Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-301

301. erszftg»s ülés november 19. 1*88. G5 jében való felölelését és az ország segélyforrásainak növelését. Sennyei Pál báró hangsúlyozta a regeneratív politikát, a nagyszabású politikának életbeléptetését .és több ily szép szavakat. Nem mondom, hogy csak puszta szavak; lehetnek azok eszmék; és szép eszmékkel foglalkozni igen jó; midőn azonban gyakorlati politikáról van szó, azoknak az eszméknek testet kell adni, azokat az eszméket kézen kell bevezetői, akár a törvények, akár a kormányzási intézkedések sorába: s a ki azon eszméket kézen nem fogja s a közönség elé nem vezeti és meg nem mondja, hogy ebből ez a törvény keletkezik, az a gyakorlati politika szempontjából nem mondott semmit. Lehet szép szavakat mondani a regeneratív és nagyszabású politikáról, de a pénzügyi politika szempontjából azok az államon nem segítnek semmit. Egész lelkesedéssel, egész odaadással volnék képes fogadni akármely nagyszabású, akármely regeneratív politikát, a mely gyakorlati intézményeink sorában és gyakorlati rendszabályok alakjában jelennék meg, de e nélkül kénytelen vagyok lesülyedni arra a szerénységre, a melyen a pénzügyi bizottság jelentése és a kormány gyakorlati politikája áll; mert a felelősség rajtunk van s e felelősségről sem népszerűség, sem más dicsfény, sem ideák kedvéért lemondani a gyakorlati térfen nem szabad. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) T. ház! Beszédem befejezéséhez közeledve, kénytelen vagyok egy tegnapi beszédre igen röviden reflektálni, t. i. Bittó István képviselő ur beszédére, nem térve ki politikai tendentiájára és beszédének e tekintetben való irányára. Pénzügyi és nemzetgazdasági szempontból bírálta az ország helyzetét s a kormány politikáját és első sorban az 1878-diki kiegyezést tette mindezért felelőssé. Bocsánatot kérek, t. képviselő ur, nem mondom azt, hogy taktikai hiba volt tőle; ő választotta, jól tette a hogy tette, ha jónak látta; azonban engedjen meg, hogy én, a ki nem vagyok szerencsés most azzal a férfiúval egy párton lenni, a ki ezt a kiegyezést első sorban teremtette, kénytelen vagyok e felfogás ellen tiltakozni s költségvetésünkre s nemzetgazdasági állapotainkra utalva is, bátor vagyok ezen felfogás helyességét kétségbe vonni. Költségvetésünk rubrikái közit jelentékeny jövedelmi forrásokra talál a t. képviselő ur, a melyek ebből a kiegyezésből folynak és nemzetgazdasági viszonyainkra utalva, a fogyasztási adók czímén megkárosítása és mégis e mellett a czukor- és szeszgyáraink fejlődése. Thaly Kálmán: Az ám, de hol? (Ellenmondások a szélsőbalon.) • Hegedűs Sándor előadó: Ne méltóztassék Thaly képviselő úr szeme elől téveszteni, KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XV. KÖTET. hogy nem szoktam koczkáztatni állítást, a mit adatokra nem tudok építeni. Thaly Kálmán: Én is közbeszólásomat! Hegedűs Sándor előadó : Ezen állítás kivitelünk fejlődésében leli megerősítését. Nem a rósz évekből és ideiglenes megakadásokból kell kiindulni bizonyos állandó intézkedések megítélésénél és ha mégis most a legrosszabb viszonyok köztt levő felföldön is megindulnak szeszgyáraink. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hol ? Hol?) Ha czukorgyáraink fejlődésnek indulnak. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hol? Hol?!) Igenis; beszüntetett czukorgyár felvette működését és létező nagy gyáraink nagyobb mérvben működnek; ebben értem én a fejlődést, ezt adatok bizonyítják, tehát én abban a fejlődésben nem azt látom, hogy az olyan, a milyen kielégítendő és óhajtandó lenne, de nem akarok arra következtetést vonni, hogy azt mondjam, hogy jól állunk, fejlődésünk erőteljes, hogy kívánni való nem is van, hanem hogy a rósz viszonyok daczára a fejlődés létezik, a jövedelmek fejlődnek, ebben az esetben csak arra vettem jogot magamnak, hogy a 78-iki kiegyezés rosszalása ellen tiltakozzam. T. ház! A költségvetés ellen semmi észrevétel nem merülvén fel, csupán egy határozati javaslattal vagyok kénytelen foglalkozni és ezt igen röviden tehetem. Helfy t. képviselő ur t. i. utalva álláspontjára, azt állította, hogy ezen alapon pénzügyi kibontakozás nem lehetséges (Ugy van! a szélsőbalon) és még egy súlyos —- habár csak ideiglenes rendszabályból származó — vádat emelt a költségvetés ellen; és erre, mielőtt határozati javaslatára áttérnék, reflectálnom kell. O t i. azt mondta: most már az állambirtokok is dobra kerülnek. Hát bocsánatot kérek, dobra nem kerülnek, mert ez értékesítés, a mely egyszerű pénzügyi és nemzetgazdasági számvetésből ered. Ez értékesítés, mely nem kényszerhelyzetből keletkezik, a melynek sürgősségét és lehetőségét nem parancsolja semmi egyéb reánk, mint ä pénzügyi számítás és a czélszerűségi szempont; ez nem vonható azon elnevezés alá, hogy dobra kerülnek az államjószágok. A í. képviselő ur számításba veszi és magának felveti azt a kérdést, ha vájjon mi a helyesebb politika, az-e, hogy súlyosabb adósságokat csináljunk beruházás végett, vagy az államjószágokat értékesítsük, ebben az esetben számítási tehetségéről feltételezem, hogy ez utóbbi rendszabályt fogná megszavazni, ha a mi politikánkkal egyetértene; ha vele egyet nem értene, akkor természetesen annak semmiféle eszközt megszavazni nem fogna. De ez egészen más szempont alá esik. Azonban, t. ház, egy aggodalom is volt ezzel kapcsolatban kifejezve és azt b. Sennyey Pál is felemlítette és ez az, hogy as állam9