Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-306

308. országos ülés november 25. 1880. 171 doni, ezt csak mellékesen hozom fel és technikai nehézségek nincsenek, nem is látom át, miért ellenezném s nincs szándékomban azt ellenezni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon). A t. képviselő ur azt mondotta, hogy az állami gépgyár veszteséggel dolgozik. Madarász József (közbeszól): Nem én mondottam! Ordódy Pál, közmunka- és közlekedési minister: Méltóztassanak visszagondolni az 1875-7 6-ik évet megelőző évekre. Azokban az években, különösen 75-ben, midőn hivatalbeli elődöm ezen tárczát átvette, a gépgyár oly állapotban volt, hogy a pénzügyi bizottság azon tusa" kodott, vájjon ne ajánlja-e a háznak a gépgyár beszüntetését, illetőleg eladását Évenként kellett a gépgyárra fordítani összegeket, melyeket nem a gépgyár keresett. Ezen összegek oly magasra rúgtak, hogy miként maga az előttem szólott képviselő ur fölemlítette, hogy a beruházott öszszegek, hacsak 1871-től 1875-ig vesszük is, közel 180,000 egész 200,000 frtra mennek. Ennélfogva a pénzügyi bizottság azon eszmével foglalkozott s kívánta is a képviselőháznak azon javaslatot tenni, hogy a gyár adassék el. Ekkor t. elődöm arra kérte a pénzügyi bizottságot, hogy adjon egy próbaévet, mert ő meg van győződve, hogy lehet ebből a gyárból oly intézetet csinálni, mely hivatásának meg fog felelni s reméli, hogy a gyár azontúl a beruházásokat saját keresményéből fogja fedezni. A pénzügyi bizottság ebbe belenyugodott és ekkor hozta a t. ház azon határozatot, hogy bizonyos összegen felül a tiszta jövedelem, 30,000 frt évenként a beruházásokra fordittasbék, a többi mind az állampénztárba beszolgáltassék. És azt hiszem, nem csalódom, ha mindjárt az 1876-ik évi számadásokat megnézve, mondom, hogy a gyár állapota javult, hogy évről évre emelkedett bevétele és évről évre megkereste azon összeget, melyet a gyár investitiókra fordított és beszolgáltatott azonfelül az állampénztárba évenkint tetemes összegeket és pedig évenkint fokozatosan mindig többet és többet. Ez nem azt mutatja, hogy az állami gépgyár helyzete 1875 óta rosszabbult, hanem inkább, hogy javult, hogy folytonosan javulóban van; habár el kell ismernem, hogy nem éri el azon állapotot, melyet más országban egyes virágzó gépgyárak elértek. De azt hiszem, hogy ez kezdetnek és főképp 1875 vége óta, tekintetbe véve azon néhány évet, melyek alatt ez történt, elég, mindenesetre pedig figyelembe veendő, sőt merem mondani, a gyárnak érdemül tulajdonítható. Ha a t. képviselő ur azt mondja, hogj ha a zárszámadásokban az adó, a leírások, a forgótőke kamatai figyelembe vétettek volna, a gyárnak nem lenne tiszta jövedelme. Én nem számíthatom ki most hirtelenében, hogy igy számítva a gyár bevétele mennyivel volna kevesebb, mint eddig, annyit mindenesetre meg kell engednem, hogy tetemesen kevesebb volna. De azt nem látom be, hogy mit érnénk el vele, ha egy kimutatás lenne előttünk, melyben a gyár költségei, az investitiók, az adóleirások, szóval mindazok bennfoglaltatnak, a melyeket egy magán ember gyáránál számításba veszi; ezzel a gyár állapota nem javulna és a képviselőház csakis azon állapotban lenne, a melyben most van, hogy constatálhatja, miszerint a gyár ha befektetett tőke, mint itt a zárszámadásokban van, 1.105,000 frt, a forgó tőke ennyi és ennyi s a gyárnak bevétele például 1879-ben 180,000 frt és hogy ha ebből levonjuk az adót és leírásokat, marad valami, vagy nem marad semmi. Azt egy magán gyáros jogosan teszi, sőt szükséges, hogy tegye; mert üzletét csak úgy folytathatja, ha tudja, hogy mindazon költségek mellett, melyek a gyárak terhelik, képes nyereséggel dolgozni. Az államnál ez másképp áll. Az állam ma kénytelen volna e gyárüzletet folytatni veszteséggel is és ha nem veszteséggel folytatja, hanem hoz az egy bizonyos jövedelmet, annál jobb, mert legalább nem szorul subventióra. Az állami gépgyár nem az egyetlen ilynemű vállalata az államnak, vannak más gyárak a pénzügyminister kezelése alatt is; itt vannak az államvasutak. Megtétetaek-e ezeknél ezen leírások akármelyiknél ? Nem, sem az államvasutaknál, sem a brezovai, vagy más gyárnál sohasem számíttatott fel az adó, sohasem történik meg a leírás, az üzlettőke kamatai nem számtítatnak le, pedig ott is van üzleti tőke, ott is van adóalap szintúgy, mint más állami gyáraknál. Azért én nem tudom, hogy a t. képviselőház miért járna el mostohábban a gépgyár iránt, mint más állami gyárak iránt, holott aránylag a gépgyár az államnak több bevételt szolgáltat, mint akármely más gyára, mely üzletben van. Én nem tettem még eddig összehasonlítást procentumokban, de ha még magával az államvasutak jövedelmével hasonlítanám is össze, még akkor sem tudom, hogy a gépgyár az utolsó helyet foglalná-e el. A mit a t. képviselő ur a gépgyár tisztviselőinek ügyetlenségére nézve fölhozott, hát engedje meg, hogy azt mellőzzem. Én részemről, ha szabad e részben vélekednem, nem tartom czélszerünek, hogy egy állami gyár, egy magyar gyár,... Madarász József (közbeszól): Ez nem magyar gyár, ez német. Ordódy Pál, közmunka-minister:... Egy ilyen üzlet itt a parlamentben ügyetlenséggel, rósz munkával vádoltassék, hogy annak hitele