Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-313

313. országos ülés deczember 4. 1880. 313 minden nagy, nemes és nemzeti eszme iránt a hitet, a reményt és a római czézárok társadalmát jellemző erkölcstelen és fényűző kétségbeesést általánosítják. Önök tették, hogy nyolcz évig vallott elveiket feladták és a népnek a tömeges politikai hitehagyottság undorító jeleneiét tárták fel, melyet nem a büntetés, a gyalázat, hanem a kitüntetés, a magas hivatalok kisértek, (ügy van! Ugy van! a szélsőbalon.) Később, midőn az Ausztriával való pénzügyi kiegyezés volt napirenden, lépésről lépésre másokat és magokat ámítva hátrálnak és nem követik azon methodust, a melyet az előttem szólt t. képviselő ur elénk tárt, hogy az utolsó, az^ elnök szavazatáig fogják magukat védelmezői, [Élénk helyeslés a szélső balon) előre feltételezvén, hogy az elnök az ő pártjukon lesz. Akkor kellett volna e küzdelmet kifejteni, midőn a bécsi kiegyezés volt napirenden, bizonynyal nem oly nemzetgazdasági kiegyezést szereztek volna a nemzetnek, a melyet tiz éven át keservesen fog megátkozni, (ügy van! ügy van! a szélső baloldalon.) Ezek után, mikor önök elszántan az utolsó szavazatig menő küzdelemre mutatnak, ez csak azt jelenti, hogy önök mereven ragaszkodnak azon hatalom birtokához, melyet ugy tüntetnek fel, mint valami vértanúságot. (Ügy van! szélső baloldalon.) Én nem tartom összeegyeztethetőnek a hazafisággal azt, hogy ha tudnám, hogy az, a mit az ellenzék követel, nemzetemre nézve sokkal jobb, szebb, dicsőségesebb, hogy az ellen csak azért, mert idejét nem látom eljöttnek, az utolsó szavazatig akarjak küzdeni, (ügy van! a szélső baloldalon.) Eequirálni akarják önök a nemzetet, midőn a társadalmat megrontották és veszélyeztetik (Ugy van! a szélső baloldalon) s önök hivatkoznak arra, hogy a választásoknál nem fognak költeni, holott látjuk, hogy egész kormányzási módozatuk nem egyéb, mint hogy az országgyűlés három évi időszaka alatt a kormány és pártja, bármilyen legyen is az, a választáskor mindig többségben maradjon s midőn sikerült Magyarországot annyira corrumpálni, hogy itt választáskor nem az elvről van szó, hanem arról, hogy minden képviselőválasztásnál a hatalom jusson diadalra. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Regeneratióról beszél a t. képviselő ur, midőn a parasztnak már-már utolsó birtoka is kisiklik kezéből és a középosztály, régi alkotmányosságunknak s nemzeti intézményeinknek ezen erős oszlopsora összeomlik; s akkor, mikor a nagybirtokok minden hónapban milliókat érő értékben kerülnek idegen kézre. Ekkor beszélnek Önök regeneratióról. A ki ily esetben regeneratióról beszél, az, ugy látszik, még nem látott fenekére azon sülyedésnek, hová a nemzet jutott. (Ugy van! a szélső baloldalon.) KÉPVH.NAPLÓ 1878—81. XV. KÖTET. Hogy Magyarország független állam legyen, hogy a párt, melynek én is tagja vagyok, kormányra juthasson, azt nem hiszi a képviselő ur, úgymond — hogy megérhesse, nem bir mathuzsálemi életkorral. Én azt hiszem, bog}'' a t. képviselő ur, a ki nyolcz évig vallotta a nemzeti függetlenség és önállóság elvét és most hat év óta ennek ellenkezőjét vaPja, ha majd a nyolcz éves cyclus bekövetkezik, majd ismét ugyanazon elveket fogja vallani, a melyektől eltért, mert nála az ellentétes véleményű pártokhoz való átmenés, ugy látszik, periodicus betegséget képez. (Derültség a szélső balon.) Büszkén hivatkozik a képviselő ur arra, hogy ítéljen a nép. Igenis, a nép Ítélni fog. De ba a nép Ítélete nem is lesz döntő, mi tudjuk, hogy Magyarország népe napról napra mindinkább meggyőződik arról, hogy nem lehetséges fenntartani azon állapotot, melyben Magyarország Ausztriával szemben áll. Magyarország ugy áll szemben Ausztriával, mint a sandalfa a fejszével, mely törzsökét vágja és ő a fejszére balzsamát önti. Ausztria Magyarországnak életerét vágja s mi érette vérünket és pénzünket adjuk. (Ugy van! Ugy van! szélső baloldalon.) A nép már kezd meggyőződni arról, hogy egy nemzetnek anyagi jóléte szoros összefüggésben áll azon nemzet politikai függetlenségével önállóságával. Magok a szellők, melyek keletről jönnek, felszabadult népek örömrivalgását s felszabadulásra törekvők sóhaját hozzák hozzánk. Akkor, midőn körülöttünk szabad népek élnek és felszabadulni vágyó népeket látunk reményleni, küzdeni, lehetetlen, hogy Magyarország népének lelkülete oly sivárrá változzék, mint az önöké, melyben a magasabb eszmék csirája egyszer mindenkorra kihalt. Én hiszem, hogy Magyarország népe be fogja látni hivatását, mely keleten megilleti, melyet a múltban betöltött. Lecsapódási és védelmi központja volt Magyarország a középkorban az apró fajoknak, ennek kell lennie a jövőben is. Csak a vele szomszédos kis fajok maradtak fenn Európában és csak azoknak lehet a jövőben is reményleni. Ezért Magyanországnak kell képezni azon központot, mely körül a kis fajok szövetsége megalakul. Csak akkor, ha Magyarország körül e szövetség meg lesz alakulva, hiszem fajomat a germán és szláv egyesülési mozgalmakkal szemben biztosítva. De ily magas missióban Magyarország a zászlót csak akkor viheti előre, ha önállósággal és függetlenséggel bírván, azon erővel és hatalommal rendelkezik, mely ily missió teljesülésére szükséges. Mivel önök ezen hivatást nem értik s nem fogják megérteni, mint szónokuk beszédéből kitűnt, még akkor sem, ha Mathuzsálem életkorát érnek is el, én az önök kormányában nem biz40