Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-306
306. országos ülés november 25- 1880. 173 észsevételt nem teszek. Miután azonban Madarász képviselő úr határozati javaslatának indokolásában kiterjeszkedett némelyekre, a miket szó nélkül nem hagyhatok, bátor vagyok a t. ház figyelmét pár perezre kikérni. (Halljuk !) A t. indítványozó ur azzal indokolta azt, hogy az üzleti jelentésben a kiadásokba a befektetett tőke 6%-os kamatai beszámittassanak, hogy szerinte csak ily utón lehet megtudni a gyár valóságos jövedelmezőségét, vagy a mint ő mondta azt, hogy az állami gépgyár semmiféle jövedelmet nem hoz. Én belátom, t. ház, hogy ha a befektetett tőke 6%-os kamatait a kiadások közé felveszszük, az 1879-ki üzleti jelentés szerint sem maradna valami lényeges jövedelem, sőt az, a mi megmaradna, igen csekély összeg és ha ez jövőre igy tétetnék, akkor igaza volna a t. indítványozó urnak, hogy a 6%-an felül az állami gépgyár nagyobb jövedelmet nem hoz. Azt hiszem azonban, hogy az állami gépgyárnál a jövedelmezőség nem a főczél, hanem ez másodrendű tekintet. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert ha esak a jövedelmezőség szempontjából akarnók megítélni a gépgyár működését, akkor magam is azon nézetben vagyok, hogy az állam nincs hivatva arra, hogy csupán a jövedelmezőség Bzempontjából ily iparvállalatot fenntartson, (ügy van! a jobboldalon.) Nézetem szerint az állami gépgyár fenntartása kérdésének megítélésénél a főszempont az, vájjon megfelel e azon €zéloknak melyekért feuntartátik, t. i. hogy oly gépek gyártását honosítsa meg az országban, melyeknek gyártásával magán gyárak nem foglalkoznak és melyeknek beszerzéseért a külföldnek évenkint nagy összegekkel adózunk, (ügy van! •a jobboldalon.) S azt látjuk, hogy e téren a gépgyár üdvös és hasznos működést fejt ki. Hivatkozom arra, hogy az összes állninvasutäknak lokomotivjai az állami gépgyárban készülnek, azelőtt pedig külföldről szereztettek be. Hivatkozom a legújabb kísérletre, hogy az állami gépgyár a cséplőgépek gyártását kezdi meghonosítani és pedig oly sikerrel, hogy az eddig készített gépek czélszerűsége általában el van ismerve. Tekintve azt, hogy csupán cséplőgépekért eddig több millió forint ment ki az országból, igen nagy haszonnal fog járni a cséplőgépek gyártásának meghonosítása, (helyeslés a jobb oldalon.) Ezen szempontokból méltóztassanak az állami gépgyár működését megítélni és kérem a t. házat, méltóztassék az előirányzott tételt megszavazni. (Helyelés a jobb oldalon.) Madarász József: T. ház! Miután az általam beadott határozati javaslathoz csakis a minister ur és az előadó ur szólt kozzá^ a házszabályok által adott jogomnál fogva kötelességemnek tartom röviden nyilatkozni. Határozati javaslatom első részére nézve szívesen veszem a t. közlekedési minister ur hozzájárulását. Remélem tehát, hogy azt a t. ház is elfogadja és igy e részben nem kell többé felszólalnom. De megjegyzem egyúttal azt is, hogy nagyon jól tudtam, hogy a minister urnak nemcsak az 1880-ki jelentéséhez ragaszkodtam, hanem már éppen jól tudtam, hogy mit teszek. Én mindig a kisebb üteget bocsátom előre. (Derültség.) De kezeim köztt van Péchy Tamás, mint képviselőnek 1873-ban tett ugyanazon indítványa, melyet most én tettem és melyet akkor a t. ház elfogadott. De nem akartam előbb arra hivatkozni. Sajnálatos dolog volna tehát, ha a t. minister ur nem fogadná most el azt a javaslatot, melyet a közlekedési ministeriumban elölje, még 1873-ban, mielőtt még minister volt, tett; melyet azonban aztán, mikor ministerré lett, ez ideig soha maga nem teljesített. De reményiem, hogy most a ház elfogadja. Ez az első. A mi a határozati javaslatom második pontját illett, felette sajnálom, hogy hozzá nem járult a t. közlekedési minister ur. Nem akarom azt a következtetést kivonni, melyet rósz nyelvvel és rossz indulattal ki lehetne vonnom. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Hát az igazgatónak vau egy borzadalmas szerződése. (Halljuk! Halljuk '.) Majdnem lehetetlennek hinoé az ember, hogy egy idegennel, vagy bár magyarországival is szerződjék egy állam úgy, hogy a viszonosság ne legyen fenntartva. Azon igazgatónak meg van engedve mindenkor a felmondás az államra nézve és az államnak nincs fenntartva, csakis egy esetben, t. i. eriminalitás esetében. Criminalitás esetében pedig senki sem akarná őtet megtartani. Hogy mennyire önmaga elleni szerződést kötött az állam, mutatja az, hogy az igazgató a bruttó jövedelemtől kapja a tantiémet. Nem akarom mondani, hogy azért akarják a jövedelem nagyobb fokát kimutatni, hogy az igazgatónak nagyobb tantiémet juttassanak. Hanem eltekintve ettől, azt mondják sokan, hogy a forgó üzleti tőke kamatai nem is számíttathatnak, mert más nyilvános vállalatoknál, vagy magánvállalatoknál sem számittatnak soha. Felhívom t. minister ur és a t. ház figyelmét arra, hogy 1871. 72, 73-ban a képviselőház zárszámadási bizottságának jelentésében mind a veszteségek és kopások, mint pedig az üzleti tőke kamatai a kiadások közé beszámíttattak, később — igaz — csak általánosságban történtek a megszazavások. Hát én azt vagyok bátor kérdezni, ha 1871, 72, 73-ban, valószínűleg még azon igazgató is akkor és általában azok, kik a költségvetési előirányzatot csinálták, kötelességüknek tartották, úgy járni el, miért nem most is. Nem én állítom, hanem a mérnök - egylet gépészeti szakosztálya és az egyesület véleménye
