Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-301

gQ 301. orsságos Blés november 19. 1SSO. jószágok értékesítése, eshetőieg a magán vagyonnak, a földbirtoknak elértéktelenítésével járna kapcsolatban. Ezt, t. ház, a pénzügyi bizottság is szem előtt tartotta és a kormány figyelmébe ajánlotta és e tekintetben részletes jelentésében is tüzetesen nyilatkozik. Ha nemzetgazdasági helyzetünkből indulok ki, ha lehetnek aggodalmaink, azokat nem elvi szempontból lehet megoldani, erre nézve nem lehet azt mondani, hogy ne fogjunk hozzá az értékesítéshez, hanem csak azon következtetéshez lehet jutni, hogy tehát a kormány és a törvényhozás kellő figyelemben és kellő óvatossággal foganatosítja az intézkedést. Ezt akarta a pénzügyi bizottság is, mert azon két szempont, melyet a nemes báró kiemelt, t. i. a telepítvényes ügy és a földbirtok-elértéktelenülés megakadályozása szempontjából a pénzügyi bizottság jelentésében is van figyelmeztetés és csak a további ellenőrzéstől függ, hogy ezen út követtessék. Igen érdekes példát nyújt erre Irland. (Halljuk!) Irlandban, a mint méltóztatik tudni, a katolikus egyházi birtok eladása 1868-ban vette kezdetét. Irland nagyon szegény ország és 1868 óía nagy nemzetgazdasági változásokon ment keresztül. És mi lett az értékesítés eredménye? Akkor is azt mondták Grladgtonenak, a ki azt kezdeményezte, hogy az egésznek a földbirtok elértéktelenítése lesz következménye. Keresztül ment 9000 földbirtok eladása és e közben a földbirtok értéke nem hogy csökkent volna, ellenkezőleg emelkedett oly szegény országban, mint Irland. Ebből az következik, hogy még a nemzetgazdasági ideiglenes helyzetből sem lehet következtetést vonni ily intézkedésékre és ezeket csak lefolyások után lehet megítélni; de mindenekfölött pedig a kormánynak kellő figyelmet és óvatosságot ajánlani. Végül, a mint volt szerencsém említeni, Helíy Ignácz t. képviselőtársam határozati javaslatáról kívánok egy pár szót szólani. (Halljuk!) T. képviselőtársam a közjogi alap czímén utasítja vissza a költségvetést, valamint a pártjához tartozó valamennyi felszólaló is igy nyilatkozott ; ebből tehát azt lehet következtetni, hogy olcsóbban és egyszersmind kevesebb teherrel fognák vezetni ezen államháztartást. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem ezt az államháztartást.) Tehát Magyarország államháztartását. — Közjogi vitába nem bocsátkozom, még a nemzetközi szempontot sem veszem; azt sem, a mit Sennyey b. mondott az ország politikai és geográfiai helyzete tekintetében, sőt még a nemzetközi szerződések szempontját sem veszem és azt sem, hogy mily logikai egymásutánban fognák megoldani a kérdéseket, miképen vezetnék ki Magyarországot a politikai és nemzetközi válságból. Nekem csak a pénzügyi s zempontokra kell irányoznom figyelmemet. És itt méltóztassék egy perezre az ábrándok birodalmába eljönni. (Derültség. Halljuk! Halljuk!) Ne méltóztassanak félreérteni, nemcsak Magyarország önállóságáról fogok beszélni; e perezben előre látom a tervet, melyet azon oldalról mindig hangsúlyoznak. Tehát Magyarország önálló és független. — Hogy milyen önálló és független lenne, azt legtöbbször hangsúlyozták azon példával, hogyha Szerbia, Románia és Svájez független, miért ne lehetnénk mi is. Ez ellen fontos nemzetközi, nemzetiségi és politikai okokat tudnék felhozni; de az ábrándok világában vagyok és gyakorlati szempontból nem szabad kifogásokat tennem. Igen, t. ház, meg van valósítva mindez. Gondoskodnunk kell megvédelmezésünkről önerőnkön. Hogy milyen teherrel jár ez, arra én nem fogok nagy országok példáiból következtetést vonni hanem beletekintettem Szerbia, Svájez költségvetésébe és ugy találtam, hogy Szerbiában az összes kiadások 30 százalékját, Svájczban 40 százalékját teszi a hadügyi kiadás. Mert azt elfelejtettem a t. háznak megmondani, hogy az ábrándok világában a hadügyi kiadások czímén vélnek igen nagy megtakarításokat eszközölhetni. Ha e svájezi és szerbiai példát akarom alkalmazni költségvetésünkre, akkor hadügyi kiadások czímén körülbelül 100 millió kell. Most mindezen kiadásokat a consulátusi és diplomácziai kiadásokkal együtt fedezzük 36, illetőleg a honvédséggel együtt 41 millióval. Abban az esetben tehát, ha alkalmazzuk a szerbiai vagy svájezi arányt, szükségünk lenne legalább 100 millióra. Igen, de Magyarország önállóságánál fogva a vámjövedelmekben igen nagy jövedelmekre tettünk szert. És minthogy az ábrándok birodalmában élek, olvasok egy regényből, &gy regényből, mely a vámügyről jelent meg a szélsőbal egyik tagjától. E regényben amerikai, canadai és austráliai példák alapján, melyek természetesen igen találók a mi viszonyainkra, be van bizonyítva, hogy a vámokból 42 milliót vennénk be. Minthogy 6 vagy 7 millió befoly most is háztartásunkba a vámból, ebben az esetben maradna e czímén harminezhat millió, tehát a svájezi, szerbiai viszonyokhoz alkalmazva, még 28 millió deficittel kell küzdeni. Hogy ezen deficitet új adókon kivül egyébbel fedezni nem lehet és hogy ezen deficit és adó mellett milyen jövedelmi forrásokat fedezhetnék fel és hol tudnék még nagy megtakarításokat eszközölni, ezt az ábrándok világában sem tudtam felfedezni, hanem felébredtem. Ajánlom a költségvetést. (Élénk tetszés jobbjelöl.) Gr. Szapáry Gyula pénziigymimister: T. ház! (Halljuk!) Midőn a miuistert megillető zárszó jogával élni kívánok, igyekezni fogok tisztán azon korlátok köztt maradni és a t. ház türelmével vissza nem élve, részben számszerű