Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-333
333. országos ülés január 20. 18S1. 219 tül. Zárt városunk ez idő szerint csak kettő van: a főváros és Pozsony; de a pénzügyminister e törvényjavaslat egy §-a értelmében felhatalmáztatnék arra, hogy a 20,000-nyi népességet meghaladó városokat, valamint a 10,000-nyi népességet meghaladó és átalános házbér alá eső városokat fogyasztási vonallal körülzárhassa. Itt összesen tehát 36 városról van szó, az ország legnevezetesebb, legtekintélyesebb városairól. Egészen más megadóztatás! mód követtetnék azután a nyilt helyeket:. E tekintetben az 1868 : XXXV. és 1875: XXVIII. t. cz.-ben megállapított megadóztatás! mód lesz irányadó Ezen megadóztatás! rendszer szerint nyilt helyeken, az itt tervezett adó, négyféle módon szedetnék be, illetőleg biztosíttatnék; megváltás, bérbeadás, átulalás és kincstári kezelés utján. Megváltás utján, midőn a kincstár vagy magukkal az adókötelezett községekkel, vagy az adókötelezett felekből alakult társulattal, a fogyasztási adó iránt, bizonyos időtartamra kiegyezik; bérbeadás utján, midőn a kincstár vagy magukkal az adókötelezett községekkel, T&gy pedig az adókötelezettekből alakult társulattal, vagy más magánvállalkozókkal haszonbéri szerződést köt; és kincstári kezelés utján, midőn a fogyasztási adót a kincstár — ha as élőbben! formák közül egyiket sem tartja elég előnyösnek — pénzügyi közegek által szedeti be, Leggyülöletesebb formája ezen beszedésnek az átutalás! rendszer, a mely az absolut kormány által hozatott be, melyet azonban a magyar felelős kormány 1868-ban — tekintve épen gyűlöletes voltát és tekintve épen azt, liogy a városok részérő! sok sérelem merült fel ezen forma alkalmazása iránt — eltörölt, de a mely 1875-ben a pénzügyi helyzet pressiója alatt ismét visszaállíttatott. Ezen rendszer szerint azon esetekben, a midőn a hivatalosan kinyomozott valóságos fogyasztásnak megfelelő átalány beszedése iránt valamely községben egyezmény, megváltás nem jő létre, az adónak bérbe adása pedig vagy egjátalán nem sikerül, vagy a legmagasabb bérajánlat nem éri el azon összeget, mely a hivatalosan kiderített adóköteles fogyasztásnak megfelel: a pénzügyi igazgatóságok felhatalmaztatnak, bogy tekintettel a hivatalosan kinyomozott adóköteles fogyasztásra és az arra befolyást gyakorolható összes viszonyokra, megállapíthassák és az illető községgel tudathassák azon adóátalányt, melyet a község ezen adó fejében az év folyamán beszedni és az állampénztárba beszolgáltatni köteles. Hogy azután ezen adóátalányt, mely a községre kirovaíik, maga a község miként hajtja be: ez már azután az illető község feladatai közé tartozik. Ezen megadóztatás! mód követtetnék tehát a nyilt helyeken. Ezen kétféle megadóztatási módnak, mely egyrészről a zárt városokra, másrészről a nyilt helyekre vonatkozik, meg van a maga előnye, de meg van a maga nagy hátránya is. Zárt városokban a megadóztatás a lehetőségig teljesen keresztül van vive, a megadóztatás eléri a fogyasztásnak majdnem összes mennyiségét és az adó az illető adókötelezettek között is arányosan, egyenletesen oszlik meg a fogyasztás, illetőleg az darusítás arányában. Ez az előnye ezen rendszernek. De másrészről tagadhatlan nagy hátránya, hogy szerfelett akadályoztatja a forgalmat és hogy tág tért nyit a zaklatásokra és visszaélésekre. (Halljuk!) A nyilt helyek megadóztatásánál egészen ellenkezőleg áll a dolog. Itt az adó a leggondosabb eljárás mellett sem állapítható meg a valóságos fogyasztásnak megfelelőieg. Ezen adó az egyes adókötelezettek között sem oszlik meg arányosan és itt a megadóztatás a legtöbb esetben direct adó jellegével bír. Nyilt helyeken a fogyasztás mennyiségének megállapítása a pénzügyi közegek becslésétől, apretiatiójátó! függ. Ha ezen apretiatió alatta marad a valóságos fogyasztásnak és ezen az alapon rovatik ki az adó, akkor igazságtalan előnyt ad az egyik községnek a másik felett, vagy a nyilt helynek a zárt város felett, vagy magában az illető adóközség kötelékében is az egyik iparosnak, kereskedőnek a másik felett. Ha pedig az apretiatió túlhaladja a fogyasztást, akkor szerfelett súlyos és terhea. Ez a hátránya ezen rendszernek. De tagadhatlan előnye más részről az, hogy az adójukat megváltott adókötelezetteknek szabadabb mozgást biztosít és hogy felmenti őket minden egyes árúszállítmányának külön megadóztatás végetti bejelentésétől és az ezzel járó elkerülhetlen ellenőrzési költségek és kellemetlenségektől. Már most t. ház, az előttünk fekvő törvényjavaslat összevegyit két ilyen ellentétes rendszert. Más módon adóztatja meg a zárt városokat és más módon a nyilt helyeket, a nélkül, hogy számítana azzal, miszerint oly könnyű forgalmi czikkekkel, mint a milyenek megadóztatásáról itt szó van, könnyen bekövetkezhetik az Összes forgalmi viszonyok megzavarása, mert az egyenlő megadóztatás lehetetlen. Az egyenlőtlen megadóztatás megzavarja a viszonyokat nemcsak a zárt városok és a nyilt helyek köztt, de az egyes adókötelezettek között is. Ezen kettős rendszer mellett a helyes közép utat eltalálni igen nehéz leend, mert a fogyasztás megállapítására hiányzik minden megbízható alap. Hogyan állapíttassák meg a ezukor, a ezukros gyümölcs, a ezukorka, a kávé, chokolade fogyasztásának valószinű mennyisége az ország ezek és ezen községében ? A népesség számát alapul venni nem lehet. A direct adók vidékenként! eredményeit alapul venni szintén nem lehet. A közvetett adók 28*
