Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-318

318. országos ülés deczember 13. 1880. 17 erre a ministerelnök urnak szava sem volt öt álló hónapig. Végre elérkezett október 10-én a t. beliigyminister ur leirata. De ugy látszik, hogy ha bizonyos előzmények nincsenek, az még ma is várat magára, ha véletlenül a „Hon", Jókai képviselő urnak közlönye és igy kormánypárti lap, véletlenül szeptember végén egy bécsi lűrt nem közöl, hogy t. i. ezen egész ügy ugy fog bevégeztetni, hogy Ziegler tábornok, a ki helyeselte Seemann alezredes tettét, nyugdíjaztatni fog, Seemaim alezredes pedig valószinű, hogy a katonai kötelékből is meg fog válni. Ez megjelenvén szeptember végén, Magyarország összes lap jait bejárta, ugy, hogy végre a főbadparancsnok, b. Edelsheim-Gyulai kényszerülve volt a lapok részére egy nyilatkozatot meneszteni, hogy ezen hir valótlan, mert hisz a vizsgálat befejeztetvén, az illető vádlott mitsem tett, a mi neki terhére rovathatnék. Erről már augusztusban értesíttetett a t. belügyminister ur. Ezen hírlapi közleményről valószinű, hogy tudomást vett a t. belügyminister ur is és néhány nappal később csakugyan kiadta leiratát, a melyben, t. ház, egy tényről foglaltatik felvilágosítás, de egy szó sem foglaltatik abból, a mit itt a t. belügyminister ur mondott, az r. i., hogy elismeri, hogy a jnniusi fegvergyakorlatnál is történt mulasztás. — Midőn most utólagosan ily nyilatkozat tétetik a kormány által, a t. ház bölcs ítéletére és belátására bizom, vájjon megnyugodhatik-e már most abban, hogy ő a vizsgálati iratokra alapított leiratát ekként önmaga desavouálja. Hát a t. ház előtt nem forog fenn ennek folytán okvetlenül a szükség, hogy itt nincs világosság? sőt a t. ministerelnök ur épen azon szavaival, a melyeket az imént idéztem, még jobban besötétítette a dolgot, mert valóban ezzel közvetlen elismerte azt, hogy ott a dolgok kiderítve még mai nap sincsenek. De, t. ház, engedelmet kérek, hogy itt némi személyes kérdésből is szóljak e leirathoz, a melynek egy passusa igy szól: „Ezen cselekmény a valódi tényállásnak elferdítése és a történteknek hamis előadása és túlzása folytán magyaráztathatott csak igy. Ez tehát azt jelenti, hogy azon panasz, a mely ide beterjesztetett, el van ferdítve, túlzott és hamisan van előadva. Es mire van ez alapítva? Egyoldalú zárt vizsgálatra. Elismerem, hogy a katonai szabályok szerint ezen vizsgálatnak igy kellett történnie, de már engedelmet kérek a t. ministerelnök úrtól, midőn Ő egy várossal és egy panaszszal szemben a rágalmazás vádját kimondja, akkor jogunk van követelni azt, hogy mutassa elő az iratokat, a melyekre ő e rágalmakat alapítja. (Ugy van! Gyalázat! a szélsőbalon.) Azt mondotta előbb a t. ministerelnök ur, hogy Eger városa maga sem kérte a vegyes KÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. XVI. KÖTET. " vizsgálatot Julius 4-én tett felterjesztésében. Már engedelmet kérek, Eger városa, midőn saját kormányához folyamodik és vizsgálatot kér, már a dolog természeténél fogva sem kérhetett más vizsgálatot a ministerelnök és honvédelmi minister uraktól, mint oly vizsgálatot, mely a polgári életben és polgári körben mozog. Hát miért folyamodott a ministerelnök úrhoz ? Hogy a ministerelnök ur a maga saját hatáskörében rendelje el a vizsgálatot. Hiszen ha katonai vizsgálatot értett volna a város, az esetben nem a ministerelnök úrhoz folyamodik, hanem a hadügyministerhez Bécsben. De ezt nem tette Eger városa, nem tette azért, mert nekünk a hadügyministeriumhoz semmi közünk, mert nekünk közünk van Magyarország kormányához és midőn Magyarország kormányához folyamodunk, akkor Magyarország kormánya ne álljon elő azzal, hogy: hiszen ti nem vegyes bizottságot kértetek, hanem — az ő értelmezése szerint — a hadiigyministerium által kiküldendő vizsgálatot. Ez tehát teljesen a valódi ténynek és intentiónak elmagyárazása. Miután a dolog igy áll, ezen elmondottakból méltányosnak és igazságosnak fogja találni a t. ház, hogy csakugyan azon kérelemnek, melyet Eger városa kérvénye magában foglal, hely adassék. Maga azon vallomás, melyet a ministerelnök ur itt mindnyájunk előtt tesz, mely hogy képezi-e vizsgálat tárgyát, vagy nem, arról mitsem szól, csak egyszerűen azt jelezte, hogy: elismeri, mulasztás történt; maga ez a tény indokolja, hogy csakugyan a dolog bővebben megvizsgálandó. Minthogy pedig a belügyministerium rendeletében Eger városát ferdítéssel, hamis előadással vádolta, egyenesen Eger városa becsülete követeli, hogy vegyes bizottság által bővebben vizsgáltassék meg annál inkább, mert a belügyministerium leirata és azon irat között, melyet a szóban forgó alezredes az ő segédei által tett, összhang nincs. Az egyik igy, a másik amúgy van előadva. Az egyikben azt mondja, hogy ő levétette a rongyos és piszkos zászlót, a másikban azt mondja, hogy odament és saját kézzel levette. De még egy indok az, a mit a t. háznak figyelmébe ajánlok, hogy derittessék ki e dolog tisztára. Ez a tisztikar becsülete. Majd megmondom, miért. Azért, mert a dolgot nem szabad ugy állítani elő, a mint a belügyministerium előállítja, hogy t. i. ő Felsége nevenapjáit piszkos és rongyos zászlók voltak kitűzve, mert ez sérti a tisztikar becsületét. Vájjon feltekerjük-e az egri tisztikar loyalitásáról azt, hogy legfőbb hadurának a nevenapján piszkos és rongyos zászlót tűzött ki, a mi nem áll és a mit feltenni nem szabad. 3