöl, zaj a szélső bal-' oldalon) és mind valamennyien, ezek a Mukányiai a népszerűségnek, a kik ép ugy óhajtoznak az után, hogy Kossuth által nagy hazafiaknak kineveztessenek, mint az antipodeseik a királyi tanácsosi ezím után; és aztán, hogy elmondjam neki, hogy bizony keserves munka az,a mit mi idehaza végezünk (Halljuk! Halljuk!) morzsát morzsára hordani ahhoz a nagy hangyabolyhoz, mely egy a világtól hátramaradott országnak, egy minden rokont nélkülöző nemzetnek regenerationális müve; és azután, hogy megkérjem őtet szépen: ne hajítson hatalmas nagy kezével minduntalan egy - egy követ ezen hangyabolyba, mely bár nem valami dicsőséges építmény, de mégis különb a világnak minden felhővárainál. Hát ehhez még nincs elég nehéz kedélyem. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy pedig azért menjek Kossuthhoz, hogy nekem is, mint a czigányprimásnak, azt üzenje ki, hogy ha vele beszélni akarok, hát a muzsikámat hagyjam odakünn,(Elénk derültség a jobboldalon) no hát ehhez meg nem vagyok eléggé bohémien. (Tetszés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Hanem a tiszteletet innen a távolból is épen ugy meg tudom adni e nagy névnek, mint ha szemtől szembe állanék vele. Csakhogy különböző módja van a tiszteletnyilvánításnak. Képzett nagyságokat, mondva csinált nagyságokat tisztelnek azzal, hogy hízelegnek nekik; az igaz nagyságot tisztelik azzal, hogy megmondják neki az igazat és tetteikről azt, a mi szigorú való. (Helyeslés! Ugy van! a jobboldalon.) Én tehát semmi vétséget e tisztelet ellen el nem fogok követni, a midőn elősorolom szárazon, pusztán az adatokat, a mik rendelkezésemre állottak, a mikhez semmi frázis, semmi páthosz nem fog járulni. (Halljuk! Halljuk!) Tehát a legelső költségvetést, a mi szólt félesztendőre, 1848-ban beterjesztette Kossuth Lajos pénzügyxninister. Tett pedig az 28 millió forint kiadást; ebből a 28 millió forintból 16.400,000 ezüst frt volt felvéve, fél esztendőre a hadiio'vi kiadásokra, azonkívül 2.800,000 frt a nemzetőrségre, tehát körülbelül mostaid pénzben több, mint 20 millió frt féleszteiidore. És ez nem történt még akkor háború idején, ez égessen a béke étatr-a volt számítva, a mit bizonyít nemcsak az, hogy az akkori magyar hadügyminister előterjesztésében előadta, hogy a bombákat és ürlövegeket a bécsi hadügymiuisteriumtól kapja ingyen, — a mi háborúban nem igen szokás — (Derültség jobbról) hanem bizonyít az is, hogy az előterjesztésben megemlitteíik, miszerint ez a hadügyi költségvetés szól 40,000 emberre, a mi bizonyosan csak béke-létszám ; hozzá van téve, hogy minden újabb 40.000 embernek és 10,000 lónak kiállítása kerül félévenkint 6.200,000 ezüst forintba. Ebben a költségvetésben nem volt még felvéve az, a mi a jelen költségvetéseinkben igen nagy számokkal figurái: az adminisfratió és a jurisdictió. Mindkettőt maguk a vármegyék és a városok kezelték a házi adó alapján, azok fizették. Azután hiányzott a pénzügyministeriumnál a pénzügyőrség a dohány monopólium összes bevételeivel és kiadásaival. A mikor beterjesztette Kossuth ezen félesztendei költségvetést, voltak, a kik azt mondták: ej b., azon három hónapra adjunk a ministeriumnak absolut felmentést, ne is terjeszszen be költségvetést. Erre azt mondta Kossuth: köszönöm ezt a grácziát, ez annyit jelent, hogy ezen három hónapra nem akarnak semmi adót fizetni. Nekem mindennap 100,000 frtot kell kifizetni a budai főpénztárból és találtam összesen500,000 frtot az állampénztárban. Hát a többit miből fizessem? A következő évben —• megjegyzem, hogy az év október 1-étől számítva — tehát 1849-ben a hadügyi kiadások 39 millió forinttal szerepelnek a rendes hadügyi budgetben. Van számítva 120,000 emberre egyetlen egy tüzér ezreddel. Ezt csak azért hangsúlyozom, hogy azon t. képviselő urak, kik az önálló hadsereggel akarják Magyarország terhét kevesbíteni, ezen adatból észleljék, mennyivel többe került az akkori eltartás. (Elénk ellenmondás a szélső balon.) Fel volt ugyan véve a közlekedési ministerium költségvetésében 8 millió frt. (Zaj és közbeszólások a szélső baloldalon). Elnök: Figyelmeztetem Csanády Sándor képviselő urat, hogy a szólót közbeszólással félbeszakítani nincs joga. Csanády Sándor: Az előadó ur szólt hozzám! Azt tessék rendre utasítani! (Zaj. Felkiáltások jobbfelől: Rendre!) Elnök: Engedelmet kérek, ha egyszer Csanády Sándor képviselő urat megemlítem személyesen, nincs joga a házszabályok értelmé-