Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-326

110 326. országéi ülés január 11. 18S1. való bejegyzésétől függ, akkor nagyon gyakran meg fog törtéimi az, hogy az adós egyes hitelezői kijátszák a csőd azoa czélját, mely a hitelezők egyetemének a vagyonból való részesítésében állana, ha egy szemes adós megtudván, hogy a csőd már elrendeltetett, mialatt a végzés expediáltátik a telekkönyvi hatósághoz, az alatt ő zálogjog szemesével követelését már a csőd elrendelése xttáa és az összhitelezők rovására tudná biztosítani. Mondom, ezen kérdés nem kerülte ki a bizottság figyelmét. Mindazáltal ezt én oly fontos kérdésnek tartom, mely megérdemli azt, hogy erről a jogügyi bizottság még egyszer tanácskozzék és talán valami közvetítő indítványnyal a dolgon annyira, a mennyire lehetséges, segíthessen. És ennél fogva, a nélkül, hogy most bővebben a kérdés érdemébe bocsátkoznám, pártolom Lónyay gróf azon indítványát, miszerint a szakasz újabb tárgyalás végett a jogügyi bizottsághoz utasíttassák. {Helyeslés.) Apáthy István előadó: T. ház! Annak előre bocsátása mellett, hogy a gróf Lónyay ur indítványának a jogügyi bizottsághoz való utasítását magam részéről is elfogadom, kijelentem már most, hogy nekem semmi reménységem sincs arra, hogy a jogügyi bizottság a gróf ur aggályain segíteni képes lesz. Ezen segíteni mindig magának az illető kölcsönadónak fog kelleni s ő fog magán segíthetni, mert a törvény keretén belül meg van azon lehetőség, hogy a rá származható bajoknak elejét vegye. Egyébiránt nem akarok a dologba belecsáíkozni. A jogügyi bizottság meg fogja majd a maga jelentését tenni. Én csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy a §-uak a b:zottsághoz leendő visszautasítását elfogadom. (Elfogadjuk!) Pauler Tivadar igazságügyminister: Készemről elfogadom, de minden részletesebb utasításadás nélkül, hogy utasittassék a jogügyi bizottsághoz véleményadás végett. (Általános helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 92. §. az indítványnyal egyetemben a jogügyi bizottsághoz vélemény és jelentéstétel végeit visszautasittatik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 3. fejezet czímét, mely észrevétel nélkül elfogadíatik; olvassa a 93. §-<). Unger Alajos: T. ház! E § a csődbiztos kirendeléséről rendelkezvén, az első bekezdés azt mondja, hogy „a biróság a csődbiztost saját birói tagjai közül nevezi ki." A esődbiztos személyisége a csődeljárásban oly nagy fontosságú, hogy maga a jogügyi bizottság is kénytelen volt a birói tagok közül arra valakit kirendeltetni, indítványozni. Azonban köztudomású dolog, hogy a birák most is annvira el vannak halmozva teendőkkel, hogy tartani lehet attól, hogy ha a birák fognak kirendeltetni a csőd veze'ésére, mert a biztos vezeti jóformán az egész csődeljárást, a leltározástól egészen a csőd befejezéséig, — azok el lennének vonva más birói teendőktől és ez nem egyszer nagy zavarra adhatna okot, különösen Budapesten, hol csődök, tudvalevőleg, nagyobb számban szoktak előfordulni. Minthogy tudjuk, hogy némely birói teendőkre mások is kirendelhetők, olyanok t. i., kik birói qualifikátióval bírnak ugyan, azonban bírákká még ki nem neveztettek ; és miután tudjuk, hogy vannak a törvényszékeknél olyan jegyzők, a kik hosszabb idő óta jegyzősködvén, teljesen olyan képzettséggel birnak, mint a birák és csak idő kérdése, hogy bírákká legyenek és miután az 1871: XXXI. t. ez. 6. §-a kimondja, hogy vizsgálatok vezetésével birák bízassanak meg, azonban csekélyebb fontosságú vizsgálatok vezetésére egyúttal jegj^zők is megbízhatók. Ezen praecedenst tekintetbe véve, bátor vagyok a következő módosítványt benyújtani: „A 93. §. első bekezdése helyett a következő szöveg tétessék: n A biróság a csődbiztost rendszerint saját; birói tagjai közül nevezi ki; csekélyebb fontosságú csődökben azonban a csődbiztosi teendőkre birói hivatalra minősített törvényszéki jegyző is kirendelhető." Baross Gábor jegyző (olvassa d módoútváwyi). Hosztinszky János: T. ház! Én az Unger képviselő ur módosítását pártolom; én már a jogügyi bizottságban is kijelentettem azon nézetemet, hogy ilyen kérdésekben a jegyzők ot is fel lehetne ruházni, hogy mint csődbiztosok működjenek, azonban ott kisebbségben maradván, igen örülök az alkalomnak, hogy Unger képviselő ur ismét felvetette a kérdést. Vannak igenis a törvényszékeknél igen képzett jegyzők, a kik nemcsak csődbiztosi működésre képesek, hanem képesek volnának arra is, hogy ha szavazattal felruháztatnának, hogy mint kisegítő szavazó-birák kirendeltessenek. Ezt azonban törvényeink szerint elérni nem lehet, de az elérhető, hogy mint csődbiztosok működjenek. A gyakorlatból tudom, hogy igen számos jegyző van, a kik erre alkalmasak és különben is, ha csak a birák fognának erre alkalmaztatni, minthogy az ilyen biró, a ki mint csődbiztos működik, nehezen fog azon esődben, mint szavazó biró is befolyhatni és igy két személyt fog a csődeljárás igénybe venni: én Unger képviselő ur módosítványához hozzájárulok. (Helyeslés.) r Apáthy István előadó: T. ház! Én részemről minden módosítást, mely a csődeljárás lehető gyors befejezését czélozza, sziveseu elfogadok; nem tagadom, hogy a csődeljárás