Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-306

170 306. országos ülés november 25. 18S0. Remélem, a mint a választmány jelentésének végén maga is reméli, hogy a kormány figyelmét erre ki fogja terjesztem és hogy e tekintetben kötelességét terjesítendi. Remélem, hogy ezen mü, melyben az illető szakféríiak kitüntetik, hogy az államnak vesztesége az igazgatás ügyetlenségéből és tájékozatlanságából származik, meg fog vizsgáltatni és ha ez így van, orvoslás fog szereztetni; ha pedig nincs igy, a közvélemény meg fog nyugtattatni. Csak arra hívom még fel a minister ur figyelmét, hogy ha már annyira szerelmes is az idegen főbb tisztviselőkbe és művezetőkbe, a a kik közül alig egy pár töri, vagy legalább törte ez év tavaszán a magyar nyelvet, legyen szíves legalább azt az egyet megtenni, a mit már a múltkor is óhajtottam az államtitkár úrtól is, t. i. alkalmazzon ezen műhelyvezetők mellé magyar segédeket, a kik elsajátítván a vezetés teendőit, később maguk vegyék át ezen teendőket; ámbár és ezt zárjel között mondom, sokan vannak a magyar munkások köztt, a kik most már éppen ugy értik a teendőket, mint az idegenek. Tavaly a kösdekedésügyi minister ur azzal vigasztalt engem, hogy nagy dolog az, hogy a munkások köztt 280 és néhány magyar és esak 200 idegen van. Valóban szégyenletes és sajnálatos dolog ez, t. ház, akkor, mikor munkahiány miatt nemcsak a népnek, de az iparosoknak is ki kell vándorolni. Én lehetetlennek tartom, hogy a minister ur ne intézkedjék a tekintetben, hogy az igazgató mindaddig, inig magyar munkás jelentkezik, köteles legyen a magyar munkást felfogadni. Most ezeket elkergeti, mert mind maga, mind pedig a főbb tisztviselők és a műhelyvezetők egy szót sem értenek magyarul és igy ezen emberekkel nem tudják magukat megértetni, vagy csak egy részben fogadják fel, mert nem tudnak velők közlekedni. Ez szégyen. [Helyeslés a szélsőbalon.) Ez Japánban sem történik, hanem oda. is beveszik az idegen, jártas egyéneket, a kiknek magam sem vagyok ellensége, hogy megtaníthassák az odavalókat s akkor azt mondják nekik; isten áldjon meg s átadják hazai erőknek. Ez az, a mire én kérem a minister urat. Ezeknek folytán tehát, midőn azt óhajtom, hogy ezen üzleti jelentések részletezve, kimerítően adassanak elő, az előadottak nyomán bátor vagyok következő határozati javaslatot beadni. Határozati javaslat. Utasíttatik a közmunka- és közlekedési minister, hogy az állami gépgyárra nézve rendelje meg: 1-ör: hogy annak évi üzleti jelentésében az üzlet me-íétének és berendezésének költségei és bevételei részletesen és kimerítően adassanak elő. 2-or: hogy a bevételek, kiadások és jövedelem más magángyárak által követett eljárás szerint állapíttassanak meg, mely szerint az adó, az üzleti tőke kamataival és az épületek, felszerelések értékei felszámittatván, az ezen levonások utáni összeg vétethetik jövedelműi. Beadók: Madarász József, László Imre, Turgonyi Lajos, Hermann Ottó, Vidliczkay József, Széll György, Szilády Lajos, Kada Elek, Madarász Jenő. T. ház! Engem nem az igazgató elleni személyes ellenszenv vezet — mint némelyek talán feltehetnék — még azon hivatalnokok iránti ellenszenv sem, kik, mitsem tudva magyarul, lélektanilag kényszeríttetnek a magyar szakerőket eltaszítani, hanem mert meg vagyok győződve, hogy ha a t. ház a határozati javaslatot elfogadja, sok hibának, mulasztásnak és talán visszaélésnek veszi elejét. Kérem a t. házat, hogy azt, a mit minden magán embernek érdeke parancsol maga iránt, legyenek szívesek kellő figyelemre méltatni és elfogadni. (Helyeslés.) Baross Gábor jegygö (olvassa a határozati javaslatot). Ordódy Pál, közm. és közi. minister: T. ház! Madarász József t. képviselő ur az állami gépgyár 1879-iki zárszámadására nézve azon észrevételt teszi, hogy ez nem oly alapokon van készítve, mint az államvasutak zárszámadása és hogy már t. hivatalbeli elődöm megígérte volna azt, hogy azon alapokon lesz beterjesztve a gépgyár 1879-iki zárszámadása, a mely alapokon van készítve az államvasutak zárszámadása. r En, t. képviselő ur, ha csak abból méltóztatik következtetni azt, hogy hivatalbeli tisztelt elődöm megígérte az 1880-iki költségvetésről szóló jelentésében, hogy oly zárszámadást fog beterjeszteni, milyen az államvasutaké, megvallom, ebben nem tudnék egészen osztozni; mert azon esetben, ha t. elődömnek az lett volna a szándéka, hogy ezen zárszámadás éppen oly alapokon és olyképpen készíttessék, mint az államvasutaké, az már az 1879-iki zárszámadásban kifejezést is talált volna. Ezt azonban csak mellékesen vagyok bátor felhozni, mert hiszed, ha a t. ház méltóztatik kívánni, hogy a gépgyár zárszámadása hasonló alapon legyen elkészítve, mint az államvasutaké, ebben oly nagy nehézség nincsen, (Helyeslés a szélső baloldalon) noha megvallom, hog)^ mindenesetre nehezebb lesz, mint az államvasutak zárszámadásainak összeállítása, mert ha azt méltóztatnának kívánni, hogy azon sok aprólékok, a mik az anyagszertárban, mint nyers anyagok találhatók, egyenként számláltassanak el, akkor vaskos egy zárszámadás lesz az, sokkal nagyobb talán, mint az államvasutaké. Egyébiránt, mon-