Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-316
374 316 országos ülés aeczember 10. 18S0. viselőház, az összegekről szólani. Ugyanazon alkalommal a képviselő ur és némelyek mások vi tatták a 4—5 milliomot. Magok, a kiknek ítéletére és felhozott adataira többet adok, kimutatták, hogy ezen most mondott összeg menynyivel van nagyítva; kimutattatott, hogy más irányban mi az, a mi e tekintetben ismét a mi előnyünkre szolgál. Ezt a dolgot most vitatni, azt hiszem, semmi szempontból nem időszerű, nem helyén való és a tárgyhoz nem tartozik; utasítok mindenkit, a ki meg akarja nézni, az akkori vitákról felvett országgyűlési naplóra. A t. képviselő ur ott, a hol az adóról beszél, azt mondja, hogy ez mily borzasztó. Én megengedem, hogy minden terheltetés rosszul esik annak, a kit ér. De ő egy példát hoz fel: a salgó-tarjáni kőszén-üzletet, mely milliomokkal dolgozik. Mudrony Soma (közbeszól): Azt mondtam: milliomokkal coneurrál. Tisza Kálmán ministerelnök : És azután azt mondja, hogy erre az üzletre nézve ez az adó évenkint 9000 frt különbséget tesz. Én megengedem, hogy 9000 frt adót nem fizetni jól esik egy vállalatnak, de hogy egy általa is olyannak lefestett nagyszerű vállalatnál 9000 frt olyan öszszeg-e, a mely minden lehető tiszta jövedelmet megsemmisít, engedjen meg a t. képviselő ur, ezt az egyet én a magam részéről be nem láthatom. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon.) A t. képviselő ur, midőn critizálta a törvényt, három vonalat jelölt ki, melyek forgalmi szempontból a legfontosabbak Magyarországra nézve és azt mondta, hogy ha ezek mind meglesznek, akkor megindíthatjuk a többi vasutak ellen a háborút. Én, t. ház, semmi vasút ellen háborút indítani szükségesnek nem tartok. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt azonban mégis kénytelen vagyok constatálni, hogy három oly fontos vonalat jelzett a képviselő ur, mint főfontosságuakat, melyek kettejének létesítését éppen ezen kormány propositiójára határozta el a törvényhozás, (Ügy van! jobb/elől,) ezen kormányéra, „melynek forgalmi és kereskedelmi dolgok iránt semmi érzéke sincs." (Elénk derültség a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) De azt mondja a képviselő ur, — mert megígértem, hogy rövid leszek, csak azokra vonatkozom, melyek a tárgyhoz tartoznak — hogy ő bizonyos fokig elismeri, azaz engedelmet kérek, ezt már nem ismeri el, csak azt mondja, hogy ő először is nem bizik benne, hogy ha el is készül a tarifareform, az jó lesz; tulajdonkép már abban sem igen bizik, hogy az elkészül, de azt mondja, hogy ha el is készül, akkor sem bizik abban, hogy jó lesz, mert ha a kormány valamit jónak tart, ebből még nem következik, hogy az valóban jó is. Tökéletesen igaza van; csak hogy abból, ha a képviselő ur valamit rosznak tart, éppen u^y nem következik, hogy az csakugyan rósz. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Minden esetre pedig igen czélszeru dolog a megítélésnél, megvárni azt. a mi felett ítéletet akarunk mondani. (Helyeslés a jobboldalon.) De továbbá azt mondja a képviselő ur: tegyük fel, hogy jó lesz, — '6 ugyan nem hiszi, de hát ugy szól, tegyük fel — hanem akkor is, még ha jó lenne sem fogadhatja el, hogy — ha a forgalom érdekében a jó tarifa által nagyobb előny adatik is, — annak egyik részecskéje adó alakjában elvétessék, mert úgymond, ezen borravaló rendszer nem felel meg a nemzet méltóságának. (Halljuk! Halljuk!) Első sorban is azt hiszem, hogy a nemzet által, az állam érdekében, saját szükségeire kivetett összeget „borravalónak" tekinteni semmi esetre nem lehet (Élénk helyeslés! a jobb oldalon} s ha valami, ugy azon felfogás, hogy a nemzetnek saját szükségeire kivetett adója „borra való"-nak tekinthető, nem felel meg a nemzet méltóságának. (Ugy van! a jobboldalon). De másfelől, ha kétségtelen az, hogy az államnak szükségletei vannak; ha kétségtelen az, hogy az államnak gondoskodnia iskell ezen szükségleteiről az állam fejlesztéséért: kérdem, az állam jövedelmeit honnan veszi? Ha kér valamit a kormány az állam nevében oly czímen — fel teszem — a melynek érdekében ugyanakkor nem történik semmi, akkor azt mondják: hogy lehet ettől kérni, hiszen nem teszünk érte semmit. Ha pedig kér olyasvalamitől, a miért tesz valamit, akkor meg azt mondják: az nem illik, hogy a mint az állam valamit tett, mindjárt borravalót kérjen. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Hja kérem, a semmiből a világot meg lehetett teremteni, de semmiből államjövedelmet Mudrony képviselő ur sem fog teremteni. (Élénk derültség a jobboldalon.) Csak mellékesen jegyzem meg. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Én azt gondolom, hogy még nem beszéltem túlságosan sokáig, legalább az előttem szólott képviselő ur beszédének hosszúságával kiállóm az összehasonlítást. (Derültség ! Halljuk!) A képviselő ur kifejtette, hogy mit fogna felelni az országban mindenki, a kitől megkérdeznék, hogy elbir-e több adót. Ebben már nem vitatkozom a t. képviselő úrral s csak egyet mondok. Kérdezze meg akármelyik országában a világnak, ha az állam polgárainak akármelyik részére adót szándékoznak vetni, akarják-e azt azok a polgárok, vagy nem s bizonyára azt fogják mondani, hogy nem akarják, ha lehet.
