Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-306

3«6. orízigos ilís noremí er 25. IS?@. 165 értés talár; abban van, hogy vagy én nem voltam szerencsés magamat eléggé szabatosan kifejezni, vagy t. barátom van tévedésben. A különbség abban van, hogy nem a tervek elkészítéséről, hanem tulajdonképpen a felvételekről van szó. Ha ugyanis a felvételek azon a szakaszon megtörténnek, akkor mindjárt meg lehet Ítélni: vájjon beleillik-e a Duna-szabályozás keretébe a Lidia zátony javasolt szabályozási terve és miként illik bele? Hogy a tervek elkészüljenek, ahhoz még hosszú idő' kívántatik, hanem hát a felvételek a f. év végéig megtörténnek. Az év végén, vagy a jövő év elején be lesznek fejezve azon felvételi munkálatok s azok alapján mindjárt el lehet kezdeni a munkát. Én tehát biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy a mint engem a törvényhozás azon helyzetbe hoz, hogy képes legyek ezen munkát teljesíteni, azon leszek, hogy a tavassszal a munka megkezdessék. Hanem, miután a Lidia-zátonyról volt szó, engedje meg a t. ház, hogy még némelyeket ezen zátonyról felhozzak, hogy annál jobban eloszlathassam t. barátom kétségét. A mint a törvényhozás a haresási és vele együtt a Lidia-zátonyuak kiigazítását elrendelte, én rögtön megrendeltem a terveket. A haresási zátonyra vonatkozó terv készült el először, azután Julius vége felé elkészült a Lidia-zátony szabályozási terve is. Ezt felülvizsgálat végett kiadtam Bodoky Lajos középítészeti felügyelő urnak felülvizsgálás végett, a ki készült is kimenni a felülvizsgálat teljesítésére, azonban közbejött az augusztusi árviz, a melynek folytán nem volt képes a vizsgálatot megejteni, mert a víz sokkal magasabb volt, minthogy ott vizsgálatot teljesíteni lehetett volna. A ministerium költségvetését azonban be kellett terjesztenem, hogy annak idején a képviselőháznak benyújtható legyen, kénytelen voltam tehát a Lidia-zátony költségvetését is azon alapon elfogadni és beterjeszteni, a melyen készült s mely, megvallom, nem correct, miután a tervek felülvizsgálva nem voltak. Ezen költségvetés 200 és néhány ezer frtot tett és miután a törvényhozás elrendelte a Lidia-zátonynak kiigazítását, én szándékoztam még az idén megkezdeni a munkálalatot, gondolva, hogy 40—50,000 frtot beépíthetek a munkálatba s azért vettem fel a költségvetésbe a jövő évre 150,00 frtot a további munkákra. A Lidia-zátony munkáinak költségvetése, mint szerencsém volt mondani azon terv szerint volt a költségvetésbe felvéve, a mely még felül vizsgálva nem lehetett, minthogy szerencsétlenségre, a felügyelő ur augusztusban a nagy víz miatt feladatát nem teljesíthette, szeptemberben pedig más sürgős dolgok jöttek közbe, a melyek lehetetlenné tették, hogy oda kimenjen, I ^gy, kogy szeptember végén és októberben törj tént csak a felülvizsgálat. És akkor a helyszíni j vizsgálatnál kitűnt, a mit jelentésemben is felvettem, hogy a helyzet sokkal complikáltabb, minthogy a Duna ezen szakaszának műszaki felvétele nélkül czélszerű tervet lehessen készíteni. Ez volt oka, hogy ezen tervezett munkálatot kénytelen voltam ez évben elhagyni. Ezt azt azért hoztam fel, hogy azon 150,000 frt, mely a költségvetésben fel van véve, csak része a költségeknek és valószínűleg jóval több kell majd a munka tökéletes bevégzésére, és hogy jelezzem, hogy, ha a t. ház ezt megszavazni méltóztatik és a tervek elkészülnek bátor leszek egy javas lattal járulni a t. ház elé, melyben ezen munkálathoz szükséges költséget póthitelképpen fogom kérni. (Helyeslés.) Elnök: E tétel ellen észrevétel nem tétetvén, ez megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): f) A dunavecsei part biztosítására 40,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): g) A földvári Dunarész szabályozására 50,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző' (olvassa): h) Az ordasfajszi vonal szabályozására 122,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): i) a bajai part biztosítása folytatására 30,000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Dániel Ernő előadó: T. ház! A védművekre a—z-ig terjedő tételek alatt előirányzott összegekre a pénzügyi bizottság ajánlja az átruházási jog megadását, a mely átruházási jog az előbbi költségvetésekben is meg volt adva, a mit a minister ur az indokolásban is kiemelt. (Helyeslés.) Elnök: A t. ház a tételeket elfogadván, az átruházási jogot megadja. Antal Gyula jegyző (olvassa): 2. A Temes folyó hajózhatóvá tételére 30,000 frt. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): 3. Az egyesült Kőrös folyónál az átmetszések kiásatására és a povádi átmetszés körül szükséges szabályozásra, műszaki előmunkálatokra, felügyeletre stb. 100,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): 4. Sürgős munkákra és államkezelés alatt nem álló folyókra segélykép 40,000 frt. Veszter Imre: Az igen t. közlekedési minister ur a Mura kérdésében tett felszólalásomra azon tanácsot adta hogy segítsenek az illetők magukon vízszabályozási társulatok alapításával és ezen szives tanácsát azzal fejezte be, hogy a ki magát segíti, azon segít az isten is.