Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

331. orssságw ttiés január 18. I8S1. 173 Horváth Mathild mohácsi tanítónénak Dárday Sándor képviselő ur által beadott kérvényét, melyben az 1875. évi XXXILik törvényczikk 39. szakaszának értelmezéseért esedezik. Harabasevszky Nándor makói m. k. pénzügyér-biztosnak Szeberényi Andor képviselő ur által benyújtott kérvényét, a fogyasztási adó reformja tárgyában. Ezen kérvények kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Á Nagy-Kanizsán 1880. deczember hó 26-án tartott népgyűlésnek Unger Alajos képviselő ur által benyújtott kérvényét, a ezukor-, kávé- és sörfogyasztási adó törvényjavaslat tárgyában. Ezen kérvény a ház irodájában fog megtekinthetés végett letétetni. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Vécsey Tamás előadó: T. ház! A kérvényi bizottság az itt bemutatott kérvényeket tárgyalván, az ezekre vonatkozó sorjegyzéket van szerencsém benyújtani, kérvén a t. házat, hogy azt kinyomatni, a ház tagjai köztt szétosztatni, a kérvényeket pedig megtekintés végett a ház irodájában letétetni méltóztassék. Egyszersmind kérem a t. házat, hogy a házszabályok értelmében a kérvényeket a szombati ülés napirendjére kitűzni méltóztassék. Elnök: A kérvények 46. sorjegyzéke ki fog nyomatni, a ház tagjai köztt szétosztatni, a kérvények pedig a ház irodájába tétetnek le s tárgyalásuk a szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend: A közbiztossági szolgálat szervezéséről szóló törvényjavaslat és a közigazgatási bizottságnak erre vonatkozó 569. számú jelentésének tárgyalása. Csanády Sándor: T. ház! Én a közbiztosági szolgálat szervezéséről szóló s jelenleg tárgyalás alatt levő törrényj avaslatot még azon esetben sem fogadnám el, ha Tisza Kálmán ministerelnök ur beváltotta volna e képviselőházban és igy a nemzet szine előtt azon időben tett igéretét, midőn politikai hitelveinek árán becsempészte magát a ministeri, illetőleg a ministerelnöki székbe; azon igéretét, miszerint ő rendezni fogja az ország, a nemzet pénzügyeit. Mert hiszen köztudomású dolog t. ház, miszt-nní a ministerelnök ur, hogy politikai hitszegés . által elkövetett nemzetellenes bűneit némileg helyre hozza, kimentse, ámítani akarván, tévútra ikarván vezetni a nemzetet, oda nyilatkozott, rx szerint ő csakis azért fogadta el az általa is f

'.árhoztatott, átkosnak nevezett közösügyes közjói alapon a ministerelnökséget, hogy az állam bevételei és kiadásai köztti egyensúlyt helyreállnsa. Miután azonban a ministerelnök ur, szokása szerint e terén sem váltotta be igéretét, sőt igére'e ellenére ministerelnökösködése alatt folytonosan szaporította a deficitek mennyiségét; szaporította daczára annak, hogy hat évi ministerkedése alatt engedelmes többsége által folytonosan emeltette a máris elviselhetetlenné vált nagy adót, daczára annak, hogy újabb adónemek behozatala által a nemzetet az anyagi megsemmisülés, tönkrejutás szélére taszította: még kevésbé fogadhatom el a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot. [Helyeslés a szélső baloldalon.) De nem fogadom el a törvényjavaslatot épen azért, mert a javaslat elfogadása által a megyék, a köztörvényhatóságok százados jogaiktól fosztatnak meg, megfosztatnának a rendőrségre vonatkozólag önkormányzati joguktól, miután a törvényjavaslat elfogadása következtében, a rendőrség feletti intézkedési jog kiragadtatván a köztörvényhatóságok kezeiből, a belügyminister, illetőleg a honvédelmi minister urak kezeibe tétetnék le. Én t. ház, a valódi önkormányzatnak, a megyei rendszernek vagyok barátja és ellensége vagyok minden centralistikus törekvésnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kibékíthetetlen ellensége vagyok a hatalom egykézbeni összpontosításának, mely rendesen önkényuralomra vezet, [ügy van! a szélső baloldalon.) Lelkem mélyéből óhajtom, hogy a megyék, a köztörvényhatóságok mentől előbb visszanyerjék a tőlök jogtalanul elrabolt jogokat, hogy a megyék e jognál fogva is védbástyái legyenek Magyarország alkotmányos szabadságának, mint voltak századokon át. (Helyeslés a szélső baloldalon) Nem fogadhatom el továbbá a törvényjavaslatot azért sem, mert a javaslat elfogadása által a haza polgáraira újabb adó - terhek rovatnak, pedig tudjuk, hogy a nemzet egy része a máris elviselhetetlenné vált nagy adók miatt ínséggel, nyomorral küzd; tudjuk, hogy az adók miatt a szegényebb osztály ingóságai, bútorai, ágyneműi is árverés alá bocsáttatnak. Lelkiismeretem és képviselői állásomból kifolyó kötelességem pedig azt parancsolják, hogy egy oly törvényjavaslatot se fogadjak el, mely adóemeléssel áll kapcsolatban. S én szeretem hinni, hogy a kormánypárti képviselők közül is többen fognak lenni olyanok, kik e törvényjavaslatot nem szavazhatják meg, mert adóemeléssel áll kapcsolatiján, nem szavazhatják meg azon okból, mert, tudomásom szerint, a kormánypárti képviselők nagy száma megválasztatása alkalmával megígérte választóinak, hogy az adót magasabbra emelni nem fogja s ha daczára ez igéretöknek, mégis az adófelemelés érdekében szavaznának, akkor jogosan mondhatom el, hogy politikai hitszegők. Nem fogadom el továbbá e törvényjavaslatot azért sem, mert ennek értelmében a rendőrség élére katonai méltóságok szándékoltatnak állíttatni. Már pedig köztudomású, hogy a polgári osztály nem szívesen teszi magát érintke-