Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-328

140 328. országos ülés január 14. 1881. Én a kormánynak nyilatkozatában meg­nyugvást nem találok már azért sem, mert a monarchia egyik állama kormányának kijelen- I tése, a másik kormányt "nem köti. Ha a kor­mány hajlandó abba a törvénybe, mely később közös törvény lesz, fölvenni egy záradékot, mely határozottan kizárja, hogy a vasút költségei más forrásból fognak födöztetni, mint a két jelzett forrásból és kizárja azt, hogy dubiosus, hogy ne mondjam, fictiv követelés fog évenkint szerepelni a közös aetivákban a mi direct károsításunk­képen: akkor hajlandó volnék a törvényjavas­latot elfogadni. Ezt könnyen lehetne az 1. §. 2. bekezdésé­nél elérni, ha ott a kormány határozottan ki­mondja, hogy e vasút költségei csak e két for­rásból és egyéb semmi vagyonból nem födöztet­nek, a mi megtörténhetnék az által, ha a második bekezdés végsorai, t. i. e szavak: „a mennyiben ez utóbbiak azon országok rendes közigazgatási kiadásaira igénybe nem vétetnek" kihagyatná­nak, ugy, hogy a kormány kathegorice és kizáró­lag a két közös jelzett forrásra utasiitatik. A t. ministerelnök ur erre azt fogja mon­dani, hogy ezen általam is kiszámított 95,000 frtnyi összeget nem képes a közigazgatási feles­leg fedezni. Elismerem, hogy a mostani nem, de gondoskodjék a kormány, hogy jövőre legyen ott a közigazgatási bevételeknek kellő többlete; szállítsa le a boszniai közigazgatási költségeket és emelje fel ott is a jövedelmet, itthon úgyis sok ügyességgel és leleményességgel tud kitalálni új jövedelmi forrásokat, boldogítsa ezen bölcses­ségével a t. bosnyák atyafiakat is; gondoskodjék arról, hogy ott az állam jövedelmei nagyobbak legyenek, gondoskodjék kellő jövedelmi többlet­ről, hogy a t. bosnyákok a maguk vasutját a maguk bevételeiből fedezzék és ne legj-ünk mi kénytelenek erre a czélra áldozatokat hozni. — Hát igenis, lehet arról gondoskodni, hogy csakis ezen két jövedelmi forrás, t. i. a vasút jövedelmei és a közigazgatás jövedelme vétessenek igénybe ezen czél elérésére. Szállítsa le a kormány a közigazgatási kiadásokat, gyarapítsa az adó­jövedelmeket és akkor képes lesz a kormány a nélkül, hogy nekünk is áldoznunk kellene, effec­tive fedezni a bosnyák vasút költségeit. Ha a kormány hajlandó az általam jelzett módosítást elfogadni és erre magát kötelezni, az esetben elfogadom a törvényjavaslatot, ha nem, nem. Elnök: Szólásra többé senki sem lévén fel­jegyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még az elő­adó urat. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak egy pár igen rövid megjegyzést kívánok tenni azokra, a mik itt elmondattak. Megvallom, nem szándékozom refleetálni mindazokra, a régi időkből ismételt megtámadásokra, melyek itt fel­hozattak, annyit azonban meg kívánok jegyezni mégis, hogy először a közös aktívák sem közö­sebbekké, sem kevésbbé közösekké, mint a milyenek ma, ezen törvényjavaslat által nem tétetnek; másodszor, hogy arról, hogy a közös aktívák valami zsebpénzt képeznének, hatalmi privát passiók gyakorolása czéijából, szólni épen akkor, mikor minden dispositió ezekre nézve a törvényhozás által szándékoltatik, csak­ugyan nem lehet. A mi különben magát a dolgot illeti, itt semmiféle takargatásról szó nincs és nem lehet. Miért nincs takargatásról szó ? Nincs azért, mert hiszen a törvényjavaslat egyenesen megmondja, hogy milyen viszonyok köztt fedeztessék a ki­jelölt két forrásból és megmondja azt is, hogy ha egy, vagy más évben ebből nem telnék, mi módon fedeztessék ideiglenesen, Tehát még azon eshetőségről is, a mit a t. képviselő urak kizárni akarnak, azaz, hogy lehet idő, midőn a kijelölt két forrás nem fedezi a kamatokat, a törvény­javaslat nyíltan rendelkezik. Lehet tehát az intéz­kedést helyeselni, lehet helyteleníteni, de itt takargatásról beszélni egyáltalában nem lehet. Egyébiránt, ha tisztán pénzügyileg vesszük a kérdést, méltóztassanak fölvenni a helyzetet, ha a vasút megépül és ha nem épül meg. Ha megépül és ha az egész kamatot fedezni kell ideiglenesen azon kijelölt két forrásból, az előt­tem szólott t. képviselő ur szerint valami 120 ezer frtot kell évenkint fizetni; ha meg nem épül, akkor Boszniában a csapatok ellátására és szállí­tására 500 és néhány ezer írttal kell többet fizetni. No már, hogy fmancziális szempontból rósz üz­let volna, koczkáztatni akár az egész 120,000 frtot szemben azzal, hogy 400 ezer frtot lehet megtakarítani, azt nekem bebizoiryítani senki sem fogja. De különben én azt tartom és épen azért kívánok szólni, hogy tisztán, nyíltan láthasson a dologban a t. képviselő ur is, hogy kihagyni az első §. második bekezdésében levő említett soro­kat, nem lesz lehető. Mert mit tesz az, ha ott kihagyatik „a mennyiben ez utóbbiak azon or­szágok rendes közigazgatási kiadásaira igénybe nem vétetnek" ? Azt teszi, hogy a vasutaknak adott kölcsönt, annak kamatait mindenek előtt és mindenek felett kell Bosznia jövedelmeiből fe­dezni s ha e miatt a közigazgatásra nem jut, a közigazgatásban hiány támad, fedeznie kell azt, a meglevő törvények szerint, a monarchia két államának. Mert ismétlem, azt, a mit egész őszinteséggel mondtam, hogy azon kell lenni és biz;ony a kormány azon is fog lenni, hogy fe­deztessenek a kamatok a közigazgatási jövedel­mekből ; de épen, ha az ember egészen őszin­tén, egyenesen akar eljárni, azt ma nem mond-

Next

/
Thumbnails
Contents