Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-330

330. országos ülés január 17. 1881. \QQ volt közbiztonsági állapotára, kész volt kormányának a hatalmi eszközöket mindea hatályos alakban megadni arra, hogy egy valódi hatályos közbiztorisági szolgálatot szervezhessen, de enuek megadását mindig azon feltételhez kötötte, hogy azon vonal, hol a rendőri szolgálat természeténél fogva a magánszemélyekkel összeütközésbe lép és a hol a politikai szabadságok gyakorlata érintetik, az igen alaposan, igen pontosan, igen figyelmesen kidolgozott törvényekkel biztosíttassák. És én megvártam volna a belügymiuister ur részéről, hogy necsak egyik oldalát a dolognak, necsak azon oldalát lássa, a mely a kardot kiköszörüli, hanem lássa a másik oldalát is és egy egyidejűleg gondoskodjék róla, hogy lehetőleg a kard a közbiztonság érdekében és nem máskép lesz használva. Ez az, a mit a törvényjavaslat hiányának kell tekinteni, a mely hiányt annál fájóbban tekintem, mert a minister ur azon második törvényjavaslatban, melyet Budapest főváros rendőrségére nézve előterjesztett, ezen hiányokra — bár némely részeiben szerencsés, némely részeiben merem mondani igen szerencsétlenül, de minden esetre szabályokat és biztosítékokat igyekezett alkotni; ez bizonyítéka annak, hogy a mit az egyik szervezetben megalkotott, a másikban a polgárok érdekében szintén be kell hozni. A másik, a mivel óhajanám kiegészíteni ezen törvényjavaslatot, abban áll, hogy a viszonyt a polgári rendelkező hatóságok közit, azon hatóságok köztt, a melyeknél a rendőri hatalom van, a melyek tehát ezen szervezett fegyveres erővel, mint rendőri szolgálattevő végrehajtási közegekkel rendelkezni fognak, azon viszonyt ezen polgári hatóságok éa ezen újonnan szervezett csendőrség köztt részletesen szabályozva nem látom. Tudom én azt, hogy a belügymiuister ur abból indul ki, hogy itt csak a rendőri fegyveres erő nyer egy más szervezetet. A rendőri rendelkezési jog megmaradván az eddigi közegeknél, ezen más szervezet irányában ugyanazon rendelkezési jog ugyanazon hatálylyal alkalmazandó. Én, t. ház, azt hiszem, hogy ez a felfogás teljesen megnyugtató még sem lehet és talán nem lehet iaaga a belügy minister számára sem. Talán a belügyniinister a maga utasításaival akarta ezt pótolni, minek azonban a dolog természete szerint magából ebből a javaslatból kellene kiviláglani. És az okot is megmondom, t. ház, hogy miért. Eddig az a polgári hatóság, az a szolgabíró, az a főbíró, az a alispán szemben állott, rendelkezett a törvényhatóság apró közegeivel; rendelkezett velük, azok tőle függési viszonyban voltak, tehát engedelmeskedtek. Most a dolog másképen áll. Most egy szervezett, még pedig a másik hatósági körtől függetKÉPVH. KAPLÓ. 1878—81. XVI. KÖTET. lenül szervezett erő áll ottan, a kettőnek érintkezésbe kell lépni. Ezen erőnek élén természetesen magasabb rangú tisztek is fognak állani, tiszti ranggal biró csendőrök, föl egészen az ezredesig. Ezeknek szolgálati utasításukban felelősségük szorosabb, függőségük másnemű és én azt gondolnám, hogy itt zökkonés lehet, súrlódások lehetnek. Hogy az intézmény a maga jótékony hatását teljesen kifejleszsze, ezen viszonyt részleteiben kellett volna megjelölni és határozottabban körülírt törvényes alapokra fektetni. (Helyeslés balfelöl.) Ez a második hiány, a melyet benne látok, de a harmadik, t. ház, az már nem hiány, hanem nézetem szerint positiv hibája a törvényjavaslatnak, de nem oly hibája, a mely miatt én az egészet már általánosságban hajlandó volnék elvetni; mert ez orvosolható, a nélkül, hogy a többi határozatok felforgattatnának, mert az illető szakasznál annak megváltoztatását eszközölni lehet és ezt többen ezen oldaláról a t. háznak javaslatba is fogjuk hozni. EB ez, uraim, vonatkozik a jogi felelősségére ezen esendőn szolgálatnak. Én abban a meggyőződésben vagyok — s azt hiszem, velem együtt számosan mások is — hogy ha ezen szolgálat hatályosan akar teljesíttetni, szükséges egy bizonyos diserétió a rendőrségnek azon szoros függése mellett, a melyben Önnön felebbvalóihoz áll s másrészt az is bizonyos, hogy ha valahol a törvény, különösen a büntető törvény kezelésének ellenőrzése szükséges, a polgárok jogkörének sértetlensége érdekében; ha valahol van kísértés és csábítás arra, hogy valaki diseretionális hatalmával visszaéljen vagy jogkörét áthágja: az így szervezett rendőrségnél bizonyára meg vau. És igy mi ezen rendőrség behozatala által lényegesen kiegészítő részének tekintjük azt,hogy azon büncselekvényekre nézve, a melyeket a csendőrök elkövetnek, — a kik úgy is csak a katonaihoz analóg szervezettel birnak, de a véderő kötelékében nem állanak: — ne a katonai bíróság előtt legyenek felelősek, hanem ott, a hol az ország többi polgárai, t. i. a polgári bíróság előtt. (Helyeslés halfelöl.) Es az, a mit mi azon másik kettőn felül, a polgári szabadság érdekében szintén nélkülözhetetlennek tartunk. Fogunk arra nézve indítványt előterjeszteni s azért ennek bővebb indokolásába nem ereszkedem, csak azt jegyzem meg, hogy úgy azon anyagi törvények, a melyek ebben a tekintetben a polgárok biztosítékát fogják alkotni, mint azon forumok, a melyek ezen törvények alkalmazására hivatva lesznek, nem lehetnek katonai törvények és nem lehetnek katonai forumok; azoknak polgári törvényeknek és polgári forumoknak kell lenni. (Helyeslés balfelöl.) Ha csak ily módon, amint szerencsém volt mondani, megalkottatnak, akkor én azt a meg22