Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

1 96 331 ' országos ülés január 18. 18S1. bevégzem beszédemet azzal, hogy igen kérem a t. házat, méltóztassék a beadott módosítványokat el nem fogadni. Én a magam részéről teljes meg­nyugvással kérem a 8. §. elfogadását; de ha a t, ház ezt nem akarná, most legfölebb csak azt méltóztassék tenni, hogy a módosítrányok, de nem már elfogadva, hanem megfontolás végett, utasíttassanak a közigazgatási bizottsághoz; most azonban ne méltóztassanak azok felett dönteni. (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Az igazságügyi bizottsághoz!) Péchy Jenő előadó: T. ház! Azok után. a miket a t. ministerelnök ur és Baross t. kép­viselőtársam a módosítványok ellen elmondottak, érdemileg nekem kevés megjegyzendőm marad. Csak jelezni kívánom röviden a beadott indít­ványokkal szemben a közigazgatási bizottság álláspontját, annyival is inkább, miután — mint hallom — most már azon nézet is felmerült, hogy azok a közigazgatási bizottsághoz áttétes­senek. Már tegnap volt szerencsém említai, hogy a bizottság ülésében indítványoztatott már a csend­őrségi bűnügyeknek polgári törvénykezés alá helyezése. A bizottság ez indítványt tárgyalta és azt hosszabb vita után el nem fogadta, hanem azon okból, miután a törvényjavaslat eddigi szaka­szaiban a teljes katonai rendszer elfogadtatott, mindaddig, mig oly törvény nem hozatik, mely a katonai bűnügyeket is polgári törvénykezés alá helyezi, mely majd a csendőrségre is kiter­jesztetik, a bizottság a törvényjavaslat intézkedé­sét meghagyandónak találta. Nekem, mint a bizottság előadójának, köte­lességem ezen határozatot hangsúlyozni. Sőt még azon indítványnyal szemben, hogy ezen módo­sítványok küldessenek vissza a közigazgatási bi­zottsághoz, kötelességem ragaszkodni a bizottság határozataihoz és kérem a módosítványok elve­tésével a törvényjavaslat eredeti szövegének meg­tartását. (Helyeslés jobbfelöl.) Pulszky Ágost: T. ház! (Zaj.) Elnök: T. ház! A képviselő urnak tulaj­donkép a házszabályok értelmében nem volna szólási joga. Egy nagy tévedés az, a melyet Szilágyi Dezső képviselő ur hangsúlyozni mél­tóztatott, hogy ez indítvány. A házszabályok 100., 101., 103., 133,, 134., és 168. §§-aiegész határozottan és világosan megmondják, hogy mi az indítvány és azt mondják, hogy az indítvá­nyok az indítvány könyvbe bejegyzendők, azu­tán a házban kifejtendők stb. Tehát nem jól méltóztatott indítványnak keresztelni e beadott Hiódosítványt. (Derültség.) Azt mondja továbbá a házszabályok 143. §-a, hogy nz elíenmdítvány beadóját illeti a szó, ha azt kívüle 9-en aláirtak; de a képviselő ur ezt nem ellenindítványnak adta be, tehát annak sem keresztelhető. Mi az ellenindítvány ? Ellenindítvány a kép­viselő ur által beadott módosítvány akkor volna, ha ugy volna szövegezve, amint Szilágyi Dezső módosította, ha t. i. az mondatott volna, hogy az eredeti szöveg elvetésével utasittassék vissza a bizottsághoz, hogy ezen szellemben szerkesztes­sék. De a t. képviselő ur a szövegnek csak egy részét akarja megváltoztatni. Ez a gyakorlat és a házszabályai szerint módosítvány, a melyre a házszabályok 156. §-a határozottan azt mondja, hogy a módosítvány ellenindítványnak nem te­kintetvén, annak beadóját a zárszó nem illeti. (Helyeslés jobbfeläl.) Ezeket azért voltam bátor kifejteni, hogy jövőben méltóztassanak ezen, a házszabályokban gyökerező elnevezésekkel élni, és azután azok szerint gyakorolni a jogot. Kü­lönben t. ház, az tény, hogy a t. képviselő ur in­dítvány át, rajta kivül még kilenczen aláirtak. A t. ház bölcseségétől függ megadni a szót, nekem kötelességemben állott e felvilágosítást megadni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én a magam részéről igen örülök, hogy a ház t. elnöke megmagyarázta, hogy miért mondtam én azt, hogy nem értem, hogy miért van ez indítványnak nevezve; de miután abból, hogy már akkor kilenczeu aláirtak, kétségtelen az, hogy a t. képviselő urnak szándéka ez volt, én igen kérem a t. házat, hogy mi hasznunkra fordítjuk az elnök urnak a házszabályokra vonat­kozólag adott felvilágosítását s azt hiszem, más­kor mindnyájan figyelni fogunk a formalitások megtartására, most a formahibáktól eltekintve, a szándékot véve figyelembe, méltóztassék a szót a t. képviselő urnak megadni. (Helyeslés.) Madarász József: A házszabályokra hivat­kozva kérek szót. T. ház! Én épen a házszabá­lyok által a képviselőnek biztosított jog tekinte­tében nem hallgathatom el, nem hagyhatom szó nélkül sem a ház t. elnökének, sem pedig a t. ministerelnök urnak a házszabályokból levont következtetéseit, én azokat a magam részéről a házszabályokkal s eddigi országgyűléseink gyakor­latával ellenkezőnek vallom. (Ugy van! a szélső' balon.) Nagyon jól tudom, hogy indítványt, ellen­indítványt, módosítványt lehet beadni mindenkor, akár törvényjavaslat, akár pedig más alakban, de nem csak az előtt lehet beadni akár indít­ványt, akár ellenindítványt, akár módosítványt, mielőtt a bizottságokban tárgyaltatik, hanem lehet tárgyalás alatt is és ezt az eddigi gyakorlat következtében állítom; és ha netalán az ellenkezőt állítanák önök, mert a ház naplóiból nem bizo­nyíthatom be, de miként már többször Ígértem és teljesítettem, ki fognám keresni a naplókból és bebizonyíthatnám állításomat. Én magam nem

Next

/
Thumbnails
Contents