Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

190 331. országos ülés január 18. 1881. lyet Pulszky képviselőtársam ez irányban benyújtott, úgy, a mint beadatott, általában nem is volna elfogadható, mert először nem illeszthető be helyesen ezen szakaszba és másodszor, ha azt akarjuk kimondani, a mit ő contempiál, engedjen meg a t. ház, de ha garantiát keresünk a csendőrség ellenében: a fegyelmi ügy tekintetében, valamint általában a csendőrség intézményének fejlesztése érdekében, megkövetelhető az is, hogy ez a törvényjavaslatban szabatosan nyerjen kifejezést és úgy illesztessék oda be, a mint kell. Ha tehát a t. ház azon nézetben volna, hogy ebben az irányban valamit határozni kell, kérem, méltóztassanak ezt mindenekelőtt az illető szakbizottság Ítélete alá bocsátani és ne méltóztassanak ily fontos ügyben most döntést követelni. Én a magam részéről az indítványt úgy, a mint van, nem fogadhatom el, hanem pártolom az eredeti szöveget. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Unger Alajos: T. ház! Én egyáltalában nem szándékoztam, ezen kérdésben felszólalói, miután aionban a t. ministerelnök ur ezen intézmény behozatala kérdésében Francziaországra hivatkozott; most pedig ellenzi azt, a mi Francziaországban törvény, hol t. i. a polgári természetű bűntényekre nézve a katonaság is a polgári bíróságok alatt áll, csudálkozom, hogy azt kívánja, miszerint a csendőrségnél még a bűntények tekintetében se tétessék kivétel. A legújabb időben történt sajnos események folytán, a hol összeütközésbe jött néhány polgári egyén a katonai közegekkel s a katonai bíróságtól mai napig sem tudtunk elégtételt kapni, nagyon tartok attól, hogy a mindennapi érintkezésben a csendőrségi szolgálatban még gyakrabban fognak ismétlődni ezen esetek és hogyha már minden oldalról felhangzott a kívánság, hogy a polgári természetű bűntényekre nézve ne a katonai büntető törvénykönyv szerint hanem a rendes polgári bíróságok eljárása szerint adassék elégtétel, én igen tartok attól, hogy a csendőrségi intézmény életbeléptetése esetén az erőszakoskodások mindinkább fognak ismétlődni. Nem tartom összeégj eztethetőnek a mai kor irányával és szellemével azt sem, hogy ezen kivételes állapotokat még kitérjeszszük, hanem azt óhajtom, hogy mondassák ki ezen intézménynél az, miszerint a bűnvádi eljárás alá tartozó cselekményeknél a rendes polgári büntető törvénykönyv szerint fog igazság szolgáltatni (Helyeslés a szélső balon.) annyival inkább, mert büntető törvénykönyvünkben ki van mondva, hogy a hivatalos hatalommal való visszaélés bűntényének esetében az illető a büntetésen felül hivatalvesztéssel is büntetendő és épen a csendőrségi szolgálatnál fog leginkább előállani azon eset, a melyben hivatalos hatalommal való visszaélés fog leggyakrabban előfordulni. Kérem tehát: méltóztassék a csendőrségi szolgálat alá tartozó bűntényeket a magyar büntető törvények súlya alá helyezni, melyben nagyobb garauíia van a polgárok személyes szabadságának megvédésére vonatkozólag minden katonai büntető törvénynél. Ezen okoknál fogva pártolom Pulszky Ágoston képviselőtársamnak azon módosítványát, mely a csendőrség által elkövetett bűntények megbüntetését a magyar büntető törvények súlya alá kívánja soroztaim. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső: T. ház! Több indítványnyal állunk szemben a 8. §-ra vonatkozólag; ezek köztt van egy fontos indítvány, melyet nem tudom miért akar a ministerelnök ur módosítványnak keresztelni, pedig csak megérdemli az indítvány elnevezést, az olyan, a mely homlokegyenest ellenkezőt ajánl, mint a mit a tárgyalás alatt lévő 8-ik §. elrendel. A 8-ik §. tényleges tartalma az, hogy a esendőrségi kötelékbe tartozók összes bűnügyeire nézve a katonai törvényszékek alá rendeltetnek, ennek elieoében homlokegyenest ellenkezőt indítványoz Pulszky t. képviselőtársam. Én gondolom, hogy ez lényegesen megváltoztatni czélozza a 8-ik §-t s ezért teljes joggal tekinthető indítványnak. Ez azonban mellékes dolog, t. ház ! De nem mellékes az, hogy midőn ily nagy kérdések vannak szőnyegen, midőn arról van szó, még a túloldalról is helyeselve, hogy a csendőrség újjászervezése folytán kellő biztosíték alkottassák a polgárokra nézve, hogy akkor a ministerelnök ur saját javaslatának védelmére két jelentéktelen és átalában semmit nem nyomó okon kivül egyebet nem tud felhozni és hogy annak szüksége mellett, hogy ezen abnormis szakasz foganatosíttassák, semmi egyéb indokkal nem tud fellépni; ezt csak abból tudom magyarázni, hogy egyátaläban vagy semmi súlyt nem helyez a ministerelnök ur arra, hogy ezen biztosítékok megadassanak, vagy pedig, hogy azon javaslatot, a melyet itt e törvényjavaslatba foglalt, valamely rejtett, előttünk fel nem fejtett okból ajánlja, (ügy van! ügy van! a bal- és a szélső baloldalon). Abnormisnak neveztem, t. ház, e szakasz rendelkezését és a t. ház megítélésére bizom, hogy vájjon egy jogállamban, a minőt a ministerelnök ur minduntalan hangoztat, azt mondván, hogy Magyarországból jogállamot alkotni akar, vájjon akkor, midőn a csendőrség pusztán ministeri utasítással szabályozott hatáskörében, úgyszólván a polgárok számára megalkotott elegendő törvényes biztosíték nélkül mozoghat, midőn annak összes működése olyan, hogy mindazon jogokkal, melyek a magán- és a politikai életben a polgárokra nézve oly becsesek, minduntalan érintkezésbe jöhet, hogy akkor a t. helügyminister ur a polgárok jogainak védelmére egyéb