Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-313
313. országos ülés deczember 4. 1880. 315 mit a nemzet adózik, az nem a nemzet javára, nem a nemzet érdekében költetik el. A t. képviselő ur bizalommal viseltetik a kormány iránt, mert azt mondja, hogy ha vannak nagy terhek, ezek investitiókból származnak és utóvégre meg van benne a törekvés, hogy az egyeusúly helyreálljon. Hát ezeket az investitiókat olyan gyakrau hallom hangoztatni itt a házban, hogy lehetetlen meg nem jegyeznem: mégis furcsa dolog, mintha csak Magyarország volna azon állam, mely vasút és hasonnemű investitiókat tesz. Hisz nincs ma ország Európában, mely azt nem cselekedte volna és mégis, mint van az, hogy mi pénzügyileg oly siralmas állapotban vagyunk. Jele, hogy ennek oka mégis másutt rejlik. És kérdem, hogyan mondhatja a t. képviselő ur evvel a kormánynyal szemben, hogy e pénzügyi helyzetet javítani, vagy az egyensúlyt megközelíteni igyekszik; éppen e perez ben, midőn egy oly budget-törvénynyel állunk szemben, melynek conclusiója az, hogy azon kormány, a mely kormányt vállalt a pénzügyi egyensúly helyreállít sa végett hat esztendei kormányzat után oly budget-törvénynyel áll elő, melyben azt mondja, hogy 16 millió deficit fidezéséről későbbi törvény fog gondoskodni, mert eddig még nem talált módot? És ha meggondoljuk, hogy az, a mi fedezet gyanánt szerepel a budgetben, milyen fedezet? hogy abban szerepel 5 millió forintnyi birtokeladás és hogy szerepel abban két más új adótörvény. Hogy ily viszonyok köztt a t. képviselő ur, hogyan viseltethetik bizalommal a kormány iránt, azt nem tudom. Egyet mondott a t. képviselő ur, a mit én teljesen, szivesea aláírok, de a mivel egyszersmind kimondta a szigorú Ítéletet a kormány felett. Szent igazságot mondott a t. képviselő ur azon szavaiban: hogy nemzet, a mely a csatatéren vész el, az nem veszett el, de az a nemzet, a mely békébe vész el, az elveszett. No hát, kérem, ez az, a mi minket annyi aggodalommal tölt el és ez az igaz oka, miért tagadjuk meg mi önöktől mindig a költségvetést, mert éppen az a kétségbeejtő, hogy béke idején teszik önök tönkre azt a nemzetet és mi lesz majd egyszer, ha 14 évi béke után háború tör ki? Tehát igenis azért, mert csak az a nemzet vész el igazán, a mely békében vész el, azért nem szavazom meg a törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, szavazás előtt előadó urat illeti a szó. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Én csak Mocsáry t. képviselőtársam egyik megjegyzésére kívánok észrevételt tenni, még pedig röviden, t. i.: Mocsáry képviselő ur magának a költségvetésnek beosztását támadja meg, a mennyiben azt mondja, hogy a költségvetési törvényjavaslat 5. szakaszának új szövegezésében az alkotmányos költségvetési jogok egyik legfontosabbika, ha nem is veszélyeztetve, de mindenesetre mellőzve, háttérbe van szorítva azért, mert az egyes adótörvények módosításaikkal együtt elősorolva nincsenek. (Mozgás.) Elnök (csenget): Méltóztassanak csendben meghallgatni a szónokot. Hegedűs Sándor előadó: A költségvetési törvényjavaslatban az adójavaslatok egyáltalában nincsenek mellőzve s ezekre vonatkozólag a kormánynak adott felhatalmazás egy évre van megszorítva, a mennyiben az van mondva, hogy az ezen törvénybe iktatott jövedelmek 1881. évre ajánltatnak meg; tehát e tekintetben az eddigi szokástól eltérés nincs. Nem jogváltoztatás, vagy annak csökkenése ez, hanem egyszerűen mellőzése azon sok citátumnak, mely adótörvényeinken keresztül vonul, a mi némi zavarral jár. Hogy ez nem valami szokatlan és alkotmányellenes eljárás, bizonyítja a külföld példája. A legalkotmányosabb ország, melynek legconsolidáltabb és legalkotmányszertíbb költségvetése van, ez Anglia. Anglia költségvetési törvényében a kiadások elősorolása után egyszerűen csak resolutiókat hoz és ezen resolutiókba azokat foglalja, a miket törvényein változtat, pl. tavaly a chocolade- és dohányadót emelte, az idén a maláta-adót változtatta meg. A resolutiók csak ezekre vonatkoznak és egyébre semmire. Az osztrák költségvetési törvény 4. czikke pedig világosan mondja, hogy ugyanazon módon szedetnek be az adók; a íranczia törvény 3. czikke meg határozottan azt mondja, hogy a mennyiben nem változtak, az eddigi adók beszedhetők. Tehát egyik alkotmányos országban sem találtam oly költségvetési törvényt, melyben a régi törvények, a melyek nem változtak, elősorolva volnának. Azt mondom tehát, hogy ez által az alkotmányos szokás megváltoztatva nincs, ezért ajánlom a törvényjavaslatot változatlanul elfogadásra. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. (Halljuk!) A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház az 1881. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen-e, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslat czíméí, az 1., 2., 3., 4., ő., 6\, 7. §§-aí£, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei40*
