Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-306
164 306. erszigos liléi noveaibfr 25. 5SS3. s egy bizottságot küldtem ki, mely az illető | megyével egyetértve, ezen tárgyban helyszíni vizsgálatot tegyen és ennek alapján a tervre nézve is határozzon. Megvallom nem tudom, de azt hiszem nem csalódom, ha azt mondom, hogy ez a bizottság még talán össze nem ült. Egyébiránt nem rajtam múlt, hogy össze nem jött, hanem a körülményeken. Mindenesetre sürgetni fogom a bizottságot, hogy minél előbb összejöjjön, Pestmegyét is fel fogom kérni, tegye lehetővé, hogy összejöjjön. És ha a bizottság véleményét tndni fogom, akkor részemről azon helyzetben leszek, hogy e tárgyban nyilatkoztatom. Egyelőre csak azt mondom, hogy ez idén a víz folyása nem. volt megakadva jobban a közönségesnél, de meg kell vallanom, hogy a meder annyira elvadult, annyira be van nőve, hogy ott okvetlenül valamit kell csinálni. De a fődolog az, hogy az illető érdekeltek véleményüket megmondhassák, csak akkor lehet ilyen dolgot kellőleg megoldani. Antal Gyula jegyző (olvassd): Kiadások. a) Kezelés. Személyi járandóságok 18,680 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Dologi kiadások 38,357 frt. ' Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): b) Fenntartás 263,384 frt. Elnök: Megszavaztatik. I Antal Gyula jegyző (olvassa); c) Uj építkezésekre. Magyarország. A Dunánál: Hajózási akadályok elhárítására 20,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Védművekre a) a püspöki Dunaág elzárására 15,000frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): b) a ssemsi dunaág elzárására 17,700 frt. Elnök : Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): c) a marhazátonyi parterősítésre 23,000 frt Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): d) körtvéJyesi parterősítésre 11,100 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): e) a Komárom felett levő „Lidia" zátonvnál szükséges munkákra 150,000 frt. Mocsáry Lajos: T, ház! A komáromi dunaszakaszon az úgynevezett Lidia zátony elkotrására a jövő évre 150,000 frt van előirányozva. Ezen munkának kivitele az 1880: XL. t. ez.-ben van elrendelve, együttesen a harcsási zátony elkotrásával. Az utóbbi meg is történt, azonban ezen Lidia-zátony még munkába .sincs véve. Ennek a zátony-elkotrásnak a czélja először, hogy Komárom városa a felöli részről is hiztositíassék, de egyszersmind a Csallóköz alsó része a Duna árvize ellen biztosítva legyeü. Az igen t. minister ur különböző okokat hoz fel arra nézve, hogy miért nem végeztette ezt a munkát már ezen évben együtt azzal a másikkal, melylyel kapcsolatosan van elrendelve a törvényben és én ezen okokat a magam részéről méltányolván, e tekintetben az indemnity megadásához szívesen hozzájárulok. De némi aggodalmat keltett bennem az, a mit a t. minister ur erra vonatkozólag mostani előterjesztésében mondani méltóztatott. Az vant. i. mondva, hogy a Lidia-zátony elkotrása csak ugy eszközölhető ezé!szerűen, ha összefüggésben történik a gönyői nagy Duna-rész szabályozásával, illetőleg csak akkor czélszerű azt munkába venni, mikor majd azok a nagy gönyői Dunaszabályozásra vonatkozó tervek el fognak készülni, mert ezen zátony és a felső részben lévő zátonyok összefüggésben vannak egymással. Én azt hiszem, t. ház, hogy ez téves felfogás s hogy a Lidia-zátony azon felső-gönyői Duna-részszel semmiféle oly összeköttetésben nincs, hogy az egyiket a másik közvetítése nélkül czélszerűen elintézni ne lehetne. Tudvalevő dolog, hogy a Dana medre ott, a hol a zátony fekszik és még Gönyőn felül is szabályozva van s csak azontúl kezdődik a Duna azon része, mely a szabályozás elé legnagyobb akadályt gördít még pedig elannyira, hogy én megvallom, majdnem problematieusnak tartom az egész szabályozási niüvet, mert ott azon részén az egész Duna folyam valósággal nem egyéb egy nagy zátonynál. Mondom tehát, aggályosnak látom azt, hogy összefüggésbe van hozva a Lidia-zátony helyreigazítása azzal, hogy mi történik az egész gönyői Dunarészszel?| És ennélfogva bátor vagyok azon kérelmet intézni a minister úrhoz, hogy azon esetre, ha azok az általa említett tervek még sem készülhetnek el a tavaszra, mit én könnyen bekövetkezhetönek tartok, ne méltóztassék tovább halasztani a zátony elketrását és ne méltóztassék oly szoros öszeíüggésbe hozni azt azon másik nagy, nézetem szerint problematicus munkával, hanem mindenesetre méltóztassék megtenni azt, mire az 1880: XL. t. czikknél fogva kötelezve van. Midőn a tétel ellen kifogást nem teszek, ezen kérelmet voltam bátor a minister úrhoz intézni ez alkalommal. (Helyeslés.) Ordódy Pál, közmunka- és közlekedési mimster: T. ház! Moosáry t.képviselőtársamfelszólalá8a talán félreértésen alapszik. Az előterjesztésben, igaz, az van mondva, hogy a Lidia-zátony elkotrása egyszersmind összefüggésben van a felső Dunarész szabályozási munkálataival és hogy azt csak az ezen utóbbiakra vonatkozó tervezetek alapján lehet egészen megítélni; azonban a félre-"
