Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-309
238 S sfí. országos ülés november 29. ÍSSü. a fellebbező fél annyival is nagyobb bizalommal és megnyugvással tekinthessen felfelé. — Ha az 1 ' emberekben lerontják e hitet, az igazságszolgáltatás tekintélyét, mely nélkül állam nem existálhat, megsemmisítjük. E mellett — s ezt nem kell elfelejtenünk —- a főbiróságoknak, kivált minálunk fontos hivatása, 1-ör törvények hiányában döntvényeiben jogalkotó tényezőül működni és 2-ssor törvények alkalmazásánál a jogegységet fenntartani. Nem úgy állunk tehát ily bíróságok tagjaival, mint a gazda a béres kaszásokkal, ki felfogad húszat tiz helyett, ha nagy a termés. (Derültség.) A mi pedig a nyugdíjasokat illeti, úgy azok — azt hiszem — vagy testi, vagy pedig szellemi fogyatkozás miatt lettek nyugdíjazva, — ha már most applicálnók, az első esetben — miután egy kis nátha miatt senkit sem pensionálnak, koródákat csinálnánk biiói termeinkből, a másik eset pedig valóságos dekonestatióját képezi a mi bíróságainknak, ezt pedig meg nem érdemelték. (Ügy van! balfelöl.) Szakítani kell végre valahára a természetellenes elvtelen próbálkozás rendszerével, A bírói létszám szaporítása ma már nemcsak a jogállamnak követelménye, de oly elodázhatatlan gyakorlati napi szükség, melynek megtagadása egyértelmű volna igazságszolgáltatásunk esődmondásával. (Igazi bal/elől.) Ezt igazolja maga a minister, különben nem adta volna be az említett t orvén jj avas latot. Ha azonban van pénzünk 100 meg 100 oly dologra, mely szemben egy ország igazságügyével még csak szóba sem jöhet, — ha nevezetesen van pénzünk az igazságügymiuisteriran irattárába, vagy papiroskosarába dolgozó codificatióra, akkor még meg lesz. még meg kell lennie azon 100 ezer forintnak is, mely 10 curíai és 10 táblai bíróra szükséges, ezzel a magyar állam tartozik úgy becsületének, mint adózó polgárainak, a kiktől csak bélyegekben é^enkint többet húz, mint a mennyibe az egész igazságügy kerül, {ügy van! balfeló'l) és én azt hiszem, hogy ez a jelenlegi helyzetben elég is lesz, — ha az igazságügyminister ur e mellett még arra nézve is intézkedik, hogy a felsőbb bírósági tanácsok tagjainak száma leszáilittatik. T. ház! Hogy a mi felsőbb bíróságaink munkaerejüknek kellő szaporítása nélkül tovább nem existálhatnak, az igazolva van azzal, hogy a minister beadta az említett törvényjavaslatot; hogy ezen calamitás nem véletlen és nem ideiglenes, azt igazolja ezen törvényjavaslatnak indokolása. Még inkább igazolja a statistika, mely az ügyforgalomnak folytonos és nagymérvű szaporodását tanúsítja. Ezen szaporodás természetes folyománya a mindinkább terjedő közforgalomnak épp úgy, mint az új codexnek. A büntető eodex életbeléptetése előtt 20—30 ügyet intéztek el egy napon egy tanácsban, most sokszor 2 — 3 napba kerül, mig egy ügyön esnek keresztül. Ez úgy van a criminális codex behozatala folytán s még sokkal inkább meg lesz, ha végre valahára civilcodexünk is lesz, mert akarom hinni, hogy azon hírlapi hírek, melyek a kedélyek megnyugtatására rendszerint közel a budgettárgyalások előtt a civil oodificatiónak nagymérvű haladásai iránt terjesztetnek — ®gyszer valahára csak megvalósulni is fognak. Híu ábránd tehát, ha valaki azt Jussi, hogy a forgalom csökkenni fog. A haszontalan munka csökkenni fog, de sőt a perek száma is apadni fog, ha egyszer a perrendtartás más elvekre lesz fektetve, ha be lesz hozva a szóbeliség, de okulva eddigi tapasztalataimon, attól tartok, hogy ez még nagyon sokára fog bekövetkezni s félek, hogy azon bírák közül, a kiknek applicatiója most mulhatianul szükséges — az igazságszolgáltatási viszonyoknak ezen gyökeres javulását, csak kevesen fogják megérni és csak kevesen fogják igénybe venni az államnak annyira féltett cassáját. Azonban legyen ez bárhogyan, egy bizonyos s ez az, hogy a nemzet ezen időpontig nem várhat s hogy az egyedül helyes, méltó és eívszeríí mód arra, hogy a hínárból kisegítsük Tkemisnek sárba vitt szekerét, abban áll, hogy a birák, különösen pedig a felsőbb bíróságok tagjait kellőkép szaporítjuk, — ehhez pedig pénz szükséges és ez az oka annak, hogy én a minister urnak sokszor említett törvényjavaslatát ez alkalommal támpontul használván fel. ezen kérdést, mint per eminentiam budgetkérdést már most hoztam szőnyegre. Beadom tehát mindezek folytán a következő haiározati javaslatot: „A ház utasítja az igazságügyministert, hogy még ez iílfiRszakbaa terieszszen elő törvényjavaslatot a budapesti királyi itélő táblánál és a legfőbb ítél őszeknél szükségkép létesítendő birói állomások rendszeresítéséről." Kérem, hogy ezen javaslat a jog és pénzügyi bizottsághoz uíasiítassék. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Antal Gyula jegyző' (olvassa Vesztet Imre határozati javaslatai). Chorin Ferencz: T. ház! (Halljuk!) A csak néhány hó előtt lefolyt igazságügyi budgetvitát részemről feleleveníteni nem szándékozom. Nem akarom ismételni azt, a mit akkor az igazságszolgáltatás hiányairól, azok mikénti orvoslásáról elmondottam volt; nem annál kevésbbé, mert
