Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-328

32s. orsz&ges ülés január 14. 1881. 139 menyes pályatestek leimének s sürgős kiépítésü­ket nemcsak ama terület lakóínak jólléte, ha­nem főleg hadászati szempontból az állam biz­tonsága is megköveteli, miután önök bölcs keleti politikája ellenségünk keletről való felvonulásának és támadásának útját elegyengeté. De még ezen kivül követeli korábbi káros intézkedések veszé­lyeinek elhárítása is, mert a romániai szerződés hátrányait csakis ezen pályatestek kiépítése által lehetend némileg ellensúlyozni. Oda méltóztassék a boszniai vasútra szánt milliókat befektetni, annak van értelme, van jogo­sultsága, egy ily előterjesztéshez szívesen hoz­zájárulok, de a boszniai befektetéseket esze­veszettségnek tartom s azért a beterjesztett tör­vényjavaslatot általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Zay Adolf: T. ház! Nincs szándékom ez alkalommal latolgatni, helyes-e és szomorú pénz­ügyi helyzetünkkel szemben lelkiismeretes-e be­ruházást tenni egy országban, melyről a kor­mány bennünket naponkint biztosít, hogy nem a mi tulajdonunk, hauem csakis a mi kincsbányánk, illetőleg adóssági bányánk. Azt sem akarom vitatni, tanácsos volt-e keskeny vágánya vasút által a nagyobb forgalomnak segítségére jönni. De még a székely vasutakról sem akarok szólni ez alkalommal, — a miut ezt előttem szólott képviselő úr tette — hanem szorítkozni fogok ez ügynek pénzügyi oldalára, mint előttem tette báró Lipthay Béla t. képviselőtársam. Báró Lipthay Béla barátom felszólalásának az volt szándéka, hogy a kormánytól eszközöljön ki kijelentést, mely biztosítana, de kellőleg bizto­sítana bennünket az iránt, hogy ezen új pénz­ügyi műveletből, a mi államunkra pénzügyi áldo­zat sem közvetlenül, sem közvetve nem fog háramolni. Őszintén be kell vallanom, hogy azon ki­jelentéssel, melyet a ministereinök ur erre nézve tett, fájdalom, nem érhetem be. A t. minister­elnök ur ugyanis azt mondta, hogy ezen vasút­nak költsége, azaz azon adósságnak kamatai és törlesztése, mely fölvétetni szándékoltaíik, való­színűleg az üzlet bevételeiből és a boszniai köz­igazgatási jövedelemnek többletéből sem fog fedeztethetni, legalább egyelőre. Az ezúttal elő­forduló hiány a közös activáknak követelését fogja képezni. Ez tehát tartozása lenne Boszniának és követelése a közös activáknak. Igenis követelése, de nagyon dubiosus és problematikus követelése. Ugy, hogy azon készpénz helyett, melyet a közös activákból adunk, mindig dubiosus és csak a papíron szereplő követelést fogunk nyerni. A számla következőkép áll: A kormány indít­ványozza, hogy a közös activákból három millió nyolczszáz és néhány ezer forintnyi összeg adas­sék e vasút létesítésére. Ha ezen összeg benae­maradna a közös activákban, az parlagon nem fogaa heverni, hanem kamatokat fogna hozni. A ministeri indokolás azt mondja erre nézve, hogy úgyis esak nagyon olcsó kamatláb mellett lehetne értékesíteni ezen összeget és csak 3—4%-ot hozna. Melleslegesen megjegyzem, hogy valódi bűn, hogy egy állam, mely idegen pénzt effective 7—12% mellett vesz fel, a maga pénzét csak 3%-al értékesítené. De, hát jól van, vegyük azon esetet, mely a'kormány ezuttali számlájára nézve a legelőnyösebb, t. i., hogy csak 3%-ot hoznának a közös activák; mégis ezen három millió nvolczszázezer foriut évi kamata tenne 114—115 ezer frtot. Tehát egészen eltekintve minden tör­lesztéstől, a kamatoztatás czímén 115 ezer frtot kell fizetnie ezen vállalatnak a közös activák pénztárába. Nézzük, honnan fog ezen összeg kikerülhetni. A kormány a maga indokolásában azt mondja, hogy az új zenicza-szer^jevói szakasz évi tiszta jövedelmi többlete valószínűleg 16 — 24,000 frtot tesz. Tegyük fel, hogy e számítás megbízható; vegyünk egy átlagot, mely a kor­mányra kedvező s tegyük fel, hogy a tiszta jövedelem 20,000 írt, mégis marad az általam jelzett összegből még 95,000 fit fedezendő és pedig a kormány javaslata szerint a közigaz­gatási jövedelmek esetleges többletéből. Nekem ezen többlet ellen aggályaim vannak; gyanak­szom, hogy közigazgatási többlet egyáltalában nem lesz s óhajtanám, hogy legalább a köz­igazgatásnál hiány ne legyen. Fizetendő lesz tehát még 95,000 írt, a mi nem mint, kétes vagy soha be nem kerülő követelés, évenkint fog szere­pelni a közös activák számláján. A t. ministerelnök ur, báró Lipthay Bélának azt mondotta, hogy ő biztosít mirket, hogy azon hiány, melyet a boszniai vasut-vállalat nem képes kielégíteni, a két államnak és igy Magyar­országnak budgetjében nem fog szerepelni. Meg­lehet, de szerepelni fog mint lucrum cessans, a közös-activák számlájában, melyek, azt hiszem, minket is illetnek és igy a boszniai vasút köz­vetve, Magyarországnak mégis áldozatába kerül. Belátom, a kormányra nézve nagyon czélszeríí és előnyös, hogy ez áldozatot, melyet az ország ez idegen vasútra közvetve mégis kénytelen hozni, takarja és burkolgatja: hiszem, hogy a kormány a maga hiveit sokkal könnyebben rábírhatja e törvény megszavazására, ha azt mondja, hogy áldozatba nem kerül; de vallja be igazán, hogy az mégis közvetve áldozat, hogy az lucrum cessansba kerül s ha ezt a t. ministerelnök ur híveinek szintén férfiasan elmondaná, talán nem szavaznák meg. 18*

Next

/
Thumbnails
Contents