Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-318

318. országos ülés deczember 13. 1880. 1 l nézetek jogosultságát lehetetlenné teszi; (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) és ha végül addig, mig ezek keresztülvihetök lesznek, minden felmerült alkalommal szigorúan fogja sújtani azokat, a kik a nemzetet megsérteni merészlik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház.' Ha most az élőnkbe terjesztett iratok alapján hoznánk határozatot, méltóztassanak elhinni, hogy akkor a ez élt, melyet beszédem elején kifejtettem, nem fogjuk elérni, mert igy a nemzetet nem nyugtatjuk meg. Ha egyesek mégis nyugodnak, a nagy többségben ez kételyeket fogna támasztani, melyek pedig legalkalmasabb eszközt képeznek arra, hogy a polgárság és a katonaság közötti differentiák szélesbittessenek. Én ezen indokok alapján a tárgyilagosság szempontjából egy halasztási indítványt vagyok bátor a t. háznak beterjeszteni, megjegyzem azonban, ugy a magam, valamint elvbarátaim nevében, hogy ha ezen igazságos és jogosult kivánatunk teljesíttetni nem fog, a mit mondom, feltenni nem merészlek, mert azzal sértést követnék el a t. ház igazságérzete ellen, az esetben fenntartjuk magunknak a jogot, hogy a dolog érdeméhez hozzászólhassunk. Halasztási indítványom a következő: „Utasítsa a képviselőház a ministerelnök urat, hogy az ezen ügyre vonatkozó és a katonai hatóság által Egerben, 1880. augusztus havában fölvett vizsgálati iratokat, ha lehet azonnal, vagy ha ez nem lehető, még a szünidők előtt a ház asztalára letegye, addig pedig ez ügyben a határozat hozatalát függeszsze fel." (Hosszan tartó zajos helyeslés a szélső balon.) Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a halasztási indítványt. Molnár Aladár jegyző (olvassa.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Mindenekelőtt meg akarom jegyezni, hogy a t. képviselő ur beszédjének egyik részét — mert emlékezetem nem szokott csalni és a dolog nem is oly régen történt — nem eorrecr, nem helyes informátió alapján mondotta; mert én legalább nem emlékszem rá, hogy iratok beterjesztését a bizottságban a bizalomkérűés szempontjából tárgyaltam volna. A bizottságban mondottakat illetőleg egyre emlékszem, a hol nem a bizalom, de bizalmatlansági kérdés discursus közben előjött,nem jött azonban elő más irányban, mint abban, hogy Eger városa nem kérvén vegyes vizsgálatot előbb, mint csak akkor, midőn már a rendes és — bocsássanak meg — nem törvénytelen katonai vizsgálat befejezve és annak eredménye közölve volt: éu azt mondtam, hogy még ha lehetett volna is megkísérlem a vegyes vizsgálatot először, már csak azért sem járulhatnék hozzá utólagosan, mert ez egy fennálló rendszabályokon, elismert alapokon nyugvó bíróság eljárásának előre kárhoztatása: megbízhatatlannak jellegezése volna. (Ugy van! a jobboldalon.) Ennyit mondottam ezen szempontból s megvallom, mindazok daczára, a miket a t. képviselő ur most mondott, ezt ma is fenntartom. Különben, hogy áll a kérdés, t. ház? Állítólag elkövettetik egy sérelem a nemzeti zászló]* 1879. okt. 4 én. Maga a város — elismerem, igen szép és helyes hangon tartott — feliratában azt mondja: maga is reméli, óhajtja, hogy annak alaptalansága kiderüljön; kívánja a vizsgálatot. A vizsgálat elrendeltetik s a város hivatalosan értesíttetik, hogy október 4-én a vizsgálat szerint mindkét nemzeti zászló ott volt, azon egész napon át nem hántatott s csak az azután való napon vétetett le az egyik úgy, a mint azt a t. előadó ur elmondta. Értesíttetik továbbá arról, hogy az, mintha a zászlónak júniusban történt ki nem tűzése a katonai hatóságok helyeslésével találkoznék, nem áll, mert valamint azelőtt, ugy azóta is mindenütt a nemzeti zászló ki volt tűzve. A város újabb feliratában nem vonja azt kétségbe ; hiszen csak láthatták, hogy október 4-én csakugyan ott volt mind a két zászló. Ezt kétségbe nem vonhatván, ismét nagyobb súlyt akar a júniusi mulasztásra fektetni és ebbe kapaszkodva, kér egy befejezett vizsgálatnál új, más couimissio álíal vezetendő vissgálatot. Már, t. ház, méltóztassék nekem megbocsátani, hogy miután a katonai bíróságot — mondom — törvénytelennek állítani nem lehet, mert hiszen lételüket és mai jogkörüket régibb és ujabb törvényeink elismerték; én azt hiszem, hogy ily követeléssel előállani az általam már imént is kifejezett indokoknál fogva nem lehet. Én nem látom ez esetben sem az újabb vizsgálatnak szükségét, sem lehetőségét azon indoknál fogva, melyet elmondtam. De nem látom szükségét semmiféle jegyzőkönyvnek, vagy iratok beterjesztésének. (Ellenmondások, a szélső balon. Halljuk! Halljuk!) Tessék csak meghallgatni! Nem látom pedig szükségét pedig azért, mert én azt hiszem, hogy utoljára is a képviselőház nem bíróság, a mely fog itélni egyes tanúvallomások felett. (Nyugtalanság a szélső balon.) A mi pedig az egésznek politikai horderejét illeti, a nyert felvilágosítás után ez iránt magának véleményt mindenki alkothat. Helfy Ignácz: De a kormány felett a képviselőház itél! Tisza Kálmán ministerelnök: Nagyon kár Helfy t. képviselő urnak úgy tűzbe jönnie; mert azt, hogy a kormány felett a ház Ítélhet, senki kétségbe nem vonja. Mondhatja a t. képviselő urak akármelyiké — alaposan mondani nem fogja — hogy „én abban a gyanúban vagyok, hogy a kormány nem azt jelentette