Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-313

313. országos ülés deczember 4. 1880. 315 mit a nemzet adózik, az nem a nemzet javára, nem a nemzet érdekében költetik el. A t. képviselő ur bizalommal viseltetik a kormány iránt, mert azt mondja, hogy ha van­nak nagy terhek, ezek investitiókból származnak és utóvégre meg van benne a törekvés, hogy az egyeusúly helyreálljon. Hát ezeket az investitió­kat olyan gyakrau hallom hangoztatni itt a ház­ban, hogy lehetetlen meg nem jegyeznem: mégis furcsa dolog, mintha csak Magyarország volna azon állam, mely vasút és hasonnemű investi­tiókat tesz. Hisz nincs ma ország Európában, mely azt nem cselekedte volna és mégis, mint van az, hogy mi pénzügyileg oly siralmas álla­potban vagyunk. Jele, hogy ennek oka mégis másutt rejlik. És kérdem, hogyan mondhatja a t. kép­viselő ur evvel a kormánynyal szemben, hogy e pénzügyi helyzetet javítani, vagy az egyensúlyt megközelíteni igyekszik; éppen e perez ben, midőn egy oly budget-törvénynyel állunk szemben, melynek conclusiója az, hogy azon kormány, a mely kormányt vállalt a pénzügyi egyensúly helyreállít sa végett hat esztendei kormányzat után oly budget-törvénynyel áll elő, melyben azt mondja, hogy 16 millió deficit fidezéséről későbbi törvény fog gondoskodni, mert eddig még nem talált módot? És ha meggondoljuk, hogy az, a mi fedezet gyanánt szerepel a budgetben, milyen fedezet? hogy abban szerepel 5 millió forintnyi birtok­eladás és hogy szerepel abban két más új adó­törvény. Hogy ily viszonyok köztt a t. kép­viselő ur, hogyan viseltethetik bizalommal a kor­mány iránt, azt nem tudom. Egyet mondott a t. képviselő ur, a mit én teljesen, szivesea aláírok, de a mivel egyszers­mind kimondta a szigorú Ítéletet a kormány fe­lett. Szent igazságot mondott a t. képviselő ur azon szavaiban: hogy nemzet, a mely a csata­téren vész el, az nem veszett el, de az a nem­zet, a mely békébe vész el, az elveszett. No hát, kérem, ez az, a mi minket annyi aggoda­lommal tölt el és ez az igaz oka, miért tagad­juk meg mi önöktől mindig a költségvetést, mert éppen az a kétségbeejtő, hogy béke idején teszik önök tönkre azt a nemzetet és mi lesz majd egyszer, ha 14 évi béke után háború tör ki? Tehát igenis azért, mert csak az a nemzet vész el igazán, a mely békében vész el, azért nem szavazom meg a törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén fel­jegyezve, szavazás előtt előadó urat illeti a szó. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Én csak Mocsáry t. képviselőtársam egyik megjegy­zésére kívánok észrevételt tenni, még pedig rö­viden, t. i.: Mocsáry képviselő ur magának a költ­ségvetésnek beosztását támadja meg, a mennyiben azt mondja, hogy a költségvetési törvényjavaslat 5. szakaszának új szövegezésében az alkotmányos költségvetési jogok egyik legfontosabbika, ha nem is veszélyeztetve, de mindenesetre mellőzve, háttérbe van szorítva azért, mert az egyes adó­törvények módosításaikkal együtt elősorolva nin­csenek. (Mozgás.) Elnök (csenget): Méltóztassanak csendben meghallgatni a szónokot. Hegedűs Sándor előadó: A költségvetési törvényjavaslatban az adójavaslatok egyáltalában nincsenek mellőzve s ezekre vonatkozólag a kor­mánynak adott felhatalmazás egy évre van meg­szorítva, a mennyiben az van mondva, hogy az ezen törvénybe iktatott jövedelmek 1881. évre ajánltatnak meg; tehát e tekintetben az eddigi szokástól eltérés nincs. Nem jogváltoztatás, vagy annak csökkenése ez, hanem egyszerűen mellő­zése azon sok citátumnak, mely adótörvényeinken keresztül vonul, a mi némi zavarral jár. Hogy ez nem valami szokatlan és alkot­mányellenes eljárás, bizonyítja a külföld példája. A legalkotmányosabb ország, melynek legconso­lidáltabb és legalkotmányszertíbb költségvetése van, ez Anglia. Anglia költségvetési törvényében a kiadások elősorolása után egyszerűen csak re­solutiókat hoz és ezen resolutiókba azokat fog­lalja, a miket törvényein változtat, pl. tavaly a chocolade- és dohányadót emelte, az idén a ma­láta-adót változtatta meg. A resolutiók csak ezekre vonatkoznak és egyébre semmire. Az osztrák költségvetési tör­vény 4. czikke pedig világosan mondja, hogy ugyanazon módon szedetnek be az adók; a íran­czia törvény 3. czikke meg határozottan azt mondja, hogy a mennyiben nem változtak, az ed­digi adók beszedhetők. Tehát egyik alkotmányos országban sem találtam oly költségvetési tör­vényt, melyben a régi törvények, a melyek nem változtak, elősorolva volnának. Azt mondom tehát, hogy ez által az alkotmányos szokás megvál­toztatva nincs, ezért ajánlom a törvényjavaslatot változatlanul elfogadásra. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. (Halljuk!) A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház az 1881. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen-e, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik elfogadják, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) A többség el­fogadja. Következik a részletes tárgyalás. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czíméí, az 1., 2., 3., 4., ő., 6\, 7. §§-aí£, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei­40*

Next

/
Thumbnails
Contents