Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

331. országos ülés január 18. 18SÍ. jgg ettől eltekintünk, ismét oly intézménynyel lesz dolgunk, a melynél a szolgálat teljesítésének kötelezettsége kellő módon, kellő katonai szigor­ral ellenőrizhető és végrehajtható nem leend. Ezt mindenesetre ki kell kerülui és ezzel kapcsolat­ban ki kell kerülni azt is, hogy oly intézkedés vétessék föl ezen törvényjavaslatba, a mely a katonai szervezet, a fegyelmi jog korlátolását, illetőleg a eontemplált szabályzatoknak meg­gyengítését hozhatná létre. Éu bátor vagyok a t. ház figyelmét fel­hívni arra, hogy a Pulszky képviselő ur által beadott módosítványok közül az, a mely a fe­gyelmi eljárásra vonatkozik, határozottan ellen­kezik azokkal, a miket cn feltételül mondani bátor voltam, t. i. oda fogna vezetni, hogy keresztülvitele megbolygatná azou katonai szem­pontból megbírálható fegyelmi eljárást és szigort, a melyre itt szükségünk van; mert ha egyszer kimondottuk, hogy a rendőrség katonailag szer­veztessék, hogy a szolgálat tekintetében a hon­védelmi miuister hatósága alatt áll, lehetetlen, hogy annak számára a katonai, eddig fönáiló, fegyelmi szabályoktól és eljárástól eltérő szabá­lyokat és eljárást honosítsuk meg és egy külön fegyelmi hatóság behozatala által miutegy meg­tágítsuk azt a kapcsot, a melyet a rendőrség csapatai és a honvédelem egyéb csapatait illető­leg e részbeti szükségesnek vélünk. E tekintet­ben tehát, t. ház, nem tudnék bozzá járulni Pulszky t. képviselőtársam módosítványához. De nem fogadhatom el azt a módosítványt sem, melyet Gullner t. barátom beadott — egy­szerűen azért, mert önmagát ezen eszmét határo­zottan ki nem fejezvén, a fegyelmi ügyekben fokozatokat akar megkülönböztetni e's ezeket a fegyelmi fokozatokat akarná különféle alakban érvényesíteni, hogy minő alakban a különféle fokozatokat, azt ugyan nem mondotta meg és én megvallom, nem tudom, vájjon fenn akarja-e tartani a fegyelmi hatóság tekintetében a sza­'kasz intézkedését, vagy pedig azt kívánja, a mit Pulszky képviselőtársam módosítványa, hogy T. i. egy külön fegyelmi hatóság áilittassék fel ? A fegyelmi ügyekben ezen hatóságokra vonat­kozó fokozatok felállítását nem tartanám czél­szerünek, mert a fegyelmi hatáskörbe tartozó tényeket illetőleg, az osztályozás csak az lehet: azok közé tartozik-e valami, vagy pedig bűn­tettet, vagy vétséget képez-e, olyat, a melynél a bűnvádi eljárás megindítása volna helyén ? Ily különválasztást a törvényjavaslat is tartal­maz, megkülönböztetvén a fegyelmi ügyeket a bűnügyektől — amazokat a honvédelem alá, emezeket szintén a bonvédelmi illetékes büntető bíróság elé utalván. De, t. ház, fölfogásom szerint egy ily mó­dosiiványt általában véve nem lehet úgv előter­jeszteni, a mint azt Pulszky képviselő nr tette, meri hogy az belehelyeztessék a szövegbe, előbb össze kell egyeztetnie a javaslat egyébkinti tar­talmával; s ezen felül még stylaris szempontból is azon módosítványt méltán kifogás alá lehet venni és így alakilag sem tudnék ahhoz hozzá­járulni. Sokkal fontosabb azonban ama második módoslívány tartalma, a melyhez Gullner kép­viselő is hozzájárult, hogy a bűnügyek felett a magyar királyi honvédbiróságok helyett a pol­gári bíróságok határozzanak. Midőn tegnap Szilágyi Dezső képviselő ur a garantiákról beszélt, a melyeket a rendőri el­járással szemben okvetlenül keresni kell s a melyeknek biztosítását feltétlenül szükségesnek is tartom: én azon hiszemben voltam és azon felfogásban élek ma is, hogy e garantiák alatt nem lehet egyebet érteni, mint azt, hogy egy­felől a fegyelmi, mint a bűnügyi tekintetben az illető csendőrségi közeg, kellő felügyelet és meg­torlás alatt álljon, de másfelől, hogy általánvéve a rendőri természetű eljárás ellenében a közön­ség védve legyen úgy, a mint más közigazga­tási intézkedéseknél megvédni kívánjuk a köz­igazgatási bíróságok életbeléptetése által. Ezen eszmét contemplálva, védelmet igy akarni nyújtani a rendőri eljárás ellen: ezt töké­letesen felfogom; ehhez én magara is hozzájáru­lok. De hogy abban különös garantiát találjak, hogy e katonailag szervezendő csendőrcsapatok bűnügyi tekintetben polgári bíróság alá helyez­tessenek : ezt mint consequentiát, megérteni képes nem vagyok. Teljesen méltánylom azon fel­fogást, a melynek sok helyütt adatott kifejezés, hogy a katonai — úgy a közös hadseregre, mint a honvédségre vonatkozó — e nemű törvények változtassanak meg és a katonák általában bűn­ügyekben a polgári törvénykezés alá helyeztes­senek ; de másrészről nem vagyok képes ezt ma helyeselni a rendőrséggel szemben, mert mind­addig, míg a csendőrség katonai szervezettel állíttatik fel és a büntető törvénykönyv és eljá­rás a hadseregre és a honvédségre nézve a mai állapotban marad, a esendőrségre nézve kivéte­les intézkedés tétele és bűnügyekben polgári bíróságok alá helyeztetése nem volna czélszeríí. Ezen kivételes intézkedés az életben esetleg oly összeütközésekre fogna alkuimat szolgáltatni, a melyeket ki kell kerülnünk, ha csak azt nem akarjuk, hogy paralisáltassék a csendőrségnek ama szolgálata, a melyet épen ezen törvény attól megkíván. Azou esetre, ha a katonaságra, ágy a közös hadseregre, mint a honvédségre nézve meg fog a törvény változíatíatni: lesz helyén ennek kiterjesztéséről a rendőrségre is intéz­kedni. De erre nem tekintve, azon módosítás, mc-

Next

/
Thumbnails
Contents