Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-310
Sitt. országos ülés november SO. ISsO. 261 Azt is felhozta a t. képviselő ur, hogy a honvédség ujoncz-jntaléka kevés. Igaz, hogy kevés, de elégséges, mert hogy ha azon arány — s ez alapos számításon alapszik, amiről a t.képviselő ur meg lehet győződve, — a mely eddig fennállott, t. i. az évi 10—12 ezernyi ujonczjutalék, évenként a honvédség részére megmarad, ez teljesen megfelel azon szükségletnek, a melyet csapatainak kiegészítése követel. Igaz, hogy az ujonczozás eredménye időnkint és kerületek szerint változik, ez kétséget nem szenved, de ennek oká az, mert nem lehet egyik ujonczozási bizottság olyan, mint a másik, az egyik szigorúabban veszi a dolgot, mint a másik. Az természetes dolog, hogy az eredmény általában véve a honvédségre nézve nagyon kedvezőtlen, mert a törvény értelmében először a közös hadsereg egészíttetik ki és ha a törvény alapján kiszabott számot a közös hadsereg megkapta, csak akkor soroztatnak be azok, a kik hátramaradnak, a honvédséghez. Az eredmény, mint mondám, évenként és a bizottságokhoz képest, melyek szintén változnak, változik. De az eredmény átalában véve a hon-. védség terjes számát illetőleg kielégítőnek mondható. Kétségtelen dolog, hogy egy pár év múlva, 1882. és 83-ban, midőn az 1869-ben először besorozott öt évi jutalék szolgálati kötelezettségének megfelelve, kilép a honvédség sorából, akkor kis visszaesés lesz a létszámban, de mégis marad annyi, a mennyi a honvédség felállításánál számításba vétetett s e létszám csak azért emelkedett, mert a 1869-iki sorozás eredménye rendkívüli volt. A t. képviselő ur azt mondta, hogy a műveltség a honvédségnél akadály és teher az illetőre nézve. A műveltség annyiban akadály és teher az illetőre nézve, a mennyiben kiképeztetés végett tovább tartatik ott. Es ez igen természetes, mert míg a törvény szerint 8 heti szolgálat van kiszabva, addig igen bajos a t. képviselő ur nézeteinek eleget tenni, mert addig mindig meg lesz ezen akadály. Többször volt szerencsém felhozni a t. ház előtt, hogy mig a törvény fennáll, nem lesz technikai csapatunk; mert oly rövid szolgálattétel mellett technicai csapatokat tökéletesen kiképezni lehetetlen. De ha a 8 hét, a melyet a törvény megszab, elég a közlegények oktatására, ez csakugyan nem lehet elég idő azok számára, a kik magasabb fokra törekednek, vagy a szükséghez képest, ha ugy tetszik, magasabb fok elnyerése czéljából hosszabb szolgálatra vezényel tétnek. Az altisztnek, pl. még a rendes szolgálati időn felül néhány hét kell legalább is arra, hogy az altiszti teendőket megtanulhassa. Igen természetes dolog, hogy minden parancsnok e czélra a legénység javát választja ki és igy a legénység java visszatartatik még néhány hétig. Ebből a gzempontból igaza van a t. képviselő urnák, de még sem egészen úgy áll" a dolog, mint ő mondta, mert megfeledkezett arról, hogy a műveltebb osztály a közös hadseregnél az egy évi önkénytes rendszernél fogva egy é^et köteles a csapatoknál szolgálni. Ezen egy évi önkénytességet a honvédségnél pótolja a »Ludovica akadémiában való egy évi tanulás. Tehát a műveltség nem annyira akadály, mint azt a t. képviselő ur feltüntette. Az átruházási jogot is megtámadja a képviselő úr. Ez többször hozatott fel itt a házban és nekem is többször volt szerencsém nyilatkozni az iránt, mi oka annak, hogy valamint eddig, úgy most is kértem az átruházási jogot. Ha minden egyes tételre kénytelen volnék rovatonként szabályozott előirányzatot készíteni, akkor ezen előirányzat nem lehetne oly kedvező, mint a milyen a virement mellett, A t. ház ezen nézetet mindig elfogadta és én most is csak arra szorítkozom, hogy egj^szerüen kérjem a t. házat, méltóztassék a virement-t ismételve megadni. (Helyeslés jobbfelöl). A hadkiegészítési kerületek megváltoztatása-nem oly csekély dolog, mint azt a t, képviselő úr gondolja. Minden egyes községről, minden egyes kerületről külön jegyzőkönyv vezettetik, s ezeknek egyik kerületből a másikba való áttétele nem oly egyszerű dolog. Biztosíthatom azonban a t. képviselő urat. hogy e kérdés most tárgyaltatik a közös hadügyministerium és a honvédelmi ministerium köztt, hogy a mint szükséges, a megkívántató arány óletbeléptettessék. Az ezredrendszert is méltóztatott említeni a t. képviselő ur. Ez is olyan kérdés, a mely nem most tárgyalandó, hanem akkor, mikor az egész rendszer elvileg és tüzetesen tárgyalás alá kerül. Addig azonban röviden jelzem álláspontomat és nézetemet : ón az ezredrendszer pártolói közé nem tartozom. Ivánka t. barátom felhozta, mennyire szükséges, hogy az országban a czéllövészi képesség fejlesztessék és lövöldék állíttassanak. Kétségtelenül igazsága van a képviselő úrnak és legyen meggyőződve a t. ház, hogy a mi e téren történhetik, a honvédségnél meg is történik. Azon arány azonban, melyre ő hivatkozott, hogy t. i. száz közül egy-kettő a jó lövő, nem egészen oly kedvezőtlen, mint állítani méltóztatott. Az igaz, hogy a magyar elem nem oiyan jó lövő, mint a nem magyar ós innen van, hogy meg a vadászcsapatok sem itt találják a legjobb anyagot, hanem más fajok köztt, mert a magyar elem átalában nem kedveli ezt a mulatságot úgy, mint más fajok. A mi a lövöldék felállítását illeti, ez, mellőzve a pénzkérdést, igen czólszerű; de mert e kérdést össze kell egyeztetni a honvédség érdekeivel és figyelmet kell fordítani arra, hogy hol