Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-301

301. országos ülés november 19. 1889. 63 ez állandó, ettől meg nem szabadulunk. Midőn a t. képviselő ur ezen ponthoz jutott, elmondotta azt, a mit ezen párton régen nem ismertek el, hogy t. i. 1877-ben csökkent a deficit, leszált 26 millióra és akkor hirtelen felzökkent 40 millióra és ezen számon megmaradt. (Igaz! jobb/elöl.) Ez t. ház, tökéletesen így van, ezt senki meg nem tagadhatja. Ha egy pénzügyi rendezést, egy pénzügyi politikát megítélni akarunk, akkor annak nemcsak számszerinti eredményét kell feltüntetni, hanem azon nehézségeket is, melyekkel küzdeni kellett és akkor ugyanazon eredmény egészen más színben fog feltűnni. Ki tagadja ugyanis azt, hogy a eonversio nagy teherrel járt? kitagadja, hogy a keleti rázkódtatások következtében a monarchia érdekében intézett actió költségekkel járt? Senki. És ennek politikai jelentősége, helyessége felett lehet különböző az ítélet, a mint volt is különböző Ítélet; azonban egyáltalában tagadni nem lehet, midőn e czímen a költségvetés megítéléséről van szó, hogy mindazok, a kik a kormány politikájával megelégedve nem voltak, sokkal költségesebb politikát követtek. Akár elfogadtuk volna a közép-ellenzék feliratában foglalt azon indítványt, hogy az Aldunára kell irányoznunk az actiót; akár elfogadtuk volna azon radikálisabb irányt, mely követelte Oroszország provocatióját. Lehet ezt különbözően megítélni, politikai és nemzetközi szempontból; de hogy pénzügyileg azon politika leghelyesebb, melyet a kormány képvisel, azt hiszem, hogy azt senki tagadásba vonni nem fogja. Azonban más felől súlyt kell fektetni a deficit természetére és tényezó'ire. Azt ?,em fogad- , hatom el, hogy a deficit természetére nézve állandó, hogy fatális volna, mert méltóztassék röviden megnézni a tényezőket. Hát a t. képviselő ur azt hiszi, hogy állandók lesznek az inségi kölcsönök? állandók lesznek a kataszter kiegészítésének költségei, hogy mindig vásárolni fogunk tiszai és vágvölgyi vasutat, vesszük a Lujza-utat; építjük az újszászi, doberlini vasutakat, vagy hogy a szegedi hidat és rakpartot folytonosan fogjuk építeni? Bocsánatot kérek, ezek a kiadások nem is a rendes beruházások természetével bírnak. Mert ezeket nem is vettem eritika alá; miután elismerem, hogy ilyen természetű dolgok, vasúti összeköttetések létesítése, egy a viz által megsemmisült városnak újra való felvirágoztatása: rendesen fordulnak elő; de a fenntebb említettek nem tekinthetők olyan beruházásnak, melylyel állandóan kell számolni. És ha ezek együtt 97-2 millió frtot tesznek, akkor méltóztassék ezt a deficitből leszámítani és nem tekinteni állandó tényezőnek. Másfelől, ha el méltóztatott felejteni, hogy ebben 10.800,000 frt vasúti biztosítási előleg van, méltóztassék tekintetbe venni, hogy ez egy- ; felől követelés, melyet, ha finaucialiter nem reálisai is az állam, de nemzetgazdaságilag realisálni fogja, hogyha azon vasutaknak bármely combinatiójáról szó lesz. Ha ezt nem veszszük be mérlegünkbe ugy, mint pénzügyi jövedelmet, tekintetbe fogjuk venni, mint egyenes adóemelkedést vagy, mint forgalmi adót és más tekintetben jövedelmező jövedelmi ágakat. Ne méltóztassanak tehát a deficitet egyszerűen rideg számaiban és fatumszerííleg állandó változhatlan számban feltüntetni, hanem egyfelől keletkezésének okait, melyek ideiglenes nagy rázkódások- és elemi csapásokból álluak és másfelől természetét, mely ideiglenes nagy költségekben áll, méltóztassék szemügyre venni és azután ítélni meg a pénzügyi helyzetet. De igen sokat fejtegették a beruházások természetét is és sajátságos, ebben a tekintetben most már a legkülönbözőbb magyarázatokkal találkozunk. El akarják egyáltalán tagadni, hogy ebben a költségvetésben vau beruházás. Lukács Béla t. képviselő ur legelőször kezdte a kataszteren. Azt mondta — nem a földmérést értem, hanem a becsléseket — hogy a kataszter nem beruházás. Vájjon egy háznak felszerelése, egy iroda berendezése nem beruházás-e? Évről évre előforduló íolyó kiadás-e az, a mely az állam bevételeit állandó alapokra, évtizedeken át használható alapra fekteti? Azt hiszem, nem, Menjünk tovább. Lukács t. képviselő ur a vizszabályozást sem vette beruházásnak ; nem a vízszabályozás azon részét értem, mely ideiglenes károk elhárítására vonatkozik, mert ez a rendes kiadások közé tartozik; hanem azon nagymérvű szabályozásokat, melyek a Dunánál és Tiszánál az utóbbi években történtek. Tehát megvédeni városokat, melyek az adóalapot nemcsak biztosítják, hanem emelik; vizjárta földeket biztosítani és ott a hol termés nem volt, a termés lehetőségét biztosítjuk, vájjon ez nem investitió-e? nem a jövedelmek fokozására hat-e éppúgy, mint akármely államjószág megjavítása, épület emelése? Azt hiszem, senki sem fogja tagadhatni, hogy ez beruházás. Azonban, ha Lukács t. képviselőtársam beérte ezzel, Pulszky t. képviselő ezzel sem érte be. Azt mondja Pulszky képviselő ur, hogy még a vasutak építése sem investitió és azzal a classicus kifejezéssel élt, mely a pénzügyi tudomány szempontjából, azt hiszem, unicum, hogy egyszerűen az ország pénzének máshová való felcserélése. Igaz, t. képviselő ur, hogy sem beruházást, sem semmiféle hasznos intézkedést, a mely kiadásokkal összeköttetésben van, pénzfelcserélés, illetőleg kiadás nélkül tenni nem lehet. De hogy a vasutak építése, a tiszavidéki vasút megvétele nem investitió, a mely nemcsak financiális eredményekkel, hanem forgalmi politikánk