Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-302

g4 302 országos ülés november 20. 1S80. képviselőház nem tett meg mindent arra nézve, hogy a házban egy horvát képviselő által emelt vád megvizsgáltassék és ha baj van, az orvosol­tassék. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Én meg vagyok ugyan győződve, hogy a panaszok alap­talansága fogna kiderülni, de óhajtom a vizs­gálatot a horvátokkal való testvéries egyetértés lehető helyreállítása szempontjából. Pártolom Irányi t. barátom indítványát. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Horváth Gyula: T. ház! Azt hiszem, ezen kérdés eldöntésénél nem eshetik birálat alá sem az, hogy mi egyes esetek történtek annak idején Horvátországban, sem az, hogy a Strazimir kép­viselő ur által emelt vádak alaposak-e, vagy nem. Itt csak az jöhet tekintetbe, hogy vájjon a kép­viselőház szokott-e nem concret alakban nyil­vánuló vádak folytán rögtön bizottságot kikül­deni a vádak megvizsgálására. (Ugy van! a jobboldalon.) Eri erre sem a magyar országgyűlés történetében, sem a mennyire ismerem, bármely parlamentnek történetében nem tudok példát. (Helyeslés a jobboldalon.) Arra, hogy egy bizott­ság kiküldessék, nézetem szerint szükséges, hogy a vád legalább több legyen, mint gyanúsítás és hogy az a valóságos vád kellékeivel birjon. De a mit Strazimir képviselő ur itt elmondott, vád kellékeivel egyáltalán nem bir. Nem pártol­hatom tehát, hogy ily esetben bizottság küldes­sék ki a vizsgálat megejtésére. Annál kevésbbé pártolhatom ezt, mert ugyan­akkor, a mikor a képviselő ur ezen vádakat fölhozta, szólt a földrengésről is, mint egy kisebb sze­rencsétlenségről és ezt is említette arra nézve, hogy Horvátországnak mennyi bajjal és szerencsétlen­séggel kell küzdenie. Ugyanazon alapon tehát ennek a megvizsgálására és elintézésére is kellene egy bizottságot kiküldeni. Kérem ezeknél fogva a t. házat, méltóztassék ezúttal is azon szokást követni, mely hasonló esetekben eddig is gyakorlatban volt és méltóz­tassék Irányi t. képviselő ur határozati javaslatát el nem fogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Br. Bánhidy Béla: T. ház! Hajói fogtam fel Irányit, képviselőtársam határozati javaslatát, ő egy bizottság kiküldéséi czélozza, mely megvizsgálná, alaposak-e azon panaszok, melyeket Strazimir Károly, horvát-magyar képviselő ur e házban elmondott, T. ház! Ezen határozati javaslatra csak egy igen rövid megjegyzést akarok tenni. Horvátország 34 képviselőt küld a magyar országgyűlésre, ezek mindenikének jogában áll a házban akár interpellatiót, akár indítványt tenni. Tegnap a t. képviselő ur itt felszólalt, meg­támadta a pénzügyminister urat, de initiativát arra, hogy az ő panaszai megvizsgáltassanak, nem tett. Azt hiszem, hogy sokkal loyalisabban járok el maguk a t. horvát képviselők iránt, ha esak akkor vélem ezen bizottság kiküldését elrendelendőnek, ha az initiativa tőlük indul ki. S én megvallom őszintén, nem tudom, megfelel­ne-e a horvátok intentiójának, ha most az ő initiativájok ellenére, a ház bizottsága a tör­vények interpretatiójába bocsátkoznék. Ezen indokból Irányi t. képviselőtársam határozati javaslatát el nem fogadhatom. (Helyeslés jobbfelöl és baloldalon.) Br. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister: T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy Thaly képviselő ur felszóla­lása után pár szóval nyilatkozzam. Interpellátió alakjában nem intéztetett hozzám kérdés a posta­kezelésnek mivolta iránt Horvátországban, mint méltóztatnak tudni, mert annak itt kellett volna megtörténnie a ház szine előtt. A mint ez meg­történt volna, kétségkívül kötelességemnek tar­tottam volna a dolgot megvizsgálni, illetőleg választ adni. De nemcsak a képviselőházban nem történt ez iránt interpellátió, hanem magán utón sem. Ha hozzám akármelyik képviselő, vagy akármely illetékes egyén vagy érdekelt fél jelen­tést tett volna bármely nehézségről, rögtön meg­vizsgáltattam és elintéztettem volna, még pedig a törvények értelmében. Egyetlen egy hivatalos feljelentés tétetett két héttel ezelőtt egy nem nagy fontosságú ügyben, mely, ugy gondolom, azon irányban volt elintézve, a mint azt a hiva­talos közeg óhajtotta. Ezt felvilágositásul kény­telen voltam megjegyezni, minthogy Thaly kép­viselő ur előterjesztése nyomán felszólítva éreztem magamat és minthogy én is egyike voltam azon ministereknek, a kik felemiittettek. Még csak azt kívánom felhozni, hogy ha a képviselőház tanácskozása alatt, bizonyos kép­viselőnek nehézményei vannak a minister eljárása ellen; ha mindössze azért, mert nehézmény hoza­tott fel, bizottság küldetnék ki és a bizottság véleménye tárgyaltatnék e házban, a kép­viselőház nem törvényeket alkotna, hanem folytonosan vizsgálattal és a történt dol­gok ellenőrzésével volna elfoglalva. A kép­viselőház folytonosan vizsgálat alatt tartja a kormány minden tagjának lépéseit. Mint a pénz­ügyminister ur is felhozta, az interpellátió a képviselő leghatalmasabb eszköze. Akár inter­pellátió fog tétetai, akár magán kérelem fog hozzám beadatni, nem fogok késni az intézke­déssel. (Helyeslés.) Thaly Kálmán-: T.ház! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása végett kérek szót. (Felki­áltások a jobboldalon: Nem kell!) Bocsánatot kérek, jogom van hozzá. A t. kereskedelmi minister ur méltóztatott név szerint reám hivatkozni. Ennek következtében bátor vagyok kijelenteni, hogy én, legalább a mennyiben szavaimra emlékezem — a gyorsírói jegyzetek különben meg fogják

Next

/
Thumbnails
Contents