Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-328

32s. orsz&ges ülés január 14. 1881. 139 menyes pályatestek leimének s sürgős kiépítésüket nemcsak ama terület lakóínak jólléte, hanem főleg hadászati szempontból az állam biztonsága is megköveteli, miután önök bölcs keleti politikája ellenségünk keletről való felvonulásának és támadásának útját elegyengeté. De még ezen kivül követeli korábbi káros intézkedések veszélyeinek elhárítása is, mert a romániai szerződés hátrányait csakis ezen pályatestek kiépítése által lehetend némileg ellensúlyozni. Oda méltóztassék a boszniai vasútra szánt milliókat befektetni, annak van értelme, van jogosultsága, egy ily előterjesztéshez szívesen hozzájárulok, de a boszniai befektetéseket eszeveszettségnek tartom s azért a beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Zay Adolf: T. ház! Nincs szándékom ez alkalommal latolgatni, helyes-e és szomorú pénzügyi helyzetünkkel szemben lelkiismeretes-e beruházást tenni egy országban, melyről a kormány bennünket naponkint biztosít, hogy nem a mi tulajdonunk, hauem csakis a mi kincsbányánk, illetőleg adóssági bányánk. Azt sem akarom vitatni, tanácsos volt-e keskeny vágánya vasút által a nagyobb forgalomnak segítségére jönni. De még a székely vasutakról sem akarok szólni ez alkalommal, — a miut ezt előttem szólott képviselő úr tette — hanem szorítkozni fogok ez ügynek pénzügyi oldalára, mint előttem tette báró Lipthay Béla t. képviselőtársam. Báró Lipthay Béla barátom felszólalásának az volt szándéka, hogy a kormánytól eszközöljön ki kijelentést, mely biztosítana, de kellőleg biztosítana bennünket az iránt, hogy ezen új pénzügyi műveletből, a mi államunkra pénzügyi áldozat sem közvetlenül, sem közvetve nem fog háramolni. Őszintén be kell vallanom, hogy azon kijelentéssel, melyet a ministereinök ur erre nézve tett, fájdalom, nem érhetem be. A t. ministerelnök ur ugyanis azt mondta, hogy ezen vasútnak költsége, azaz azon adósságnak kamatai és törlesztése, mely fölvétetni szándékoltaíik, valószínűleg az üzlet bevételeiből és a boszniai közigazgatási jövedelemnek többletéből sem fog fedeztethetni, legalább egyelőre. Az ezúttal előforduló hiány a közös activáknak követelését fogja képezni. Ez tehát tartozása lenne Boszniának és követelése a közös activáknak. Igenis követelése, de nagyon dubiosus és problematikus követelése. Ugy, hogy azon készpénz helyett, melyet a közös activákból adunk, mindig dubiosus és csak a papíron szereplő követelést fogunk nyerni. A számla következőkép áll: A kormány indítványozza, hogy a közös activákból három millió nyolczszáz és néhány ezer forintnyi összeg adassék e vasút létesítésére. Ha ezen összeg benaemaradna a közös activákban, az parlagon nem fogaa heverni, hanem kamatokat fogna hozni. A ministeri indokolás azt mondja erre nézve, hogy úgyis esak nagyon olcsó kamatláb mellett lehetne értékesíteni ezen összeget és csak 3—4%-ot hozna. Melleslegesen megjegyzem, hogy valódi bűn, hogy egy állam, mely idegen pénzt effective 7—12% mellett vesz fel, a maga pénzét csak 3%-al értékesítené. De, hát jól van, vegyük azon esetet, mely a'kormány ezuttali számlájára nézve a legelőnyösebb, t. i., hogy csak 3%-ot hoznának a közös activák; mégis ezen három millió nvolczszázezer foriut évi kamata tenne 114—115 ezer frtot. Tehát egészen eltekintve minden törlesztéstől, a kamatoztatás czímén 115 ezer frtot kell fizetnie ezen vállalatnak a közös activák pénztárába. Nézzük, honnan fog ezen összeg kikerülhetni. A kormány a maga indokolásában azt mondja, hogy az új zenicza-szer^jevói szakasz évi tiszta jövedelmi többlete valószínűleg 16 — 24,000 frtot tesz. Tegyük fel, hogy e számítás megbízható; vegyünk egy átlagot, mely a kormányra kedvező s tegyük fel, hogy a tiszta jövedelem 20,000 írt, mégis marad az általam jelzett összegből még 95,000 fit fedezendő és pedig a kormány javaslata szerint a közigazgatási jövedelmek esetleges többletéből. Nekem ezen többlet ellen aggályaim vannak; gyanakszom, hogy közigazgatási többlet egyáltalában nem lesz s óhajtanám, hogy legalább a közigazgatásnál hiány ne legyen. Fizetendő lesz tehát még 95,000 írt, a mi nem mint, kétes vagy soha be nem kerülő követelés, évenkint fog szerepelni a közös activák számláján. A t. ministerelnök ur, báró Lipthay Bélának azt mondotta, hogy ő biztosít mirket, hogy azon hiány, melyet a boszniai vasut-vállalat nem képes kielégíteni, a két államnak és igy Magyarországnak budgetjében nem fog szerepelni. Meglehet, de szerepelni fog mint lucrum cessans, a közös-activák számlájában, melyek, azt hiszem, minket is illetnek és igy a boszniai vasút közvetve, Magyarországnak mégis áldozatába kerül. Belátom, a kormányra nézve nagyon czélszeríí és előnyös, hogy ez áldozatot, melyet az ország ez idegen vasútra közvetve mégis kénytelen hozni, takarja és burkolgatja: hiszem, hogy a kormány a maga hiveit sokkal könnyebben rábírhatja e törvény megszavazására, ha azt mondja, hogy áldozatba nem kerül; de vallja be igazán, hogy az mégis közvetve áldozat, hogy az lucrum cessansba kerül s ha ezt a t. ministerelnök ur híveinek szintén férfiasan elmondaná, talán nem szavaznák meg. 18*