Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-330

330. orsz gos ülés január 17. 1881. 165 Én, t. ház, a mai viszonyokat Magyarországon, közbiztonsági tekintetben, tarthatatlanoknak találom. Tüzetesen foglalkoztam ezen kérdéssel, megnéztem az erdélyi csendőrséget is, mely nem osztrák intézmény, hanem semmi egyéb, mint az egész Európában díró cópiája a franczia csendőrségnek. Hogy ránk nézve a csendőrség igen kínos múlttal bir, az sajnos, de annak nem maga az intézmény az oka, hanem oka az, hogy a Bachkorszak alatt ezen intézménynyel visszaéltek és politikai czélokra, üldözésekre használták fel. Megengedem és meg is vagyok győződve, hogy ezen intézmény akkori applikatiója rósz volt és lehet azt most is, a jövőben is roszul applikálni. De hogy maga az intézmény azért helyes és minden jól berendezett államban szükséget képez, azt bátor vagyok állítani. Én ugy látom, hogy a mi a politikai visszaéléseket illeti, azok ma, a pandúrok korszakában ép úgy előfordulnak egyes esetekben, a mint talán előfordultak Erdélyben (Egy hang a jobbóldalon : Nem fordulták elő!); én nem tudom, hogy előfordultak volna, de előfordulhattak. Ez ellen sem az egyik, sem a másik intézmény semmiféle garantiát nem nyújt. Magyarországon a megingatott közbiztonságot okvetlenül védeni kell. Erre a pandursági intézmény, mint lokális rendőrség nem elegendő. Nem elegendő először szám szerint és másodszor nem eléggé erélyes hatáskörében. A katonai fegyelem minden csendőrségnél be van hozva, mert lehetetlen csendőrséget képzelni katonai fegyelem nélkül. Ezen motívumoknál fogva éu a törvényjavaslatot elfogadom s azt hiszem, hogy t. barátaim tévednek akkor, ha Magyarországot ugyan az ő radikális nézetük szerint akarják formálni és regenerálni, a mihez én is csatlakozom, hanem én Magyarországot mindenekelőtt egy erős országgá akarom tenni és nekem az nem motívum, midőn egy maradandó államintézmény behozataláról van szó, ki ül kormányon, hogy fog azzal visszaélni, mert én arra más garantiákat akarok teremteni. Igenis szükségesnek tartom, hogy midőn mi a modern európai államintézményeket átvesszük, akkor garantiát alakítsunk arra nézve, hogy ezen csendőrségi intézménynyel a kormány nem fog visszaélni s arra szükségesnek tartom mielőbbi behozatalát egy szervezett önálló államtanácsnak, a mely megítélje azt, hogy azon panaszok esetében, melyek a csendőrség ellen fel fognak hozatni, vájjon a minister a törvény keretében járt-e el és hogy a felek köztt nemcsak a ministeri omnipotentia és önkény legyen, a mely mindig védelmezi a maga orgánumait, hanem legyen független önálló orgánum, a mely a közönség e tekintetbeni panaszainak orvoslást szerez. (Helyeslés.) Megemlíttetett Orbán Balázs képviselő ur által az erdélyi csendőrség reactionárius, vagy osztrák volta. Én, mint e kérdésben egészen pártatlan, tartozom annak constatálásával, hogy midőa az erdélyi csendőrséget megnéztem, igen hazafias és igen szakértő egyén állt annak az élén s a mi a legénységet illeti, statistíkai kimutatással birok, hogy 5 százaléka sincs ott azoknak, kik a Bach-korszak alatt kineveztettek, mert ott oly nagy a személyváltozás, hogy az lehetetlen is volna, miután a csendőrségnél az egész világon minden 10—15 év alatt megújul teljesen a személyzet. Ezen pártatlan felszólalás után bátor vagyok t. barátaimnak is ajánlani, hogy e törvényjavaslatot fogadják el, mert bárminemű változás fog Magyarországon előállani, minden kormánynak szüksége lesz oly intézményre, mely — a mint kívánom — tisztán a személy- és vagyonbiztonság fenntartására van hivatva. (Helyeslés balés jobbfelöl.) Irányi Dániel: T. képviselőház! (Halljuk!) Nem tartozom azokhoz, a kik a régi megyéért annak számos kinövéseivel együtt rajonganak; nem azokhoz sem, kik a mostani megyei közigazgatást és különösen a közbiztonsági állapotokat netán dicsérni hajlandók. Ismerem annak is, ezeknek is számos hiányát; ismerem és elismerem azokat, de egyúttal azt gondolom, hogy mindezen hiányok oivosolhatók a nélkül, hogy a közbiztonsági szolgálat közvetlenül a kormány kezébe tétetnék le és igy a megyék egy újabb jogtól fosztatnának meg. Ki fog ez tűnni, t. ház, ha megvizsgáljuk köze-' lebbről az okokat, melyek miatt a közbiztonsági szolgálat ugy, a mint van, minket ki nem elégít. Ezen okok véleményem szerint négy fő pontba foglalhatók össze. Mint már Szederkényi Nándor t. képviselőtársam említette, a mi közbiztonsági személyzetünk elégtelen; elégtelen a városokban, magában a fővárosban is; elégtelen a vidéken, kivált az alföldön, a hol a községeknek egymástól való távolsága miatt és — valljuk meg őszintén — talán a népnek szilaj természete folytán is a közbiztonság fenntartása nehézségekkel jár. Mert közbevetőleg legyen mondva, ha Erdélyben a közbiztonság jobb lábon áll, mint Magyarországon , ne méltóztassanak az erdélyi képviselő urak az alföldön létező közbiztonsági állapotokat az egész Magyarországra kiterjeszteni. A felső vidéken, a Kárpátok alján, azt gondolom, hogy a népnek szelíd erkölcsei miatt a közbiztonság nem kevésbé jó, mint Erdély bérczei köztt. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A t. képviselő ur, a ki e részben először