Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-330

168 330. országos fllés Január 17. 1881, akarja elérni, hogy a csendőrségi szolgálattevő fegyveres erő helyileg, localiter elkülönített csapatokból álljon és mégis katonai szervezettel és fegyelemmel birjon és oly hatályos működésű legyen, a minőt ő is kíván. Mert a katonai szervezet és fegyelem, a felügyelet és szolgálat szigora, egészen biztosan nem 20—30 főből álló csapatban vihető keresztül, ehhez a csapatoknak összefüggése, együttes szervezése szükséges. Csak ott, hol ezen feltétel meg van, vihető keresztül a katonailag alkalmazandó szigor és fegyelem, a mit ő is, én is és gondolom, más is, a rendőri fegyveres szolgálat szabatosságának nélkülözhetien föltételetil tekint. (Helyeslés) Csak ott vihető jól keresztül a hatályos működés azon második feltérele, hegy a szolgálatban az egyes municipiumok határai ne szolgáljanak gyakran nagyon is gátló akadályul. A mi a másikat, a locális jelleg szükséges megóvását illeti, itt is ez alkalommal megmagyarázom, mit értettem alatta és mennyiben felel és mennyiben nem felel meg annak ezen javaslat. Én locális jelleg alatt hármat értek. Először értem fenntartását annak, hogy bizonyos helyi rendészeti teendők, a locális rendészet körébe tartozók, nem bizandók ezen államilag szervezett közegekre, hanem kell minden helyi köteléknek bizonyos körben — valamint a rendelkezési jog megadatik — úgy megadni azon lehetőséget is, hogy azon apró, helyi rendelkezési ügyek foganatosítását, az azokra való felügyeletet önnön közegei által eszközöltesse. Ezt a törvényjavaslat nem gátolja. Ennek legnagyobb részben való megadása azon törvényjavaslattól fü<íg, mely a jelen törvényjavaslat 3. §-ában kilátásba van helyezve. A második kelléke a locális jellegnek, mely az általános nagy állami szervezettel össze fér, abban áll, hogy a csendőrök állomásai oly módon rendezendők — s ez már a közigazgatás dolga — és a csapatok oly módon helyezendők el, hogy az egyes állomások viszonyaiban az ottan szolgálatot tevő legénység és tisztek többsége teljesen jártas legyen. Ha ezsn jártasság nincs meg, a mi részint a hosszabb ideig állomásozás által, részint az azon kerület köréből vett egyének által érhető el — ha az nincs meg, mindenki előtt világos, hogy a csendőri szolgálat hatályosságainak egyik föltétele hiányzik. A harmadik, hogy bizonyos összefüggésbe hozassanak, a rendőri hatalmat gyakorló polgári hatóságokkal, mely a rendelkezés könnyűséget és a közreműködés pontosságát előmozdítja. Ez az, a mit én alatta értettem és a mit kizárva, a javaslat által nem Iátok. Lehetett volna erre jobban figyelni, de a melynek hiánya nem lehet akadály arra, hogy a javaslatot általánosságban el ne fogadjam. {Helyeslés johb- és balfelHl.) És midőn, t. ház, igy kifejtettem azon okokat, amik engem a javaslatnak általánosságban elfogadására birtak, kell, hogy szóljak a javaslatnak árnyoldaláról, {Halljuk) kell, hogy mig egyrészről elismerem, hogy a rendőri fegyveres erő szervezésére a belügyminister nr he'yes úton indult, nem is látom át, hogy mi volt azon másik, a mit a belügyminister ur megakart kisérteni, a mint monda, de ha megkísértette, alkalmasint csak titokban tette, mert semminemű jele e törvényjavaslatban nincs, a minek hatálytalanságáról, mint monda, meggyőződött, én nem tudom átlátni, de mondom, még beismerem, hogy a belügyminister ur ezen az úton helyesen indult, másrészről csak sajnálnom kell, hogy az azon oldalról emlegetett egynémely alapos aggálynak csakugyan tápot szolgáltatott ezen javaslatnak nem positiv tartalma, hanem mulasztásai által, mert a fölött ne legyen senki kétségben, hogy ha egyszer a rendőri fegyveres erő szerveztetik és összpontosittaíik, úgy, a mint alkotmányos aera alatt még soha nem volt, ha egyszer általában a katonai rend és fegyelem behozatik, ezen rendőri fegyverek éle ki van köszörülve, a közbiztonsági szolgálatra sokkal alkalmasabb lesz, de a visszaélések is sokkal könnyebbek, a visszaélésekre való kísértés sokkal nagyobb és épen azért én sajnálom, hogy midőn e javaslat előterjesztetik, a ministerium három irányban azon biztosítékok megalkotásáról nem gondoskodott, a mely biztosítékoknak kell ezen intézményt mindenütt kisérni, ha azt akarjuk, hogy politikailag és emberileg történjék meg minden, hogy ezen intézménynyel a közbiztonságnak csak előnyeit élvezzük és az intézmény veszélyei a lehető legkevesebbre szoríttassanak. Az első és lényeges biztosíték az lett volna, hogy miután Magyarországon mi törvényekkel csak itt-ott elszórva, kimerítő és kielégítő szabályzattal épen nem birunk arra nézve, hogy azon beavatkozás az egyének jogkörébe, a személyes szabadságba, a házi körbe, a politikai jogok gyakorlásába, a mely beavatkozásra a csendőrségnek és rendőrségnek működése körében a kísértés folytonosan meg van, hogy ez jogilag meghatározott formákhoz és biztosított feltételekhez — és a mire én különös súlyt fektetek — egyenlő szigorú felelősséghez köttessék. (Ugy van! bal felöl) A törvényjavaslat egyik szakasza, gondolom a 8-ik, azt mondja, hogy a közbiztonsági és rendőri szolgálati viszony tekintetében a belügyminister alatt áll és másutt meg az van mondva, hogy a csendőrség szervezési és szolgálati utasítása a belügy- és honvédelmi ministerek által dolgoztatik ki. T. ház! Minden ország, a mely kényes