Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-313

316 313. országos ülés deczember 4. 1880. ben is elfogadtatván, annak harmadszori meg­szavazása a hétfői ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend további tárgya, a 40. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Baross Gábor jegyző (olvassa az l-s8 sz. a,, kérvényt). Vécsey Tamás előadó: T. ház ! A ma­gyar irók és művészek társasága egy magyar képzőművészeti akadémia felállítását kérik. A kérvényi bizottság a következő véleményt terjeszti elő: Ezen kérvény oly felhívással tétetik át a vallás- és közoktatásügyi ministerhez, hogy egy magyarországi képzőművészeti akadémia felállí­tásának kérdését tanulmányozza és annak alapján a kezdeményező lépéseket tegye meg. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, hogy a bizottság véle­ménye elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 4613. számú kérvényt.) Nagy Sándor Konstantinápoly­ban lakó magyar polgárnak Dv. Vécsey Tamás képviselő által beadott kérvényét, melyben ese­dezik, hogy a Konstantinápolyban székelő osz­trák-magyar consulatus elleni panaszok megvizs­gáltatását elrendelő képviselőházi határozat fo­ganatosíttassák. Vécsey Tamás előadó: A kérvényi bizott­ság véleménye a következő: Vonatkozással a képviselőháznak 1880. márczius 1-én kelt hatá­rozatára áttétetik ezen kérvény a ministerelnök utján a kormányhoz azon kijelentéssel, miszerint alkotmányos befolyását használja fel a panaszos ügy megvizsgáltatására és orvoslására. Orbán Balázs: Konstantinápolyban lakó Nagy Sándor, már éve múlt, hogy kérvényt in­tézett a képviselőházhoz, a konstantinápolyi osztrák-magyar consulatus által rajta elkövetett oly igazságtalanságért, a minek tetemes vagyona áldozatul esett. E kérvény kiadatott a minister­elnöknek, hogy a szükséges vizsgálatot meg­ejtesse. Most nevezettnek 2-ik kérvénye áll előttünk, melyből azt értjük, hogy vizsgálat nem tartatott s hogy őtet a konstantinápolyi császári ügynök­ség üldözésének oly annyira polyp-karjai közé szorította — miként magát kifejezi — hogy kénytelen a magyar állam kötelékéből kilépni s más hatalmasság pártolása alá vetni magát, ha a magyar törvényhozás pártfogását megvonja tőle. A konstantinápolyi es. ügynökség üldözésé­nek kérlelbetlensége annyival rútabb szinben tűnik fel, ha tudjuk, hogy ugyanazon Nagy Sándor volt, a ki a hazánkból keletre űzött leányvásárt a lapokban szellőztette s a tör­vényhozáshoz is ezen botrányos ügyben még 1867-ben kérvényt intézett. Tehát azért, mert hazája becsülete és érdeke szivén feküdt, kell most tönkrejuttatását és üldöztetését tűrnie. De ez csak egy példája külföldre hányatott magyar véreink méltatlan üldözésének; nem kell arra semmi speciális ok, elég az, hogy valaki magyarnak született légyen, hogy a még most is csak kétfejű sasos czímert és pecsétet használó konstantinápolyi, bukaresti s más keleten levő osztrák consulatusok azt miuden lépten-nyomon bosszantsák, üldözzék és megkárosítsák, a mint erről magamnak is szomorú tapasztalataim vannak. Pedig keleten a magyarok létszáma az osztrákokéval szemben ugy áll, mint egy a tíz­hez, valamint ott a mi érdekeink uralhatnák a helyzetet, ha lenne ott iparunk és kereskedel­münk utait egyengető külképviseletünk, de bol­dogulni nem tudunk, mert ott is a mi pénzünkön tartunk olyanokat, a kik a magyart üldözik, bántalmazzák és kutyának nézik, mi itt is, ott is védtelen rabszolgái vagyunk az osztrák fennhéjá­zásnak, Én t. ház! e kérvény ötletéből hang­súlyozni kívánom, hogy az önök fitogtatott paritása alapján is megkövetelhetjük, hogy legalább kele­ten, nevezetesen Bukarestben, Belgrádban, Kon­stantinápolyban, Szmirnában és Alexandriában a követségek és consulatusok személyzete magyar legyen, mert csak igy találhatnak ott tartózkodó számos véreink védelmet és érdekeink kielé­gítést Én a kérvényi bizottság véleményét elfoga­dom azon feltevéssel, hogy a ministerelnök ur ezen másodszori utasítás után nem fog évekig várni a szigorú vizsgálat megindításával, vala­mint elvárom azt is, hogy teljes befolyását ér­vényesítendi arra nézve, hogy a keleti külkép­viseltetésünk magyar jelleget nyerjen és hogy azon hivatalok czímere, pecsétje ne csak a két­fejű sast ismerje, hanem hazánk államiságának is látható kifejezést adjanak. Ezeket mi már évtized óta eredménytelenül hangoztatjuk; de mivel nagyon konok emberek­kel van ügyünk, én a külképviseltetés költségei­hez való hozzájárulásunkat egyenesen e feltételek teljesítéséhez óhajtanám kötni; mert arra, hogy mi saját pénzünkön minket és államunkat insul­táló ellenségeket tartsunk, semminemű dualismus ürügye alatt, minket kötelezni nem lehet. Addig is, mig pártunk ezen, önálló külkép­viseltetésünk foganatosítása által, gyökeresen se­gítene, szigorúan megköveteljük hazánk állami­ságának és érdekeinek tiszteletben tartását. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A bizottság véleménye ellenészre­vétel nem tétetvén, azt hiszem, hogy a vélemény elfogadtatik. A kérvény a kormányelnök utján a kormánynak kiadatik. Baross Gábor jegyző (olvassa az 3—12. számú kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizott­ság véleménye elfogadtatik).

Next

/
Thumbnails
Contents